László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Perger Gyula: Régi tatai harangok
REGI TATAI HARANGOK KAPUCINUSOK TEMPLOMA A kapucinusok templomának alapkövét 1743. május 5-én tették le, „és ugyanekkor be is iktatták az első három szerzetest. Egyideig a zárda refektóriuma szolgált kápolnául; de már 1746- ban elkészült a templom is, melyet július 27-én egyelőre csak megáldottak s Pászt János tóvárosi fi aznap mondott új miséjével át is adtak a nyilvános istentiszteletnek,”34 Mivel a templomhoz csak egy fából ácsolt huszártorony tartozott, így abba csak egy kis harangocska kerülhetett. Hogy eredetileg milyen harang lehetett ez, arról sajnos nem maradt feljegyzés. Azt viszont tudjuk, hogy a Szent József-kápolna 1889-es lebontása után annak harangja a kapucinus templom tornyába került.35 36 Ezért is érdekes Klocz Ignác - föntebb már idézett - 1917. május 8-án kelt levele, amelyben a tóvárosi templom harangjáról is említést tett. E szerint „a tóvárosiak minden harangjukat önként odaadták, kivéve az 1737-ben öntött lélekharangjukat. Súlya 12 kiló.”36 Talán erre utal az a széljegyzet is, amelyet dr. Bürchner László káplán írt az 1916. augusztus 8-án felvett harangátvételi jegyzőkönyv hátoldalára: „Az 5183. sz. harang, mely tévedésből került a győri egyházmegyei harangjegyzékbe, mint a /(ő)ftisztelendő) kapucinus rend tulajdona, a/(ő) f(isztelendő) kap.(ucinus) rendfőnök úrhoz intézett 5696/1916. sz. Vfallás) és Közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján meghagyatott.”37 Mohi Adolf adatai szerint ugyanakkor „1764-ben készülnek a város költségén az új harangok.”3* Mohi hivatkozott forrása - Tóváros község levéltárából - sajnos ma már hozzáférhetetlen, a tóvárosi kapucinusok levéltári anyaga pedig lappang, így lehet, hogy Mohi adata a harangláb harangjaira vonatkozik. Még elgondolkodtatóbb Körmendi Géza közlése, amelyben a kapucinusok „19. század eleji” harangjáról számol be: „(1806, átmérője 61 cm) felirata felül: »FUSA SUM PER FRANCISCUM MILLNER BUDAE«. Alul: »CLEMENTIA DEI PIETATE GRECIS TATENSIS CLANGOR«.”39 Körmendi Mohira hivatkozik, ugyanakkor az apátplébános könyveiben nem szerepel ilyen adat. A harang mindenesetre fellelhető a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében. E harangról, mint „a tóvárosi volt kapucinus templom meglévő harangjáról” 1958. május 16-án Révhelyi Elemér készített feljegyzést. Az öntés 1806-os dátuma az alsó perem köriratának kronogramjából derül ki.4° (6. kép) 6. kép: A kapucinusok 1806-ban, Budán öntött harangja (fotó: Varga Edit) Abb. 6: Die im Jahre 1806 in Buda gegossene Glocke der Kapuziner (Foto: Edit Varga) Arról, hogy mi lett a sorsa a kapucinusok régi harangjainak — hogyan került Müller Ferenc harangja a múzeumba -, nincsenek dokumentumaink. Az azonban bizonyos, hogy jelenleg a Ducsák István által 1966-ban Őrszentmiklóson öntött Dis hangolású harang lakik a toronyban. TÓVÁROSI HARANGLÁB Révhelyi Elemérnek - az egykori Tóvárosi jegyzőkönyvből kimásolt - feljegyzései szerint a tóvárosi harangláb építésével kapcsolatban az áccsal 1763. február l-én kötött szerződést a község, amelynek alapján Éder József ,.francia módon” építette meg 34 MOHL 1916,14. 35 MOHL 1916, 52. 36 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 2110/1917. 37 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 4538/1916. a tetőszéket, ezt fazsindellyel fedték. A toronyrészbe került harangokat 1762-ben rendelték meg Christelli pozsonyi harangöntőnél.41 A jeles épületről és harangjairól Fényes Elek is megemlékezett: „Tóvároson nevezetes épület a Ka-38 MOHL 1909, 81. 39 KÖRMENDI 2014, 5. 40 KDM HGy Révhelyi-hagyaték. 41 PERGER 2014b, 117. 237
