László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
KOVESDI MONIKA tő tevékenységnek gondolták, olyan formáló tényezőnek, amely az ipari társadalom lehúzó erejének ellensúlyát tudta adni. A gödöllői művésztelep, az angol Arts and Crafts mozgalom nyomán ezt gondolta, ezt közvetítette, és ez a müvészközösség (Toroczkai is közéjük tartozott!) szentül hitte, hogy a nagyvárosi tömegépítészettel szemben fel lehet mutatni a telken való szabad beépítésben, a kötetlen, szabálytalan alaprajz szerint, a személyes igényeknek megfelelően tervezett otthon típusát. A mintát - a legegyszerűbb, legőszintébb funkcionalizmus és a kézműves jelleg alapján - a paraszti építészetből vették. Az 1909-es Huruba és az 1911-es Hímes udvar (tervben maradt mindegyik) ideális műteremházak voltak, amelyek magukba olvasztották Toroczkai művészetelméletét, megtestesítették építészeti és belsőépítészeti nézeteit. Ezeket az álmokat váltotta valóra aztán Vaszary János tatai műteremházának tervezése során, tekintetbe véve természetesen a ház, a kert, az otthon, a hajlék gazdájának karakterét és elképzeléseit. Talán Gödöllő teremtette meg a kapcsolatot a két fiatal művész között, hiszen Vaszary kárpitterveket készített a gödöllői szövőműhelynek (például: Jegyespár-1902, Mézeskalácsos szőnyeg-1905, Vásár-1905), Toroczkai pedig éppenséggel a szövőműhely épületét tervezte meg 1906 körül. Korábban is volt közös munkájuk: Wigand Ede paravánterve Vaszary textiljével, 1900-ban. Mivel Toroczkai bútortervezőként számos lakberendezési feladatban is részesült, felmerül a kérdés, hogy kapott-e megbízást a tatai villa berendezésével, bútorozásával kapcsolatban. Fennmaradt berendezési tárgyunk (egyetlen jelentéktelen darab kivételével10) nincs ugyan, de ismerjük Vaszary János festményét a ház szívéről, az ovális szalonról, amely polgári berendezést mutat. (11. kép) Vaszary János képén szőnyegeket, függönyöket, fonott, karfás, kényelmes foteleket látunk. Úgy tűnik, a belsőépítészet Toroczkai munkája, a berendezés már nem. A HÁZ „Hogy milyen legyen a mi házunk? Fejezze ki saját korunk igényeit és a mi életünkkel legyen szoros összefüggésben. Kiinduló pont a telek, az égtájak fekvése. A külső díszítést a szerkezeti elemek adják meg, melyek anyaguk szerint érvényesüljenek: a tégla, a kő, a vas, a fa. Szobáink számát igényeink szabják meg. Minden szoba szükséglete szerint nézzen az égtájak felé. A családi ház aránylag olcsóbb, ha emeletes, mert kevesebb a föld- és alapozási munka, kisebb a fedél. A helyiségek beosztása: a földszint, miután közelebb van a külső élethez, a nappali foglalkozás helye. Oda való tehát egy kis belépő előtér. Ez természetesen a legkisebb, mert ezen csak keresztül járunk, legfeljebb felső ruháinkat tesszük le benne. Most következik a lakó- és egyben fogadószoba (a lakatlan szalon helyett). E körül sorakozik az ebédlő, úriszoba, szóval az idegeneknek is szánt helyiségek. Szép, ha a lakó-fogadószobából egy kis festői lépcső vezet az emeletre (az alatta levő fülkét nagyon kedvesen berendezhetjük csevegő helyiségnek). így fölösleges lesz a rideg lépcsőház. Az emelet elzárt lakosztály. Oda valók a hálószobák, gyermekszoba, fürdőszoba, melyre az eddiginél több súly helyezendő! Az alagsorban van a konyha meg a cselédszoba, mosókonyha, melyeket azonban ne tekintsünk mellékhelyiségeknek; tágasak, szellősek, tiszták legyenek, ha azt akarjuk, hogy egészség legyen mindenütt.”11 Az építész elméleti koncepcióját kiválóan valósítja meg a tatai ház. A némileg megkurtított telek rendkívül szűk utcából nyílik. A telken megvannak még a régi gesztenyefák, a kocsibejárót közrefogó sima monolitok, a hátsó homlokzat mögötti kút és az udvar végi, régi melléképületek romja. A telek közepén van a ház, szabad beépítésben, az utcasortól jóval beljebb, de azzal párhuzamosan. Négyszögletes alaprajzon emelkedik a műteremlakás. (2. kép) 2. kép: A Vaszary-villa (Művész köz 3.) főhomlokzata Image 2: La villa Vaszary (Tata, 3 passage Művész). Façade principale Az éveken át a műteremházban lakó Kerti-családnál 11 TOROCZKAI 1910, 316. maradt meg egy historizáló, angyalfejes öntvény törölközőtartó. (Magántulajdon.)
