László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA 9. kép: A Szegvár-típusú gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei Abb. 9: Fundorte der pyramidenförmigen Ohrgehänge des Szegvár-Typs fedlapjára egy lemezből készített, henger alakú tagot rögzítettek és az közvetlenül kapcsolódott a fülkarikához. A hengeres tag mindkét végén a forrasztás nyomait apró granulációkkal fedték el. A faddi fülbevalóknál a hengeres nyakrészre egy lemezgömböt ültettek, s a fülkarikát ezen húzták át. (3. tábla 5) A deszki, a körösladányi (5. kép 12) és az ismeretlen lelőhelyű (3. tábla 6-9) fülbevalóknál egy bordázott pántból hajlított hurokfület húztak át a kilyukasztott fedlapon, a fül két szárvégét alul széthajtották. A hurokfül szára köré keresztben bordázott, hengeres lemezpalástot hajlítottak. A deszki függőkön jól látható, hogy a fedlap tetején a függesztőfül tövét forrasztással is megerősítették, s ennek nyomait granulációkkal takarták el. Valószínűleg hasonló módon jártak el a másik kettőnél is. A fülbevalók karikája között az oldalt nyitott mellett a felül nyitott (3. tábla 2, 5) és a tokos záródás (3. tábla 2, 6) is bizánci jellegzetesség. Párosán és páratlanul is viselt ékszer volt. Biztosan női sírból került elő a szegvár-oromdűlői és a deszki függő, a szegvár-sápoldali férfisírból való. A 171 VINSKI1955, 74; BÓNA 1980, 40; BÁLINT 1993, 218. többi szórvány vagy közelebbi adatok nélküli temetkezésből származik. A fülbevalótípus eddig ismert 8 példánya a kora avar szállásterület központi részén, a Duna jobb partján, többsége a Közép-Tisza vidék tágabb környezetében került elő. (9. kép) A fülbevalók keltezése A fülbevalótípus 6-7. századi pontuszi analógiái jól ismertek.171 (3. tábla 10-24) Bóna István ezeket a Kárpát-medencei rokon példányokkal egyidejűnek tartotta, s ez alapján feltételezett egy közös bizánci előzményt.1711 A felül nyitott és a hurkos-kampós záródású fülkarika eléggé egyértelművé teszi, hogy a fülbevalótípus eredetét bizánci ékszerek között kell keresnünk, és ezek a darabok maguk is bizánci mesterek vagy bizánci hagyományú műhelyek produktumai lehetnek. Ugyanakkor a keleti és az avarföldi függők egyidejűségével van némi probléma, ugyanis ha tüzetesen áttekintjük kísérőleleteiket, akkor megállapíthatjuk, hogy ez idáig mindössze Suuk Subán (1. kép 6) és Skalistoeban (3. tábla 21-24) fordulnak elő a 6. 172 BÓNA 1980,42. 108
