Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Füzes Miklós: Táncsics Mihály és Batthyány Kázmér

Nézeteik ezen a ponton kezdenek elválni. Batthyány ugyanis a váltságdíj fizetésétől nem tud teljesen lemondani, igaz viszont, hogy az 1847/48-as országgyűlésen a főrendiház konzervatívjainak támadását ő veri vissza és eléri, hogy az állam által történő váltságdíj ellenébe történő jobbágyfelszabadítást kimondó törvényjavaslat szentesíthető legyen.

17 A törvény rendelkezései ugyanakkor saját korábbi gyakorlati tevékenységét is túlhaladottá tette. Egykori jobbágyai között feszültség keletkezett, mert a megkötött szerződések további sorsáról nem született rendelkezés, így azok aláírói hátrányosabb helyzetűnek érezhették magukat a szerződést nem kötőknél. Táncsics fejlődő radikalizmusa ugyanakkor a törvény szövegénél jóval messzebbre mutatott, híveinek feszültsége ennek megfelelően tovább növekedett. Brodi bújdosása idején írt Nép szava, Isten szava c. munkájában már nem alkudozik, nem latolgat, nem alternatívákat állít fel, hanem egyenesen követeli a váltságdíj nélküli felszabadítást, ami a közöttük lévő távolságot tovább növeli. Munkája kiadását Kossuth szervező képességére bízta, de nézeteit ő sem helyeselte. A munka kéziratosán terjedt, A reformellenzék bizalmából történt kizáródása e ponton kezdődött, Bölöni szerint Batthyány környezete ezért hallgatott Táncsics bebörtönzésekor, ezért vesztette el pártfogásukat.

18 Meglehet, de ne feledjük, a bújtatás bűnpártolás, így inkább valószínű a letartóztatástól való félelem, Táncsics esetleges terhelő vallomása erre elegendő bizonyítékot szolgáltathatott volna. Országgyűlési követjelölés Délbaranyában A Népkönyv c. munka és a Munkások Újsága bebizonyítottan, a Nép szava Isten szava c. kézirat, vagy legalábbis tartalma valószínűleg eljutott Siklós környékére — elsősorban a református lelkészekhez, de más polgári foglalkozású falusi vezetőkhöz és „írástudókhoz" is — hogy futótűzként terjedjen és elsősorban a falusi népet aktivitásra serkentse. Hatására, jóval a hivatalosan kitűzött választások előtt — 1848. május 28-án — a Siklós melletti Sándor-hídjánál és Csepelyen (Drávacsepely) olvasói és terjesztői kezdeményezésére népgyűlést hívtak össze, ahol egybehangzóan ajánlották követnek és egy-egy küldöttséget bíztak meg felkérésére, illetőleg a sokak aláírásával ellátott felkérőlevél kézbesítésére.

19 A népgyűlésekről a megye meglepetve értesült, hiszen a választási törvény ilyen módon történő jelölést nem ismert. Vizsgálatot rendeltek el, amelynek anyagából egyértelműen megállapítható, hogy Táncsics műveinek a hatása váltotta ki a népgyűlések összehívását. A kihallgatottak, akik között szerepeltek a népgyűlések szónokai, nyilvánosan is hivatkoztak Táncsics műveire, de a jegyzőkönyvi vallomásokban is emlegették azokat. Tarnóczai Dániel nagyharsányi bíró, a Sándor-hidájánál tartott népgyűlés indítványozója és szónoka a következőket adta elő: „ . .. a legközelebb tartandó országgyűlésen követet kellene választani, ő erre legér53