László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

László János: Fejezetek a Bakonyalja régészeti-történeti múltjából. I.: Súr

FEJEZETEK A BAKONYALJA RÉGÉSZETI-TÖRTÉNETI MÚLTJÁBÓL L: SÚR

7. kép: Pogánysánc környékei?), római fibula (fotó: Mráv Zsolt)

Abb. 7: Römische Fibel aus der Umgebung(?) von Pogánysánc (Foto: Zsolt Mráv)

A területen későbbiek során folytatandó ásatás tisztázhatná a sánccal kapcsolatos kérdéseket, elsősorban létesítésének idejét. Előzetesen talán nem tévedünk sokat, ha a hasonló formájú építmények alapján az Árpád-korra tesszük építésének idejét. Szerkezetének megismerése után jelenthető csak ki egyértelműen, hogy igazi mottéról, vagyis földhalomvárról van-e szó ebben az esetben, vagy annak egy módosulatáról. Magyarország területén gyakran találkozunk olyan kis erődített helyekkel, ahol az ereszkedő domboldalon alakítottak ki a mottékhoz hasonló, külső megjelenésükben hasonló építményeket. Ezek esetében kevés igazi feltöltéses földhalmot ismerünk. Ilyen például Pécsvárad-Kószavár sánca, ott a plató közepén - a Pogánysánccal ellentétben - megfigyelhető egy kisebb mélyedés, amely utalhat külső oldalán feltöltött toronyra, amely ráadásul inkább téglalap alakú.28 De megemlíthetjük a Zala megyei Eszteregnye eddig még régészetileg kutatatlan mottéját is, ahol a kissé alacsonyabban elhelyezkedő plató határozottan kör alakú.29

Mélyúti-dűlő 1. (4. kép)

A településtől délre, a Súri-patak bal oldalán, a Bakonycsernyére vezető úttól nyugatra egy domboldal húzódik, amelynek déli oldalát még a településhatár előtt egy nádasos-zsombékos-vizenyős terület zárja le. A lankás domboldalon és a dombtetőn alacsony intenzitásban kerültek elő felszíni leletek, ezek a 13-14. századra keltezhetőek. Találunk közöttük vékony falú, finoman iszapolt, vörös, fehér és barnás színű, vékonyan bekarcolt csigavonaldíszű oldaltöredékeket, vékony, kihajló, profilált peremtöredékeket

SÁNDORFI1986,3-4.

29 VÁNDOR 1990, 59, 65.

30 RDM Itsz.: 2014.3.10.-2014.3.25.

is.30 Minden valószínűség szerint itt egy rövid ideig lakott teleppel kell számolnunk.

Repce-dűlő 1. (4. kép)

A településtől nyugatra, a Szőlőhegytől délre változó magasságú, északnyugat-délkeleti irányú dombhátak uralják a táj képét. A lelőhely két szomszédos vonulat között található, a nyugati magasabb, meredekebb oldalú, a keleti pedig lankásabb, déli irányban fokozatosan lejt a felszíne: a kettő között kisebb, időszaki vízfolyás jelenik meg. E két dombhát oldalában és a közöttük levő területen alacsony intenzitásban gyűjthetők a felszínen 13-14. századi oldaltöredékek: jól iszapoltak, korongoltak, vörös, fehér, barnásvörös színűek, található közöttük felhúzott, külső felületén bordázott korsóperem is.31

Feltételezhető, hogy az oklevelekből ismert Répce/Repce falu ennek a lelőhelynek a környékén volt. Tekintettel arra, hogy a felszíni leletsűrűség alacsony volt, a település központi része kissé távolabb helyezkedhetett el. Ha a 19. század második feléből származó kataszteri térképeket vizsgáljuk, „Répcze” határrészek, major stb. a mai Szőlőhegy területén volt, illetve a későbbi Frigyes-major területén, ezért a középkori település java része ezeken a területeken keresendő.32

Repce-dűlő 2. (4. kép)

Az előző lelőhelytől északra egy magasabb dombtető zárja le a dombvonulatot, ennek hozzávetőlegesen nyugat-keleti irányú meredek oldala az egykori tehenészet irányából csörgedező vízgyűjtő patakocska medréig tart. Kelet-nyugati irányban ovális alakú, 150 méter hosszú és 70-80 méter széles területen gyűjthetők 13-14. századi edénytöredékek (kihajló, profilált peremek, barnássárga, fehér színű díszítetlen oldaltöredékek), amelyek valószínűleg a fentebb említett faluhely maradványai. Ezeken kívül két pattintott kőeszközt, valamint elenyésző számban középső rézkori töredéket, közöttük egy tűzdelt barázdás díszú (Furchenstich) fültöredéket is találtunk.33

Súri-patak mente 1. (4. kép)

A Pogánysánctól délre, a Súri-patak jobb oldalán egy nagyobb kiterjedésű, lapos plató található, amely a patak árterénél magasabb, ugyanakkor a vízfolyással párhuzamos dombnál alacsonyabb, annak lábánál helyezkedik el. Nagyobb esőzések idején a dombról lefolyó csapadékvíz erősen erodálja a felszínt. Ez volt a helyzet 2010 nyarán is, az özönvízszerű eső a

31 RDM Itsz.: 2014.5.1.-2014.5.20.

32 http://mol.arcanum.hu/ (2014.július 12.).

33 RDM Itsz.: 2014.6.1.-2014.6.16.

165