László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

AZAVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

1. kép: l-y.A gúlacsüngős fülbevalók antik előzményei és bizánci analógiái: 1. Trákia - Kr. e. 4. század (http://www. pinterest.com/pin/4y5i2g829409374572); 2. Egyiptom - Kr. e. 3-1. század; 3. Szófia - Kr. u. 2-3. század (RUSEVASLOKOSKA1991 nyomán); 4. Budapest III. Folyamőr u. — Kr. u. 3-4. század (FACSÁDY2009, No. 270 nyomán); 5. Róma — Kr. u. 1-3. század (Harvard Art Museums, http://www.harvardartmuseums.org/art/178642); 6. Marchélepot (Somme) — 6-7. század (BOULANGER 1909 nyomán); 7: Suuk Su - 6. század (AJBABIN1990 nyomán); 8: Bizánc - 4-6. század (http://www.edgarlowen.com/b4554.jpg); 9: Gúlacsüngős fülbevaló öntőmintája Skibintsyből

(MENGHIN 2007 nyomán)

Abb. 1:1-7: Antike Vorbilder und byzantinische Analogien pyramidenförmiger Ohrgehänge: 1. Thrakien - 4. Jh. v. Ch. (http://www.pinterest.com/pin/475129829409374572); 2. Ägypten - 3-1. Jh v. Ch.; 3. Sofia - 2-3. Jh. n. Ch. (nach RUSEVA-SLOKOSKA1991); 4. Budapest III. Folyamőr Straße — 3-4. Jh n. Ch. (nach FACSÁDY2009, N0. 270); 5. Rom — 1-3. Jh. n. Ch. (Harvard Art Museums, http://www.harvardartmuseums.org/art/178642); 6. Marchélepot (Somme) — 6-7. Jh. (nach BOULANGER 1909); 7: Suuk Su - 6. Jh. (nach AJBABIN 1990); 8: Byzanz - 4-6. Jh. (http://www.edgarlowen.com/b4554.jpg); 9: Gussform eines pyramidenförmigen Ohrgehänges aus Skibintsy (nach MENGHIN 2007)

nyomon követhető. (1. kép 1-2) A forma a római kori ékszeranyagban hellénisztikus hagyománynak tekinthető, még akkor is, ha elsősorban lapos, háromszögletű idomként élt tovább. (1. kép 3) A késő antik-kora bizánci fülbevalókon megjelentek a piramis alakban összerendezett granulációdíszek, (1. kép 4) amelyek a gúlacsüngős fülbevalók közvetlen formai előzményei voltak.

A kutatók többségnek véleménye megegyezik abban, hogy az avar emlékanyagban lévő gúlacsüngős fülbevalók eredete a Pontusz-vidéken keresendő, és

NIEDERLE 1930, 131-134; KOVRIG 1963, 108; BÓNA 1980, 42; KÜRTI 1983, 31-32; KÜRTI-LŐRINCZY 1991,10; BÁLINT 1993, 217-218; GARAM 2001, 28.

a legkorábbi példányok ott működő bizánci műhelyekből kerülhettek ki.26 Ezt főként a Suuk-Suból ” és Skalistoeból28 előkerült, a 6. század második felétől keltezhető, nagyszámú előfordulásuk igazolja. Ezek között az öntött és a granulációdíszes darabok analógiáit is fellelhetjük. A Taman-félszigetről egy gúlacsüngős fülbevaló előállítására szolgáló, az 5. század legvégére keltezett öntőminta is ismert.29 (l. kép 8) Egyedül a Szegvár-típusú fülbevalók eredetével kapcsolatosan vetődött fel más vélemény: Garam Éva ezeket az avarság ázsiai eredetű leletei közé so-AJBABIN1990. VEJMARN-AJBABIN1993. HAVLJUK1974, ris. 5. 9.

93