László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
MERCZI MÓNIKA A változat kialakulására a kéttagúság és a tűtartó alakja, ezen belül is elsősorban magassága alapján ugyanúgy a 2. században kerülhetett sor,7“ mint Almgren 83-as formájánál. Legkorábbra, a 2. század 1. felére az egyik zalalövői73 (Hadrianus kor), az aquincumi (2. század 1. negyede)74 és a pátyi fibulát (késő Flavius-kor-kora Antoninus-kor),75 * 77 * valamint a morva- és lengyelországi leleteket"6 keltezik, de e változat kezdetét Daciában is erre az időszakra teszik. A noricumi 8 és alsó-moesiai79 leleteket viszont későbbre, a század 2. felére helyezik, és nem lehet korábbi a visegrádi lelet sem.80 Mivel ez a variáns a markomann háborúk idején létesített potaissai táborból szinte teljesen hiányzik, Coci§ arra következtetett, hogy a változat a 2. század 3. negyedénél tovább nem lehetett használatban.8' A szerzők többsége viszont úgy véli, hogy az Almgren 84-es forma használata átnyúlik a 3. század elejére/i. felére is.82 83 Az utóbbi keltezés feltételezi, hogy ez a változat Almgren 83-as formájánál tovább és hosszú ideig a térdfibulákkal párhuzamosan volt használatban. Míg azonban Almgren 83-as formájánál szórványosan előfordult a tűtartó belső oldalának megerősítése, ami valóban a térdfibulákkal való párhuzamos használat következményének tekinthető, Almgren 84-es formájánál viszont erre a megoldásra nem volt példa. Ez alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy Almgren 84-es formájának használata is korábban, feltehetően a Coci§ által megadott időszakban ért véget. 4. változat (37) Egy Brigetio területén előkerült kéttagú fibula (37) esetében (4. tábla 10) a fejrész az előbbi változatokhoz viszonyítva valamivel nyújtottabb és magasabban boltozott, a lábrész pedig erősebben ívelt, de a test teljes hosszában ugyanúgy gerinc húzódik, JOBST 1975, 41. Korábbi (1. század utolsó harmada/ vége) megjelenést feltételez: RIHA 1979, 80; BÓNIS 1986,301. 3 BERECZ1990, 89. /4 TOPÁL 2003, 78. Továbbá: MERCZI 2012, 487, 228. jegyzet. 75 OTTOMÁNYI2007,151. 6 PESKAR 1972, 81; Ü/BROWSKA 1998,154. 77 COCIf 2004, 66. 8 JOBST 1975, 41; SEDLMAYER1995,29-30. 79 GENCSEVA 2004,101. BORUZS 2007, 226. A temető használatának kezdetét a 2. század közepére teszi. 81 cocis 2004,66. 82 JOBST 1975, 41; BOJOVIC 1983, 40; SEDLMAYER 1995,29-30; D/BROWSKA1998,154-155; GENCSEVA 2004, loi; REDZIC 2007, 22; BUSULADZIC 2010,59. 83 PESKAR 1972, 54-55, Tf. 12, 7. A hosszúságban mutatkozó két 2 mm-es eltérést a brigetiói fibula letört húrhorogja okozza. ahogy azt az 1. és 3. változatba sorolt fibulák többségénél is láttuk. Rugója hiányzik, így ennek hoszszúsága nem vizsgálható. Almgren 84-es formájához hasonlóan a fejrész húrhorog feletti háromszögletes lesarkítása ennél a fibulánál is megfigyelhető. Félköríves, csak a test felső oldalára kiterjedő kengyelgombja tagolt, középső tagja viszont kevésbé emelkedik a test síkja fölé, és alakja sem korongszerű. A lábrész végét az előző változathoz hasonlóan rézsútos állású, bikónikus, de nagyobb méretű gomb zárja le. A középmagas és nagyon széles, csaknem a láb teljes hosszára kiterjedő, trapéz alakú tűtartó esetében a külső és belső oldal egyaránt erősen ívelt. A brigetiói fibulával az eddig közzétett leletanyagból mindössze egy barbaricumi területen, Vrchoslavicében előkerült azonos hosszúságú lelet állítható párhuzamba.88 A méretbeli egyezésen kívül mindkét fibula esetében azonos kidolgozású a fibulatest, a kengyelgomb, és megegyezik a kitöltött tűtartó alakja is. Köztük eltérés csak a láb végén lévő gomb alakításában fedezhető fel, amely a morva lelet esetében kúpos és csúcsos végű volt. Keltezésében kizárólag csak a fibula szerkezeti elemeire (kéttagúság, kengyelgomb, tütartó alakítása) lehetett támaszkodni, ami alapján Peskar 2. század eleji keltezést valószínűsített.84 A két fibula keltezéséhez, amelyek tagolt kengyelgombjuk és a fibulatest felső oldalán, annak teljes hosszában végighúzódó gerinc alapján Almgren 83- as formára vezethetők vissza, a tulajdonképp szórványleletnek tekinthető brigetiói fibula sem szolgáltathat újabb adatokat. Meg kell azonban említeni azt, hogy ez a tűtartóforma, noha igen ritkán, de egytagú, támlappal készített egygombos, erősprofilú fibuláknál is előfordult, így például egy ugyancsak Brigetióban,85 illetve Zalalövőn86 előkerült fibulánál. Ezek két kerek átlyukasztással díszített tűtartójuk alapján Almgren 68-as formával azonosíthatók. Ez 84 PESKAR 1972, 80-81. A szerző szerint a fibula legközelebb KOVRIG1937, VI. t. 55-fibulájáhozáll, amelyhez azonban csak a támlap hiánya köti, egyéb szerkezeti elemét tekintve ugyanis nem mutatkozik közöttük hasonlóság. Párhuzamként ukrajnai leletekről is említést tett, ezeket azonban nem volt módunk megvizsgálni. 85 MERCZI 2000, 6, 38,1. tábla 7. 86 BERECZ 1990, 80, 88, Nr. 9, Abb. 2,1. A Kr. u. 15 és 80 közé keltezett fibulát a II.2Ab változatba sorolja, amelyet igen eltérő felépítésű, össze nem tartozó fibulákból hozott létre. Laposabb fejrésze, ívelt oldalú tűtartója miatt sem ez, sem az előző lábjegyzetben említett brigetiói fibula nem tekinthető Almgren 68 klasszikus formájának, amellyel a tűtartó két kerek átlyukasztása miatt azonosítottuk. Hasonló alakítású a II.2AC változatba sorolt fibula kitöltött tűtartója is. (BERECZ 1990, 80, 88, Nr. 13, Abb. 3, 15.) A szerző mindkét fibulát kéttagúnak írja le, de a rajz alapján mindkettőt egytagúság jellemzi. 20
