László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Perger Gyula: Régi tatai harangok
PERGER GYULA KÁLVÁRIA-KÁPOLNA Tata másik szakrális építményéről, a Kálvária-kápolnáról az 1861-es leltár ezt írja: „A kápolna belseje csinosan kifestve, és megáldott oltárral bír, mely fölött a falon festve szemlélhető Keresztelő Sz. János képe a mint Jézust kereszteli, fölibe a hívek ájtatossága, egy fára festett, és ezüstözött Szűz Mária képet függesztett. E szent hajlék az egyházi menetek alkalmával, valamint böjt szent ideje alatt a hívek által számosán látogattatik, ez alkalommal benne sz. misék tartatnak. A tornyában levő kis harang lélek harangnak használtatik, mely a Canonica Visitado szerént minden meghúzástól, 3 pengő krajczárt jövedelmez a kápolnának,” 2b Ez utóbbi utalás az 1830-as visitado alábbi bejegyzésére vonatkozik: „In Turri huius Capellae est Сатрапа agonizantium, pro cuius puisa taxa 9.”* 27 5. kép: A Kálvária-kápolna 1650-ben öntött harangja, Dimény Olivér felvétele (1910) (GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai) Abb. 5: Die im Jahre 1650 gegossene Glocke der Kreuzwegkapelle, Foto von Oliver Dimény (1910) GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. A tatai kálvária kápolna leltára az 1861. évre. 27 GyEL PL Visitationes Canonicae 36/31. 23 et 24. Mensis Maii in parochia Oppidi Tatta. GyEL PL Egyházkormányzati Iratok, 2328/1917. 29 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok, 2328/1917. Az 1904. július l-én felvett leltár szerint: „27. Harang a toronyban 15 ki 1 darab [ceruzával: 1651-ből még a régi K.(eresztelő) sz.(ent) János templomból valói]”28 E téves adatot erősítette meg A tatai plébániához tartozó Kálvária kápolna Leltára az 1915. évre” is: „23. Harang a toronyban 15 kg 1 darab, 1651-ből még a régi K. sz. János templomból való.”29 Mivel a világháborúban a harangok begyűjtése a Kálvária-kápolna harangját is érintette - annak történeti értéke okán -, a törvény adta lehetőség alapján Fetser Antal püspök „mentesítésért” folyamodott. A Jankovich Béla vallás és közoktatási miniszterhez - és ezzel párhuzamosan az illetékes Császári és Királyi Katonai Parancsnokság pozsonyi építési osztályához - eljuttatott levélben az alábbiakat írta: „Hivatkozással folyó évi május hó 2óikán 5701/1917. e/n(öki) sz.(ám) a.(latt) kelt nagybecsű intézvényére, van szerencsém a győri egyházmegye azon harangjainak jegyzékét, melyeknek mentesítését művészeti vagy történelmi becs címén tisztelettel kérem ./. alatt csatoltan Nagyméltóságodhoz felterjeszteni.”3" Az 1917. május 30-án kelt fogalmazvány mellékletében szereplő 22 „történeti becsű” között szereplő tatai lélekharang, a leírás szerint: „Tata (Komárom m., tatai járás) 1650-ben öntött kis harang, súlya mintegy ЗО kgr; díszítése egyszerű; kép nincs rajta; felirata: me fudit Matthias Koller.”31 (5. kép) Az egyházmegyei jegyzékbe felvett „mentesítendő” harang adatai itt már pontosak voltak, mivel Klotz - az ügy súlyát átérezve az utolsó pillanatban — május 19-én helyesbítette korábbi pontatlan leírását, bár a harang felírásában még ekkor is bizonytalan volt: „Méltóságos és Főtisztelendő Megyés Püspök Úr! Ad 2288. van szerencsém válaszolni. A kis lélekharangra vonatkozó adatokat 208. sz. alatt május 15-én voltam bátor már beküldeni. A nevezett harangot, mely legfeljebb 30 kiló súlyú, nem 1681-ben, hanem 1650-ben öntötték, egyszerű díszítéssel, kép nélkül, e fölírással: Me fudit Matthias Kollerf?)”32 Mivel a püspök kérése - legalábbis a tatai Kálvária-kápolna harangjának ügyében - meghallgatásra talált, a kis lélekharang az 1930-as leltárban is, igaz téves adattal, szerepelhetett: „11. Harang és oltárcsengetyű 1651 2 darab 100pengő értékben.”33 30 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 2418/1917. 31 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 2418/1917. 32 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 2328/1917. 33 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. A tatai plébániához tartozó Kálváriakápolna Leltára az 1930. évre. 236
