Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK A PALOTÁRÓL A régészeti kutatások (6), tehát azt igazolták, hogy a barokknak hitt F alak jelentős középkori maradványokat rejtenek. Azaz nyilvánvalóvá vált, hogy a vár „nagy palotája" mindig is ezen a helyen állott, s azt sokszorosan átépítették, bővítették. Az Árpád-kori palota, melyet Imre király 1198. évi oklevele is említ 1256-ban került végleg az érsekek kezére, akik azt többször is átépítették. Erre az épületre vonatkozik a Cronica Hungarorum Acephala adata is, amely szerint Telegdi Csanád (1330—49) ..." a régóta elhanyagolt és lakatlan érseki palotát is alaposan restauráltatta". . . .(7) Sokkal jelentősebb építkezésekre került sor a XV. században, amikor a palota teljes átépítéséről, ül. új palota építéséről hallunk, amelyet Vitéz János érsek (1465—72) nevéhez kötnek a szerzők. Bonfini, aki 1483-ban jött Magyarországra, tehát Vitéz Jánost nem ismerhette személyesen, (8) a következőket írja róla: . . . ,,Az érseki méltóságra nagyon méltó volt. A várban ő építtetett igen tágas lovagtermet (ebédlőt). A terem elé vörösmárványból pompás kiugró tornácot — loggiát — emeltetett kettős erkéllyel. A lovagterem fejéhez a Sibyllák boltozott kápolnáját építtette, ahol valamennyi sibylla képét láthatjuk. A terem falán, sorban, nemcsak az összes magyar király, de a szkíta elődök képei is láthatók. Hideg és meleg fürdőfülkéket építtetett, továbbá kettős kertet, melyet tetőterasszal díszített oszlopcsarnok vett körül". . . (9) Az új palotát és benne a nagytermet — amely átvészelte az első török ostromokai — többen leírják a XVI. században, és valamennyien az elragadtatás és csodálat liang ján emlékeznek meg róla : Dzselalzade Musztafa, aki Esztergom elfoglalása után 1543 augusztusában, Szulejmán kíséretében járt a várban, elmondja, hogy: ... "a győzelmes padisah ő felsége lóra ülvén, az álam oszlopaival együtt megtekintette az elfoglalt várat. Miután a gyönyörű palotát — amely a paradicsom palotájának mintaképe, s ablakaiból letekintve a földgömb, csak egy porszemnek látszik — szerencséltette látogatásával... az új dzsámiba ment" . . (10) Ettől kezdve az érsekek díszes palotáját az esztergomi szandzsák vezérei, a bégek lakják, s csupán néhány hivatalos vendég (főleg császári követ) jut oda — és ad hírt róla. Közéjük tartozik Stefan Gerlach, aki 1573ban járt Esztergomban, s a következőket írja a palotáról: . . . „Régen az érsek lakott benne. Még most is a Duna felé látható egy terme (ez a Sibyllakápolna!). Benne festmények: Krisztus a kereszten, Szűz Mária és a szibyllák a falra festve, de valamennyinek a szeme ki van szúrva. Közvetlenül e mellett áll egy nagyobb, szélesebb terem aranyozott födémmel. A teremben a magyar királyok falfestményei, de a szemek itt is kiszúrva. Előtte a a Duna felé szép folyosó" ... (11) 19
