László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
László János: Fejezetek a Bakonyalja régészeti-történeti múltjából. I.: Súr
LÁSZLÓ JÁNOS 5. kép: A dombhát, északi végén platóval és árokkal Abb. 5: Der Hügelrücken, am nördlichen Ende ist das Plateau und der Graben még Pogáncs néven szerepelt, és az adatgyűjtő szerint a helyiek a törökök által emelt sáncnak vélték.2' A kutatástörténetet bemutató részben már említett veszprémi kérdőív adatközlője is megemlítette, korát azonban nem nevezte meg.2i A sánc alaprajzának publikációját az 1987-es felmérést követően jó pár évvel ismerhettük meg, ebben Nováki Gyula kora középkorinak határozta meg az építményt.* 23 24 (6. kép) Közvetlenül a sánc környékén sem a felszínen, sem az állatjárásokban nem találtunk olyan régészeti leleteket, amelyek bármiféle iránymutatást tartalmaztak volna a datáláshoz. Az 1950-es években, amikor még szántották a területet, sem került elő semmi.25 Néhány római kori tárgyat ugyan korábban beszolgáltattak Pogasánc lelőhely meghatározással múzeumokba, de napjaink helyszínen végzett terepbejárásai a közvetlen közelben sehol sem igazolták római kori lelőhely létét. Ilyen, Pogasánc előkerülési helyű tárgy például a veszprémi múzeum korábban említett római pénze26 vagy a Brenner Ferenc által a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, római kori trombitafejes fibula.27 (7. kép) 6. kép: Pogánysánc (Sándorfi György felmérése) Abb. 6: Pogánysánc (Vermessung von György Sándorfi) NAGY2000,171. 23 LDM Régészeti Adattára: 11794. 24 NOVÁKI 2011,175. Lázár Jenő Ha C-D (?) korúnak feltételezte a sáncot, azonban mind mérete, mind alakja alapján ezt nem valószínűsíthetjük. Az tanulmányából nem derült ki, mi alapján datálta erre az időszakra. (LÁZÁR 1956,1-22.) 25 NOVÁKI 2011,172. LDM Szerzeményi napló I. kötet 4697. 2 MNM 21/1921. Hivatkozik rá: KOVRIG1937, VII. t. 68. I64
