Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

A lovagteremnek az udvar felé 5 (vagy 6) nagyméretű ablakfülkéje volt (egyes, ill. kettős) keresztosztású gótikus ablakokkal. Ezeknek jelentős maradványait találtuk meg, melyek alapján helyreállíthatók. A nagyterem bejárata D-felől nyílhatott, nem pedig az udvari oldalon lévő lépcsőházakból. (Véleménynünk szerint ezeknek, az emeletre felmenő szárnyuk nem is volt.) A terem dunai oldalának nyílásai elpusztultak. Itt nem ablakok voltak, hanem 3 boltíves nyílás, amelyeken át a várfalon kívül, konzolokra épített, függő erkélyfolyosóra (loggia) lehetett kijutni, (lásd 9/c. kép). Az erkélyfolyosó a meglévő négy támpillér (és talán a két elpusztultnak) tetején is zárterkéllyé bővült. (5) A loggiát tartó konzolok közül ötnek a falba betörött csonkjait „in situ" megtaláltuk a 2. és 3. sz. pillérek között (lásd: 10. kép, ill. 31. kép), az egyik zárterkély indító konzoljaiból pedig a 3. sz. pillérnek a nyolcszög három (5) oldalával határolt felső részén öt konzola van meg az eredeti helyén (11. kép). Mivel a loggia a palota főfalán kívül, konzolokon épült, és vékonyfalú építmény volt, az 1594—95. évi ostromokban elsőként lőhettek szét, és maradványai a hegyoldalba zuhanhattak ki. Az itt (e célból) a fal alatti hegyoldalban ásott kutatóárokból finom kőfaragványok mellett a várfalban eredeti helyükön lévő konzolokkal méretben, formában, és anyagában is teljesen azonos, ép konzolt találtunk. A hegyoldal vastag rétegződése, a benne talált omladékréteg arra enged következtetni, hogy ott a loggiának (ill. a palota Ny-i homlokzatának) olyan mennyiségű és kvalitású maradványa rejtőzik a felszín alatt, amelynek feltárásával, és az ,,in situ" lévő részekhez való visszaillesztésével (a siklósi zárt erkélyhez hasonló módon) a loggia, — vagy annak részlete a későbbiekben rekonstruálható lehet! Ugyancsak megtaláltuk és kibontottuk a lovagterem padlózatát tartó gerendázat elfalazott gerendafészkeinek egy részét is, amelyek a hiteles helyreállításhoz bőséges adatot szolgáltatnak. A nagyterem kazettás menynyezetének tartókonzolaiból is került elő egy ép, és két töredékes darab. (12. kép) A Ny-i pince fölötti födém helyreállításával újabb fedett térrel gyarapodna a Vármúzeum, amelynek az 1980-ban részben megtalált két ablakát (a D-re nyíló, korábban ismerttel együtt) szintén helyre lehetne állítani. Ugyanígy a Ny-i falköz középkori szintjei is helyreállíthatók. Az ÉNy-i íalközben még további falkutatások szükségesek — itt sejtjük ugyanis a mindenkori palota WC-rendszerének maradványait. Ezek szerkezete azonban ma még nem tisztázott. — Ugyanígy fontos, hogy az eredeti Árpád-kori külső fal, valamint a XIII. századi, majd XV. századi toldaléképületek fala és a szikla közti betöltést is régészeti módszerekkel megkutassuk, mivel ezektől várhatunk még konkrét adatokat az építési periódusok keltezéséhez. — Ezen munkálatokat 1986—88-ban tervezzük elvégezni. 18