László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
TÁMLAP NÉLKÜLI EGYGOMBOS, ERŐSPROFILÚ FIBULÁK ÉSZAKKELET-PANNONIÁBÓL 40. Egygombos, erősprofilú fibula (4. tábla 13) Ltsz.: KDM 2013.10.7. Lelőhely: Tata-Új temető. Méret: htöredék=3,6 cm, sz=i,25 cm. Leírás: Eredetileg kéttagú, felső húrozású, támlap nélküli bronzfibula töredéke. Fejrésze hiányzik. A díszítetlen fibulatest keresztmetszete a test teljes hoszszában félköríves volt. Tagolt, ugyancsak félköríves kengyelgombja csak a test felső oldalára terjed ki. Egyenes vonalú lábrészét rézsútos állású, többszörösen tagolt gomb zárja le. Trapéz alakú, középmagas, széles tűtartója a láb hátsó felére terjed ki, a tűfészek egyszerűen visszahajlított. A tűtartó hátoldalán kerekded benyomódás mutatkozik, amely azonban nem tekinthető díszítésnek. AZ ÉSZAKKELET-PANNONIAI, TÁMLAP NÉLKÜLI, EGYGOMBOS, ERŐSPROFILU FIBULAK TIPOLÓGIAI ELEMZÉSE 1. változat (1-14) Az itt bemutatandó, Északkelet-Pannonia területéről származó fibulák kizárólag kéttagú, felső húrozású zárszerkezettel készültek. A leletanyagon belül elkülöníthető 1. változat fibuláinál gyakoribb a sok csavarulatos, azaz oldalanként 6-7 csavarulatos rugó alkalmazása (7, 9-10,13). (1. tábla 7, 9; 2. tábla 1, 4) Rövidebb rugó esetében, amelyet a fejrész ezeknél a fibuláknál sem fedett el teljesen, a csavarulatok száma 4-5 volt (3, 12). (1. tábla 3; 2. tábla 3) Általánosnak tekinthető a fibulatest felső oldalán, annak teljes hosszában végighúzódó gerinc, amelynek következtében a rugó irányába háromszögletesen kiszélesedő fej- és az oldalnézetben egyenes vonalú vagy alig ívelt, felülnézetben a vége felé elkeskenyedő lábrész keresztmetszete egyaránt háromszögletes. Ettől csak két fibula mutat eltérést, az epöli fibulánál (1) (1. tábla 1) a fejrészről hiányzik a gerinc, így keresztmetszete félköríves. Ez a sajátosság egy brigetiói fibulánál is megfigyelhető.1' Az egyik bajóti fibula (7) (1. tábla 7) lábrésze viszont ötszögletes keresztmetszettel jellemezhető, amely szintén nem egyedülálló jelenség.18 Az ívelt vonalú fibulatest két alkotórésze közül a lábrész a fejrésznél mindig hosszabb, ezeket tagolt, félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb választja el egymástól. Kerekded, a testet teljesen körbevevő kengyelgombot egyedül egy Tokodon előkerült fibulánál (2) (1. tábla 2) lehet megfigyelni, ami valószínűleg a pannoniai trombitafejes fibulák hatását tükrözi. A kengyelgomb minden esetben három részből tevődik össze, ezek közül a két oldalsó alig emelkedik a test síkja fölé, a középső viszont jóval magasabb, alakja pedig többnyire korongszerű. Kivételt csak egy vértesszőlősi, rövidebb rugójú fibula (3) (1. tábla 3) képez, amelynél a kengyelgomb elemei méretüket tekintve alig különböznek egymástól. Az egyik epöli fibulatöredék esetében (5) (1. tábla 5) az egyik oldalsó elem hiánya miatt a kengyelgomb csak egyszeresen tagolt, de a láb17 MERCZI2000, 7, III. tábla 2. rész szélessége és a végén lévő gomb alakítása alapján a fibula ugyanebbe a változatba sorolandó. A fibulák egy részénél (1-4, 6-7) (1. tábla 1-4, 6-7) a fibulatestet teljesen díszítetlenül hagyták. Néhány leletnél (8-10) (i- tábla 8-9; 2. tábla 1) a fejrészen alkalmaztak díszítést, amely a rugó feletti részen bekarcolt vízszintes és V alakban összefutó barázdákból áll. A tatai múzeum gyűjtőterületén talált fibulánál (12) (2. tábla 3) a V alakban összefutó barázdák nemcsak a fejrészen, hanem a láb kengyelgomb mögötti részén is megjelennek. Azonos díszítésű egy tarjáni fibula (11) (2. tábla 2) lábrésze is, ennél azonban a fejrész nem vizsgálható. Legdíszesebbnek egy nagyméretű és robusztusabb bajnai fibula (13) (2. tábla 4) tekinthető, amelynél a fejrész felső oldalának peremét cikcakkdísz szegélyezi, a lábrészen a gerinc két oldalán, valamint a peremek mentén pedig keskeny bekarcolt barázdák húzódnak. Cikcakkvonalas díszítést a tűtartó peremein - annak mindkét oldalán -, valamint a tűfészek hátoldalán is alkalmaztak. A lábrész végét rézsútos állású, többnyire rövid hengeres nyélen ülő, viszonylag nagyméretű, félgömb alakú gomb zárja le (1-2, 4-5, 7-9, 11-12, 14). (1. tábla 1-2, 4-5, 7-9; 2. tábla 2-3, 5) Hasonló alakítású, de kisebb méretű gombot a vértesszőlősi leleteknél (3, 6) (1. tábla 3, 6) lehet megfigyelni, egy bajnai fibulánál (13) pedig kúpos gombot alakítottak ki. (2. tábla 4) A lábrész hátsó felére kiterjedő tűtartó általában középszéles-széles, középmagas-magas, alakját tekintve trapéz, rombusz/paralelogramma vagy téglalap formát lehet megfigyelni, amelynek belső oldala többnyire ívelt vonalú. Viszonylag alacsony tűtartót csak az egyéb szerkezeti elemeit tekintve is eltérést mutató vértesszőlősi fibulánál (3) lehetett megfigyelni. (1. tábla 3) A fibulák nemcsak kivitel, de méret szerint is igen egységesek, a leletek többségének hosszúsága ugyanis 4,5-5 cm között mozgott, ennél hosszabbnak csak egy bajnai lelet (13) bizonyult, (2. tábla 4) továbbá szokatlanul kisméretű volt egy vér-18 BOJOVIC1983,109, T. XII, 99-100. 15
