László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
MERCZI MÓNIKA tesszőlősi fibula (6). (1. tábla 6) Ez utóbbi párhuzamát egy vindobonai lelet képezi.19 Az itt bemutatott fibulákon belül elkülöníthető egy nagyobb csoport, amelynek példányait a fibulatesten végighúzódó gerinc, a kengyelgomb középső, erősen kiemelkedő, gyakran vaskos, korongszerű eleme, a láb végét lezáró, rövid, hengeres nyélen ülő, nagyméretű, félgömb alakú gomb, valamint az azonos méret köti össze egymással (2, 4-5, 7-9, 11-12). (1. tábla 2, 4-5, 7-9); 2. tábla 2-3) Ezek a fibulák Tokodon, Epölön, Bajnán, Tarjánban kerültek elő, egy további lelet nagy valószínűséggel a Kuny Domonkos Múzeum gyűjtőterületéről származik (12). Egy másik, kisebb csoport egy bajnai, illetve egy vértesszőlősi leletből (13-14) hozható létre, (2. tábla 4-5) amelyeket a nagyobb méret és a szélesebb fibulatest különít el az előző csoporttól. Noha az Almgrennél bemutatott lelet kengyelgombját kettős korongként ábrázolják, és a láb végén lévő gomb alakítása is eltérő, az északkelet-pannoniai fibulák Almgren 83-as formájához2” állnak a legközelebb. Az eddig megjelent publikációkban általában azokat a fibulákat azonosítják Almgren 83-as formával, amelyeknél ez a kettős korong képezi a kengyelgombot. Véleményünk szerint azonban minden olyan háromszögletesen kiszélesedő fejrésszel készített, támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibula Almgren 83-as formával állítható párhuzamba, amelyeknél a kengyelgomb tagolt, az ívelt fibulatest felső SCHMID 2010,102, Taf. 12,113. 20 BOJOVIC 1983, 10.1-3. változatok; PUHM 1992, 3.2 csoport; HEYMANS 1997, 4.3.8.8. változat; COCIS 2004, 8bi típus; STUNDNER 2006, 2.2.2., részben a 2.2.3. változat; REDZIC2007, VI.1 változat. SCHMID 2010, 100-102, Taf. 10, 95-97, 11, 108, 12, 113. Az utóbbi két leletet tagolt kengyelgombja ellenére Almgren 84-es formával azonosítja. 22 BÍRÓ 2013, 251-252, Abb. 2, 4. A szerző a támlapos Almgren 70-es formával azonosítja, a rajzon azonban jól látható, hogy a fibula nem rendelkezik támlappal. Kengyelgombja valószínűleg még nem teljesen kidolgozott. 23 MERCZI 2000, 7, III. tábla 2-3. 24 KOSCEVIC 1980, 52, T. XVI, 112. 25 Kovrig formái közül a VI. t. 55-ös ábrán bemutatott fibula áll legközelebb Almgren 83-hoz, amelyet Zemplén és Tolna vármegyében, Kisbéren, Neviodunumban és Brezjén talált meg. (KOVRIG 1937,50.) Patek a IV. t. 11-es ábrán bemutatottfibulát, egy nagy valószínűséggel dél-pannon változat képviselőjét Kovrig VI. t. 53- as és 55-ös formáival azonosítja, amelyek legfőbb sajátosságának a fejrész és rugó közötti összekötő elemet tekinti, ami azonban csak az 53-as formára igaz, ezért Kovrig VI. t. 55-ös fibulája nem állítható párhuzamba a Patek által bemutatott lelettel. (PATEK 1942,24.) 26 COCI§ 2004, 175, К XXIV, 344-356, XXV, 358-370, XXVI, 371-372. Tagolt, de egyszerűbb gombjuk ellenére is Almgren 83-as formával azonosítja őket. 27 BOJOVIC 1983,108-109, T. XI, 95-96, T. XII, 97-101. oldalán pedig, többnyire annak teljes hosszában, gerinc húzódik. Pannónia területéről eddig az északi határvidékről és térségéből, ezen belül Vindobonából,21 a Győr- Ménfőcsanak22 területén feltárt bennszülött telepről és Brigetióból,23 a tartomány déli részeit tekintve pedig Sisciából24 közöltek Almgren 83-as formának megfelelő leleteket. Az említett leletek közül - lábrészének alakítása és széles tűtartója alapján - a ménfőcsanaki félkész fibula tekinthető az északkeletpannoniai darabok legközelebbi párhuzamának, amely így egyben a változat pannoniai gyártására is bizonyítékot szolgáltat. Kovrig Ilona és Patek Erzsébet Pannónia területén gyűjtött leletei közül egyik fibula sem azonosítható egyértelműen ezzel a formával.25 Almgren 83-as formával azonosítható fibulákat legnagyobb számban Daciából tettek közzé,26 27 de megtalálhatók Felső-Moesiában2 és Dalmatiában24 is. A változat Noricumban a tartomány határvidékéről29 és Flavia Solvából30 ismert, ettől nyugatra31 és délre32 meglehetősen ritka volt. A közzétett leletek száma a Barbaricumban33 is alacsony. Az itt felsorolt leleteknél a kengyelgomb ugyan tagolt, de egyik eleme sem emelkedik úgy a test síkja fölé, és a rugó is rövidebb, mint az északkelet-pannoniai fibuláknál, így felépítésük egyszerűbb, ezért inkább már a később tárgyalandó Almgren 84-es forma felé mutatnak.34 Ennek következtében nem tekinthetők az általunk bemutatott fibulák közvetlen párhuzamainak. 28 BUSULADZIC 2010, 58,174, Nr. 200. 29 JOBST 1975, 142, Taf. 7, 52-53. Az 52. számú fibulát, amelynél a tűfészek belső oldalát megerősítették, Almgren 84-es forma képviselői közé sorolja. SEDLMAYER 1995,148, Taf. 7, 66,149, Taf. 8, 67-69. Csak a 66. számú leletet határozza meg Almgren 83-as formaként. STUNDNER 2006,152, Taf. 2,17-19,162- 163, Taf. 5, 83-84, 86, 88, 90, 6, 91. A 88., 90., 91. számú leleteket Almgren 84-es formaként határozza meg. 30 PUHM 1992, 74-75, Nr. 12-13. Az utóbbi fibulánál a tűtartó belső oldalát megerősítették. HEYMANS 1997, 333, З51, Taf. 5, 45, 6, 46. A tűfészek belső pereme mindkét esetnél megerősített. 31 ETTLINGER 1973, 66, Taf. V, 7. 32 BUORA-SEIDEL 2008, 145, Nr. 449-450. Gugl Almgren 84-es formaként határozza meg. (GUGL 2008,38.) 33 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 65, Tab. XX, 6 (a lábrészen nincs gerinc); HRNCIARIK 2013, 115, Taf. LXVII, 1560; VADAY 1988-1989, 77, Abb. 12, 7. Ez utóbbi ezüstfibula kengyelgombjának kialakítása megegyezik az északkelet-pannoniai leletekével, de a fibulatest azokénál magasabban boltozott, és a rovátkolt peremű fejrészről hiányzik a gerinc. 34 Kivételt talán csak BOJOVIC 1983, 10.1-es változatba soroltfibulái képeznek, amelyeknél a kengyelgomb erőteljesebben tagolt, és a láb végén lévő gomb alakítása is hasonló lehetett, azonban a lábrész ezeknél a leleteknél is ívelt vonalú. 16
