László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

AZAVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

zahsztán)312 kurgántemetőjéből egyelőre csak szórvány példák vannak, (n. tábla 6-7)

Az áttört, karéjos koronghoz további, közeli párhuzamként még a tépei arany kardtokveret említhető. (11. tábla 1)313 A tokvereten hosszában, frízmintaként megjelenő díszítmény rovátkolt peremű, négykaréjos korongokból és közéjük fűzött, áttört, kisebb karikákból áll.

Ezzel kimerítettük az alapmotívum áttört, préselt kivitelezésű példáinak sorát. A közeli rokonságban álló négy tárgy lelőhelyeinek közvetlenül a Tisza mentén való elhelyezkedése (11. tábla 15) talán nem véletlen, de következtetések levonására csak teljes körű anyaggyűjtés után kerülhet sor. Megjegyzésként azért még ide kívánkozik, hogy talán az sem véletlen, hogy a szegvár-oromdűlői 134. sír boglárpárján a középső karéjos díszítés körül látható, az ékvésést utánzó cikcakk díszítés analógiája is épp a tépei álcsaton tűnik fel.

A karéjos kompozícióval tömör, préselt formában a keszthelyi korongfibulákon314 és a részben azok mintakincsével megegyező, préselt, kerek boglárokon,315 öntött áttört kivitelben a tarsolykorongok korábbi csoportjában316 és a csillagcsüngős fülbevalókon31 találkozunk, s felbukkan kardellenzőn is cloisonné rekesztechnikás kivitelben.318

A kompozíció késő antik-bizánci eredetét jól illusztrálja a Ljubljanából (Szlovénia) származó, 6. századi, arany fejesgyűrűn filigrán technikával való megjelenése. (11. tábla 3)319

A kundombi fülbevaló és a fentebb bemutatott motívumanalógiák elhelyezkedése olyan szűk területre lokalizálódik, hogy felvetődik annak lehetősége, hogy valahol a Tisza mentén tevékenykedő ötvös tevékenységéhez kössük.

A szeged-kundombi 262. sír áttört, aranyozott bronz gúlacsüngős fülbevalója adultus életkorú nő sírjából származik. A függőkön kívül a sírból csak

3 LEVINA 1994, ris. 165. 27.

313 Nagy Margit a tépei összekötött tárcsasort az avar ornamentika geometrikus elemei között, a frízminták csoportjában tárgyalja. (NAGY 1998,350,13. kép.)

314 Például: Keszthely-Alsópáhok, Keszthely-Fenékpuszta. (GARAM1993, 8. kép 5-9.)

315 Például: Dunapentele-Öreghegy, 12. sír; Kiskörös- Város alatt, 2. sír; Alattyán, 84. sír; Sommerein (Ausztria), XXI. sír; Szeged-Fehér tó, B. 41. sír (BALOGH 2000,1. kép).

316 Például: Káptalantóti, 33. sír (BAKAY1973, XXXIX. t. 11); Tiszafüred-Majoros, 28., 72., 308., 1106. sír (GARAM 1995, Abb. 181. 2-3, 8-9); Zamárdi, 311., 646.,

681., 1334. és 1397. sír (BÁRDOS 1996,1. tábla 6-11).

31 Például: Gács/Halic (Szlovákia); Pács-Köztemető, 59. sír (GARAM 2001, Taf. 4.2, Taf. 5.1).

318 Kiragadott példák: a bócsai (LÁSZLÓ 1976, III. tábla 3-4) és a petőfiszállási aranyszerelékes kardok apró, U alakú ellenzője. (BALOGH-WICKER 2012, 8. kép 3.)

319 MRKOBRAD1980, si. XVIII. 4.

kézzel formált edénytöredékek származnak.320 A temetőről térkép nem maradt ránk, így a temetkezés - és benne a fülbevaló - kronológiai helyzetére vonatkozóan horizontálstatigráfiai vizsgálatra nincs lehetőség. A temetőből a 7. század második negyedénél korábbi temetkezések nem ismertek.321 Az egyedi függőt stíluskritikai alapon kísérelhetjük meg pontosabban keltezni.

Az oldallapok karéjos, áttört díszítésének párhuzamaként említett tépei kardtokveret csak tágan keltezhető, hiszen egy — arany álcsatból, ezüst pohárból és az aranyozott ezüst táldarabból álló — kincslelet része.322 A kincs ismert legkorábbi darabja az a finom bizánci ezüstből készült tál, amelynek készítését újabban a Iustinianus korából származó pecsétek alapján 547-556 közé teszik.323 Álcsatja viszont a típus egyik legfiatalabb képviselője, a 7. század közepe tájára datálható.324 így a kincs földbekerülésével is csak ekkortájt számolhatunk.325 A tokveret az aranyszerelékes kardok alapján a 7. század első felére keltezhető, ami egyelőre analógiák hiányában nem pontosítható.

A szegvár-oromdűlői 134. sírban egy, a nyakrésznél a szár két oldalán ívelten kiszélesedő, domború kiemelkedéssel díszített szűrőkanál (A típus A változat) volt,326 amely a 6. század végétől a 7. század első harmadáig keltezhető.327

A síregyüttest azonban az ennél későbbi, különleges fülbevalója alapján keltezhetjük. A 25-30 év körüli nő fülében egy ezüst fülbevalót viselt, amelynek karikájához négy, préselt lemezgömbös kapcsolótaggal egy hurokba hajlított huzalra felfűzött kisebb fél lemezgömb és egy nagy kék színű, kerek üveggyöngy kapcsolódott.328 A nagygyöngycsüngős fülbevalók a kora avar kor második felében, a 7. század második negyedében jelennek meg, a köznépi divatban a kora avar kor végét jelentő divatváltozás egyik reprezentánsai. A szegvári fülbevaló a

320SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 34.

321A temető monográfiájában a szerzők a temetkezések kora avar koron belül pontosabb keltezését nem adják. A temető legkorábbi horizontjába kis- és nagylemezgömbös fülbevalók, négyszögletes, takácscsomóval díszített pártaveretek, Alpi- és Fönlaktípusú veretek, préselt szalagfonatos szíjvégek, pszeudoveretek és félgömb fejű pitykék tartoznak. A legkorábban megásott temetkezések: 9., 63., 64., 76.,

79., 80., 102., 213., 260., 262., 275., 276., 281., 283.,

284., 289., 291., 293., 303. és 308. sírok.

322 A tépei leletegyüttesről a korábbi vélemények és irodalom részletezésével: GARAM 1993, 36-37.

323 DODD 1961, No. 11.

324 GARAM 1993, 37.

325 GARAM 2001,173.

326 LŐRINCZY-STRAUB 2005, Katalógus.

327 LŐRINCZY-STRAUB 2005,130.

328 LŐRINCZY-STRAUB 2004, 308, 7. kép 1-2.

127