László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
MERCZI MÓNIKA ezt középen a húrhorog felett gyakran háromszögletesen lesarkították. A lábrész esetében is általános a háromszögletes keresztmetszet, az egyik brigetiói fibulánál (35) (4. tábla 8) viszont ötszögletes keresztmetszet figyelhető meg, amely Almgren 83-as formánál is előfordult. További egyszerűsödés fedezhető fel a félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb esetében is: az Almgren 83-as formánál megfigyelhető, két oldalsó, alig kiemelkedő elem eltűnik, és - kevésbé vaskos formában - csak a középső, jobban kiemelkedő, korongszerű elem marad meg. így ezt a változatot már minden esetben tagolatlan kengyelgomb jellemzi. Eltérő kidolgozású, egyszerűbb a láb végét lezáró, rézsútos állású gomb is, amelynek alakja többnyire bikónikus (19, 21, 25-27, 30-31, 33, 35), (3- tábla 1, 3, 7-9; 4. tábla 3-4, 6, 8) ritkábban kúpos (23, 32, 34), (3- tábla 5; 4. tábla 5, 7) egy bajnai fibulánál (18) pedig a kúpos gombhoz egyszerű hengeres toldalék is kapcsolódik. (2. tábla 9) Ez utóbbi forma a pannoniai trombitafejes fibuláknál volt elterjedtebb.40 Ugyancsak ritkán fordul elő, hogy a változatba sorolt fibuláknál - az 1. változathoz hasonlóan - rövid, hengeres nyélen ülő, gömbölyded gombot alakítottak ki. Erre leletanyagunkban a hosszabb rugója miatt egyszer már megemlített bajóti lelet (36) (4. tábla 9) szolgáltat példát, amellyel egy pátyi fibula41 állítható párhuzamba. 40 A pannoniai trombitafejes fibulákon belül olyan csoportot is ismerünk, amelynél nemcsak láb végén lévő gomb, de a kengyelgomb és a rövidebb lábrész is az itt bemutatott egygombos, erősprofilú változatéval azonos módon kidolgozott. (MERCZI 2012, 493-494.) 41 OTTOMÁNYI2007,151, 140. kép, 5. A láb végén lévő gomb azonos kidolgozású, de kisebb méretű. 42 KOVRIG 1937, VI. t. 54. típus; PATEK 1942, IV. t. 12. típus; BOJOVIC 1983, 10.6 változat; BERECZ 1990, II.3.B változat; СОСЩ 2004, 8b2 típus; MERCZI 2012, 8/15. változat. Az 1. változatnál már említettük, hogy a szerzők egy része olyan fibulákat is ebbe a változatba sorol, amelyek azonban tagolt kengyelgombjuk alapján Almgren 83-as formával azonosíthatók. A két formát egyesítő változatok: JOBST 1975, 5.C változat; GENCSEVA 2004, 9d változat; STUNDNER 2006, 2.2.3. változat; REDZIC 2007, VI.2. változat; PETKOVIC 2010,13/D változat; SCHMID 2010,26. 43 PATEK 1942,24; JOBST 1975,40. 44 JOBST 1975, 41; SEDLMAYER 1995, 29; SCHMID 2010, 26. 45 MERCZI 2012, 486-487. 46 KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (19-20. sorszámú leletek); SCHMID 2010,101-102, Taf. 10, 98-100, Taf. 11,101-106,109,111, Taf. 12,112,114-116. 4 KOVRIG 1937,50 (az egyik lelet a tábor területén került elő); PATEK 1942,174 (Nr. 7-8,17-18). Itt említjük meg Téglalap, trapéz vagy paralelogramma alakú tűtartójuk magasabb és keskenyebb, a láb hátsó harmadára terjed ki, és nem jellemző a belső oldal ívelése sem. Díszítés sem a fibulatesten, sem a tútartón nem vehető ki. A leletek nemcsak felépítésüket, hanem méretüket tekintve is - az 1. változathoz hasonlóan - igen egységesek, hosszuk 4,4-5,2 cm között mozog. Felépítésük alapján az itt bemutatott fibulák jól azonosíthatók Almgren 84-es formájával,42 amely szerkezeti sajátosságai alapján tulajdonképp Almgren 83-as forma, tipológiailag fejlettebb,43 leegyszerűsödött változataként is értelmezhető. Ennek következtében a formát rövidebb rugó, valamivel laposabban ívelt,44 keskenyebb és kevésbé díszes vagy díszítetlen fibulatest, tagolatlan, korongszerű kengyelgomb, a láb végén egyszerű kidolgozású gomb, magasabb és keskenyebb tűtartó jellemzi. Almgren 84-es formájának elterjedését és keltezését a budaörsi leletanyag feldolgozása során már tanulmányoztuk.45 Fibuláink párhuzamai Pannónia északi határvidékéről Vindobonából,46 Carnuntumból,47 Arrabona környékéről,48 a limes Brigetio és Aquincum közötti szakaszáról,49 valamint az Aquincum territóriumához tartozó vicusokból50 kerültek közlésre. Brigetióban gyártották is ezeket.51 A tartomány északi felének belsőbb területeiről egyelőre kisebb számban ismertek,52 de a limes Aquincumtól délre eső szakaszáról53 közzétett leletek száma is alacsony. A tartomány déli felét tekintve a változat darabjait a Carnuntum vonzáskörzetébe eső müllendorfi leleteket is: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942,174 (Nr. 9-10). 48 KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (5-6. számú győrszentmártoni/pannonhalmi, illetve csécsényi/ rábacsécsényi leletek). 49 Brigetio: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (12-13, 15-16 és esetleg a 21. számú lelet). A Kállay-gyűjteményben az itt bemutatott fibulán (35) kívül további öt Almgren 84-es fibula található: MERCZI 2000, 6-7, II, t. 4-8. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 62, T. XIX. 7 (lelőhelye Brigetio vagy Leányvár). Iza/Leányvár: KUZMOVÁ-RAJTÁR 1990, 56, Abb. 4, 6; Visegrád- Lepence: BORUZS 2007, 225, 56. sír, 15. kép. Aquincum: TOPÁL 2003, 78, Pl. 86, 9=Pl. 188,18/9: Almgren 73-as formaként meghatározott. 50 Páty: OTTOMÁNYI 2007, 151, 140. kép 5. Budaörs: MERCZI 2012, 486-487, 4. kép 8. 51 KOVRIG 1937,16, XXVII. 1.1; BÓNIS1986, 301, Abb. 1, 1, la. 52 Fejér megye: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (1. számú lelet). Ácsteszér: CSIRKE-PALÁGYI 2005, 19, 3.2. Baláca: CSIRKE-PALÁGYI 2005, 33, 14.1.2. További, ismeretlen lelőhelyű darabok a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében: CSIRKEPALÁGYI 2005, 99, 53-17L 53-174, 100, 53-179, Ю1, 53-186,53-189-53 Adony: KOVRIG 1937, 50; PATEK 1942, 174 (2. számú lelet). 18
