László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
TÁMLAP NÉLKÜLI EGYGOMBOS, ERŐSPROFILÚ FIBULÁK ÉSZAKKELET-PANNONIÁBÓL Zala megyéből,54 valamint Dráva és Száva menti lelőhelyekről55 ismertették. A változatba sorolható leletek pannoniai megoszlását tekintve jól látható, hogy a változat a tartomány északi felében, ezen belül is elsősorban a határvidéken, sokkal elterjedtebb volt, mint a déli területeken, amire már korábban is felfigyeltek.56 A változat birodalmon belüli elterjedését vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb darab Daciából ismert,57 * ahol gyártása szintén igazolható.56 Az itt előkerült leletek hosszukat tekintve kevésbé egységesek, köztük nagyobb és kisebb méretű (4,5 cm-nél rövidebb) darabok egyaránt előfordulnak. A láb végén lévő gomb is tagoltabb, mint a pannoniai leleteké. A fibulatesten gyakran alkalmaztak cikcakkvonalas díszítést, ami más tartományok leletanyagára nem jellemző. Az ezekben felbukkanó díszített darabok59 egy részénél valószínűleg daciai eredet tételezhető fel. Coci§ a fibulák díszítettsége és mérete alapján négy változatot különített el, viszont a Dacián kívül előkerült leleteket egységességük miatt egyelőre nem lehet tovább tagolni. Almgren 84-es formájával azonosítható leletek a Pannóniától és Daciától délre elhelyezkedő tarto54 Fenékpuszta: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (3. számú lelet). Zalaszántó: PATEK 1942,174 (Nr. 26-27). Zalalövő: BERECZ1990, 80, Abb. 3, 13. Az általa ide sorolt, Abb. 3, 5. ábrán bemutatott lelet rövidebb lábrésze alapján a trombitafejes fibulák közé sorolható. 55 Poetovio: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (Nr. 11); ISTENlC 2000, 47, 111. sír, Tabl. 23, 2 (2. század 2. fele-3. század í.fele), 172, 532. sír, Tabl. 111, 3. Mursa: PATEK 1942, 174 (Nr. 22-25). Neviodunum: PETRUPETRU1978, 59, Tab. IX, 34. Siscia: KOSCEVIC1980, 53, T. XVIII, 127 56 PATEK 1942, 24; JOBST 1975, 41. 57 COCK) 2004, 65, 175-180, Pl. XXVI, 373-385, XXVII, 387-394, XXVIII, 396-412, XXIX, 413-433, XXX, 434-449, XXXI, 450-460, XXXII, 461-477, XXXIII, 478-495, XXXIV, 496-523, XXXV, 524-542, XXXVI, „ 543-546. 5 000152004,67. 59 Dacián kívüli díszített darabok: Pannónia: KUZMOVÁ-RAJTÁR 1990, 56, Abb. 4, 6; Noricum: SEDLMAYER 1995, 149, Taf. 8, 70; Felső-Moesia: BOJOVIC1983, 110, T. XIII, io8=PETKOVIC 2010, 91, T. XV, 7; Alsó-Moesia: GENCSEVA 2004,150, Tabl. VII, 2. 60 BUSULADZIC 2010, 175, Nr. 201: erősebben ívelt lábrésszel. 61 BOJOVIC 1983, 110-111, T. XIII, 108-112; PETKOVIC 2010, 78, 91-92, T. XV, 5-7. REDZIC 2007,22, T. 7,55- 56: az itt bemutatott viminaciumi leletek vaskosabbak és az 56. számú rövidebb is, mint a pannoniai leletek, így nem tekinthetők azok közvetlen párhuzamának. 62 HARALAMBIEVA 1996-1997, 97~99, Tabl. IV, 28, 30-34. Véleményünk szerint ide sorolható az Almgren 83-mányokban, így Dalmatiában,6" Felső-61 és Alsó- Moesiában,62 valamint Thraciában63 kisebb számban tűnnek fel. Noricumban - az eddig közzétett leletanyag alapján - a tartomány északi határvidékén vannak jelen,64 délebbre viszont hiányoznak. Noricumtól nyugatra65 és délre66 előfordulásuk szórványos. A barbaricumi területekről legnagyobb számban Pannóniától északra tettek közzé fibuláinkkal párhuzamba állítható leleteket,6 de szarmata területeken68 is megtaláljuk őket. A Pannóniával határos barbaricumi lelőhelyek elhelyezkedése alapján69 feltételezhető, hogy a fibulák egy része Carnuntumból, illetve Brigetióból származik, de a leletek nagy száma arra utal, hogy helyben is készíthették. 0 Még északabbi elterjedésükben a borostyánkőút játszhatott szerepet. 1 Az 1. változattal öszszevetve az Almgren 83-as és 84-es formák elterjedési területe nagyrészt egybeesik, de Alsó-Moesiából és Thraciából egyelőre csak az utóbbi változat képviselői kerültek közlésre. A két forma közül minden tartományban és a Barbaricumban is az egyszerűbb felépítésű, Almgren 84-es forma jóval nagyobb számban terjedt el. as formával azonosított IV. tábla 27. számú fibula is. GENCSEVA 2004,150, Tabl. VII, 1-2. 63 HARALAMBIEVA 1996-1997, 98, Tabl. IV, 29. 64 JOBST 1975, 142, Taf. 7, 51; SEDLMAYER 1995, 149, Taf. 8, 70; STUNDNER 2006, 152, Taf. 2, 20; 162, Taf. 5-87-5 Felső-Germania: ETTLINGER 1973, 66, Taf. V, 8=RIHA 1979, 80, Taf. 11, 275. A Raetiában közzétett leletek esetében a test felső oldaláról hiányzik a gerinc, ezért kúpos, csúcsos végű gombjuk ellenére sem állíthatók párhuzamba a pannoniai leletekkel: ORTISI 2002, 25, Taf. 9,121-125. COCK? 2004, 65: A szerző által említett britanniai fibula (HATTATT1985, 66, Fig. 28, 335), noha kengyelgombja tagolatlan, eltérő kidolgozású teste alapján nem azonosítható Almgren 84-es formájával, ezért a változat elterjedése egyelőre nem terjeszthető ki Britanniáig. 66 Az udinei múzeum gyűjteményében: BUORA-SEIDEL 2008,145, Nr. 453 (lelőhelye Tapogliano). 67 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 60, T. XIII, 3, 65, T. XX, 5, 66, T. XXII, 2; HRNCIARIK 2013, 115, Taf. LXVI, 154,159-160,167-168,175,196, 208, 236, 595- 596, 1223, 1254-1255, Taf. LXVII, 1340, 1383, 1460, 1578, 1696, 1717, 1801, 2026, 2030, 2186, 2230, 2232; PESKAR 1972,14, Tf. 12, 4, 62, Tf. 12, 6; D4BROWSKA 1998,154, Abb. 5,1-7. 8 VADAY 1988-1989, 76-77, Abb. 12, 2=274, Taf. 111, 4 (Tiszafüred), Taf. 12=260, Taf. 76, 6 (Öcsöd). 69 HRNCIARIK 2013,115, Karte 49. A szerző az Almgren 83-84-es formákat együtt tárgyalja, de a bemutatott leletek szinte kizárólag az utóbbi forma képviselői. Ugyancsak Pannónia közvetítő szerepét hangsúlyozza: DAtBROWSKA 1998,154. 70 HRNCIARIK 2013,115. 71 DfBROWSKA 1998,154. lő
