László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA rolta.30 A Fekete-tenger környéki analógiák és a Volgától keletre a fülbevalótípus előfordulásának teljes hiánya alapján ez ugyan nem bizonyítható, de egykori véleményének objektív megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a pontuszi analógiák munkája megszületésekor még nagyrészt közöletlenek voltak. Az avarok valószínűleg a kisméretű gúlacsüngős fülbevalókkal a Kaukázus és a Fekete-tenger vidékén ismerkedhettek meg, ugyanakkor a Deszk-típusú, nagyobb méretű, éleiken nagyobb, oldalaikon kisebb, háromszög alakba rendezett granulációkkal díszített darabokat korlátozott területi szóródásuk alapján helyben kialakult, „elavarosodott” típusnak határozta meg a kutatás.31 A GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK TIPOLÓGIÁJA A fülbevalók rendszerezését először Z. Vinski végezte el, egy másodlagos jellemző, a méret alapján kis, közepes és nagy változatokat különített el.32 Ezzel szemben Bóna István kategorizálása a lemezes daraboknál alapvetően szerkezet és díszítés alapján történt.33 Az általa szétválasztott három típust finomította Garam Éva a Szegvár-típusból leválasztott celladíszes újabb csoporttal.34 A következőkben e klasszifikációt követve és bővítve tárgyaljuk az egyes típusokat. A fülbevalók rendszerezésénél elsődleges szempontnak a technológiát, másodlagosnak a díszítéstechnikát, illetve a díszítések rendszerét tekintettük. Technológiai alapon két fő típusba soroltuk a függőket: öntött és lemezből készült darabok különíthetők el. Az öntötteken belül három típus választható szét: tömör, tömör, az oldalán üvegbetétes és áttört oldalúak. A lemezes fülbevalókat a díszítés jellege és technológia alapján 5 típusba soroltuk: Szegvár-, Velika Kladusa-, Oroszlány-, Deszk- és Szentendre-típus. A típusokba nem sorolható egyedi darabok egy külön csoportba kerültek. Az elkülönített új típusok a szakirodalomban eddig alkalmazott elnevezésekhez igazodva a legismertebb lelőhelyről kapták nevüket, illetve a préselt granulációutánzatos darabok típusa arról kapta a nevét, amely alapján a többi, töredékes példányt is rekonstruálhattuk. A típusokon belül változatokat írtunk le a markáns jellegzetességek alapján; a Deszk-típusú függőkön belül a granulációdíszítés jellege alapján hármat és a Szentendre-típuson belül az oldallapokon kialakított cloisonné rendszere alapján is hármat különítettünk el. Egyes függőtípusok egy vagy akár több típus felé is kapcsolatot mutatnak, de ettől függetlenül az egyes típusok egymástól határozottan megkülönböztethetők, az egyes példányok besorolása egyértelmű. ÖNTÖTT GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK A fülbevalótípus jellemzője az öntött, fordított gúla alakú, tömör gömbben végződő csüngőtag és a vele egybeöntött, többnyire kerek függesztő fül. (1-2. tábla) Hét esetben előkerült a fülbevalók karikája is, amelyek sima bronz huzalból hajlított, oldalt nyitott fülkarikák. Garam Éva gyűjtésében mindössze nyolc lelőhellyel rendelkező és egy szórvány öntött gúlás darab szerepelt.35 Listája a munkájából kimaradt, illetve az azóta előkerült darabokkal együtt háromszorosára bővíthető: ma a Kárpát-medencéből — az egy ismeretlen lelőhelyű szórvány mellett — 27 lelőhelyről ismerjük ezt a típust. Sajnos mindösszesen csak 11 darab leletösszefüggéseiről van információnk. Egy kivétellel — Kölked-30 GARAM 1990,253. 31 KÜRTI—LŐRINCZY1991,10; BÁLINT 1993, 256. ff. 32 VINSKI 1955, 69-73. 33 BÓNA 1980, 39-42. 34 GARAM 1993,23-24. 35 Vő.: GARAM 2001,28. Taf. 10. Feketekapu B-438. sírjában Inf. II. (leánv)gyermek mellől került elő36 — női sírból származnak, a többi szórványlelet. Az in situ helyzetben lévő darabok alapján párosán viselt ékszertípusról van szó. Öntött, tömör gúlacsüngősfülbevalók (1. tábla) 1. Au am Leithaberge-Edelbachäcker (Ausztria), szórvány (1. tábla n)37 2. Budakalász-Dunapart, 1528. sír38 3. Csákberény-Orondpuszta, 69. sír (1. tábla 12)39 4. Halbturn-Große Straßensöllneräcker (Ausztria), szórvány (1. tábla 10)40 5. Ismeretlen lelőhely (Magyarország), szórvány (1. tábla 2)41 36 KISS 2001,140-141. 37 WINTER 1997, 93, Taf-1. 2. 38 PÁSZTOR 2008, Abb. 2. 39 FETTICH1965, Abb. 166; GARAM 2001, Taf. 10. 4. 40 WINTER 1997,137, Taf. 31.24:2. 41 GARAM 2001, Taf. 10.7. 94
