László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
VASZARY KERTJE (VASZARY JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ TATAI HÁZA) Az első benyomás alapján egy szabálytalanul, festőién elrendezett, itt-ott megnyíló, kompakt tömeget látunk, amely kifelé meglehetősen zárt. A tetők, különösen az erkélyeknél, mélyen lenyúlnak a homlokzat elé, a nyílások pedig szűkek. A ház egy védett, biztonságos otthon érzetét kelti. A főhomlokzat közepén, kissé balra, üvegezett, kétszárnyú, dupla bejárati ajtó van, két oldalán kisebb ablakokkal egybekapcsolva. Kapcsolatukat a záró motívum, az őket összefogó, kékre festett deszka szemöldök mutatja. A földszint fala fehérre festett, a szemöldökök magasságáig durván, igen plasztikusan, rusztikusán, rücskösen felhordott vakolatú, amely az itt-ott mutatkozó, szabálytalanul megjelenő terméskő lábazat (sziklakő magot utánoz) folytatását, átmenetét jelenti a hagyományos fal felé. A szemöldökmagasság felett a fal sima. A homlokzat jobb oldalán, a sarkon körív alaprajzú, falazott mellvédű erkély türemkedik ki a szabályos négyszög alaprajzból. A főhomlokzati traktust fedő nyeregtető az erkély fölötti részen a körív alaprajznak megfelelően hajolva lejjebb nyúlik, védelmet adva az erkélynek. A földszint fölött megkezdődik a széles koszorúra ültetett tetőszerkezet, és az emeleti helyiségeket már a tetőtérben alakították ki. 3. kép: A műterem ablaka, faragott gerendavégekkel Image 3: La fenêtre de l’atelier, avec des bouts de poutre sculptés A földszinti sarokerkély fölött egy újabb erkély kapott helyet. A szögletes alaprajzú emeleti erkély mellvédje borona, ennek gerendavégei áttörik a tetőt. Mivel az erkély alaprajza szögletes, fölötte a nyeregtető is szögletesen terjeszkedik ki, olyannyira, hogy jócskán fedi az erkélyt. A kettős ablak jobb oldali darabját a szögletes erkélytető fedi, a bal ablak fölött a nyeregtetőből kinyúló fióktető van. Az ablak fölötti orommezőt a népi építészetből közvetlenül átvett motívummal, mintára fűrészelt deszkával alakította ki a tervező. Merőlegesen előre nyúlnak a kis oromzat faragott gerendavégei. (3. kép) A nyeregtető gerince fölé újabb fűrészelt deszkaoromzat magasodik. A hátsó traktus fölötti részt ugyanis az elülső nyeregtetőre merőleges, másik, magasabb nyeregtető fedi, és a két tető találkozásánál képződő orommező lehetőséget adott a tervezőnek, hogy megismételje az emeleti ablak fölött már alkalmazott, igen jellegzetes megoldást, a fűrészelt deszkaoromzatot. Érdemes az anyagok gazdagságára és összhangjára figyelni. Megjelent itt a terméskő, nem lábazati kőként, csak mintegy szimbolikus támasz, alap, mint az épület bázisa. Erős hangsúlyt kapott a (paraszti építészet elvei szerint használt) faanyag. Más színt kapott a tetőszerkezet faanyagai között a külső és belső térhez használt fa: a gerenda és a deszka. Az erkélymellvéd boronafala és tetőgerendázata barnára festett fa, míg az oromzatok deszkadíszei, hosszan kinyúló faragott gerendáikkal, kékek. Ugyanígy kékek a bejárati ajtók deszkaoromzatai és az erkélyek könyöklő deszkái. A tető héjazata cserép. A keleti oldalhomlokzat földszintjét balról az erkély, jobbról egy szűk lépcsővel részben megnyitott veranda foglalja el. A veranda az ovális ebédlőbe vezet. A pergola fölött nyílik meg a hatalmas, trapéz lezárású műteremablak, amelyet - tetőtérben lévén - kisebb kontyolt nyeregtető fed. A másik oldalhomlokzat, a nyugati, már nem hordoz reprezentatív részletet. Egyetlen ajtónyílásához fehér kő lépcsősor vezet. Ez lehetett a „szolgálati lépcső”, a cselédbejárat. A balra eső falszakaszt egy szabályos, téglával kirakott, hatalmas boltív nyitja meg. A házba a kettős üvegezett ajtón lépve jutunk. A földszint előtere az úgynevezett hall. Toroczkai a Himes udvarban közölte a Villa Vaszary alaprajzát, a helyiségek elnevezését innen vettük át.12 (4. kép) A hallt gyakorlatilag (ahogyan a Vaszary-festmény mutatja, lásd: 11. kép) nappalinak használták. Négyszögű, síkmennyezetes terét jobbra is, balra is megnyitotta a tervező, míg középen két lépcsőfok és üvegezett, széles, kétszárnyú ajtó vezet az ebédlőbe. Jobbra egy a teljes jobb oldali falat kitöltő árkádnyílást látunk. Toroczkai kedvelt motívuma volt ez, amelyet otthonok tervezésénél gyakran alkalmazott, éppen a nappaliknál, de általában lábazatos-könyöklőpárkányos változatban, a könyöklőn tárolóhelyet kialakítva. Itt ez nem így van, az ív teljesen szabályos, alacsony, jelentéktelen lábazattal. Lehetőséget ad arra, hogy a két tér (a hall és a szalon) tetszőlegesen egybenyitható vagy szeparálható legyen. TOROCZKAI-WIGAND1916,19. 247
