László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A tatai zsidó iskola pedagógiai elvei és felszereltsége az 1850-es években
SCHMIDTMAYER CSABA ik egy alkalomhoz illő dicshimnuszt énekelnek.”23 A diákot tehát a jó dolgokkal kell ösztönözni arra, hogy jó legyen, valamint megfelelő példával kell elöl járni, nem csak a tanároknak, de az idősebb diáktársaknak és a szülőknek is. Ebben a hármas feladatban félreismerhetetlenül látszanak a híres svájci pedagógus, Johann Heinrich Pestalozzi elvei. Pestalozzi egyfelől az oktatás elsődleges célját a humánumra való nevelésben látta, vagyis úgy vélte, az embernek minden területen harmonikus egyensúlyban kell fejlődnie. Ennek eléréséhez fontosnak tartotta az elméleti képzés mellett a napi munkát, a gyakorlati ismeretek elsajátítását. Ennek a harmóniára nevelésnek a didaktikai elve teljesedett ki a „szemlélődés” (Anschauung) általi tanulásban, amelynek során egy adott tárgy érzékszervi megismerésén túl érzelmi kapcsolat is kialakul a diákban, aki ezáltal könnyebben tudja azt beilleszteni a világról alkotott átfogó képébe.24 A tatai zsidó iskola ezen pedagógiai program szerint működött: már fentebb is láthattunk példákat arra, hogy ezt a komplex képzési módszert hogyan ültették gyakorlatba, de ezeken felül is sok egyéb részletben megfigyelhető ez a törekvés. A legszembetűnőbb és legfontosabb a „szemlélődéstan” óra (Anschauungsunterricht). Ennek célját Lederer a következőképpen foglalta össze: „A külső érzékek fejlesztése, amelyek a tapasztalás és megítélés forrásai, a figyelemfelkeltés, a beszédkészség kiteljesítése, a nemes történetek iránti kedv feltámasztása és a gondolkodásmód fejlesztése."25 Ennek keretében tárgyalták a környező világ jelenségeit, valamint - a harmónia jegyében - a világ és Isten viszonyát. A felsőbb osztályokban már nem szenteltek külön órát a szemlélődésnek, hanem a többi tantárgyat tanították annak módszereivel, még azokat is, amelyeket ma már egyértelműen elvont ismereteknek gondolunk, így a matematikát is. A számtanoktatásban Wilhelm August Grube módszerét követték, amelynek az a lényege, hogy az egyes műveletek nem választhatók szét egymástól, hanem a számokat harmonikus egységekként kell kezelni, ezek alkotóeleme a többi szám, amelyekből megkaphatok.26 * Szintén ez a komplexitás figyelhető meg az írásolvasás tanításában. Az tatai iskolában ebben az időszakban olvasva írást és ütemírást tanultak: mindkettő lényege az, hogy az írás közben a betűket hangalakkal ki is ejtették (vagy a diákok maguk vagy a tanítók), ezáltal hamarabb és alaposabban rögzült az íráskészség. Az írva olvasás módszerét az 1820- as években dolgozta ki Johann Baptist Glaser, akit gyakran neveznek a ,frankföldi Pestalozzinak” is.27 * Az írástudás elsajátításáig a rajzórák célja is a kézmozgás hozzászoktatása volt az egyre bonyolódó jelek lerajzolásához - izraelita iskoláról lévén szó, a héber betűk elsajátítása vélhetően nehezebb volt a latin ábécénél, bár meg kell jegyezni, hogy ebben az időben a német kézírás az úgynevezett Kurrentschrift volt, amely már-már kalligráfiái képességeket követelt a használóitól. 226 A TATAI ZSIDÓ ISKOLA FELSZERELTSÉGE Az 1853-as költözés után a tatai izraelita főelemi iskola egy négy tantermes épületben rendezkedhetett be, amely „tágassága és alkalmassága miatt Magyarország egyik legszebb izraelita iskolaépületének számit.”28 Az iskola tárgyi felszereltségét Lederer kimerítő módon ismertette a tárgyalt iskolai évkönyvben. Ebből a listából kiviláglik, hogy bár a főtanító folyamatosan a szűk anyagi lehetőségekre panaszkodott, valójában egy kiválóan felszerelt elemi iskolát hozott létre a tatai hitközség. „A tansze-23 „Je verschiedenartiger und mannigfaltiger die Belohnungen der Schule sind, desto weniger und seltener sind ihre Strafen. Belohnungen sind Beweise der Liebe, erwecken Freude und machen gut, und die Verweigerung des Lohnes ist schon die zweckmäßigste Strafe. Öffentliche Belohnungen, wenn auch selten, spornen mehr und stärker zum Fleiße und zur Sittlichkeit an als tägliche Strafen von Rohheit und Trägheit verhüten können. Öffentliche Belohnungen erwecken auch das Ehrgefühl und die Selbstachtung, welche uns später zu vielen guten Werken antreiben und vom Bösen zurückhalten, daher herrscht auch hier die löbliche und gewiß nachahmungswürdige Sitte bei den öffentlichen Prüfungen den fleißigsten und sittlichsten Schü-rek felsorolása: Еду 12 hüvelyk átmérőjű földgömb sárgaréz délkörrel és óramutatóval. Hat földrajzi térkép, mégpedig: Tatáé, Esztergom vármegyéé, Magyarországé, az osztrák monarchiáé, Európáé, Palesztináé és a két féltekéé. Egy atlasz. Wilke 16 szemléltető ábrája, 30 nagy, színezett fali szemléltető ábra, 40 természetrajzi ábra, 30 földrajzi ábra, egy nagy portré József császárunkról, 70 portré híres történelmi személyekről, 20 csillagtérkép. Schiller és Goethe mellszobra. Egy herbárium, egy lern ein dem Feste entsprechendes Prämiantenlied von den Mitschülern singen zu lassen.” (LEDERER 1856, 30.) 24 PUKÁNSZKY1994, 269-270, 278-279. 25 „Bildung der äußern Sinne als die Quelle aller Empfindungen und Urtheile, Weckung der Aufmerksammkeit, Entfesselung der Sprachkraft, Erregung der edlem Geschichte und Uebung des Gedächtnisses.” (LEDERER 1856, 23.) 26 Példákkal illusztrálva: STERNER 1891, 485-491. EBNER 2008, 9,17-18. 28„und nun seiner Geräumigkeit und Zweckmäßigkeit halber zu den schönsten israelitischen Schulgebäuden Ungarns gezählt wird.” (LEDERER 1856,16.)
