László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA gióban komoly bronzöntő műhelyek működtek a római korban.1,6 Az ezek jelentette technológia hagyomány mellett legalább olyan fontos tényező lehetett, hogy a közelben a római települési és kézműves előzmények következtében a legfontosabb nyersanyagforrás, a különböző ókori bronztöredék is könnyebben fellelhető volt. A fülbevalók kelet-dunántúli szórt felbukkanása alapján valószínűleg más késő antik műhelyekben is készülhettek (például Sopianae és Aquincum- Brigetio-Gorsium környékén) hasonló függők. Az üvegberakásos fülbevalók Duna-Tisza közi példányain kívül a kiskunhalasi főgimnázium gyűjteményébe került, pálmalevél alakú préselőminta,* 157 a Szeged-Kolozsvári térről szórványként ismert aranyozott, öntött, bronz nagygömbös fülbevaló,1’8 a Szeged-Kundomb 262. sír áttört, aranyozott, bronz gúlacsüngős fülbevalója1"9 és a tágabb környéken eddig ismertté vált, nem túl jó minőségű, kora avar kori, aranyozott bronz öntvények — a csanyteleki és a petőfiszállási aranyszerelékes, kardos vezérek fogazott díszű, csuklós szerkezetű csatjai160 — a Duna-Tisza közének középső részén, a 7. század középső harmadában dolgozó gátéri ötvösnél korábban, a 7. század első harmadában itt tevékenykedő ötvösmesterre vagy kisebb műhelyre utalnak. LEMEZES GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK A gúlacsüngős fülbevalók között az öntötteknél népesebb és sokszínűbb típuscsoportot alkotnak azok a fülbevalók, amelyeknek gúlatagja lemezből készült, forrasztással. Az üreges gúlához illeszkedő gömbdíszek préseltek, tehát szintén üregesek. 45 lelőhelyes és 11 ismeretlen lelőhelyű lemezes fülbevalót ismerünk. A legtöbb töredékes példány esetében is el tudtuk dönteni, hogy mely típusba sorolhatók. Az egyetlen fülbevalótöredék, amelynek típusba sorolása nem lehetséges, a Békéscsaba- Repülőtérről előkerült női sír161 * fülbevalótöredékei. A fülkarikához közvetlenül hozzáforrasztott rövid, keresztben bordázott hengeres összekötőtagokhoz hasonlók a Szegvár-típusú fülbevalók nagyobb méretű képviselőinél (3. tábla 4-7) és a Velika Kladusa-típus darabjainak többségénél (4. tábla 1-2, 8-10) fordulnak elő. Ha a két függőtípus eddig ismert példányainak területi elhelyezkedését is figyelembe veszszük (9-10. kép), akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a békéscsabai fülbevalók Szegvár-típusú-15 A fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása során előkerült nagymennyiségű fémlelet (ládikaveretek, bronzedények maradványai, javított darabok, hulladékok stb.) alapján az ásató azt feltételezte, hogy a késő római időszakban itt egy leginkább edényjavításra és egyéb egyszerű fémmunkákra specializálódott műhely működhetett. (MÜLLER 1978,11, 26, 29; SEY 2013, 65) Carnuntumban a légiós tábor (Bad Deutsch- Altenburg, Ausztria) és a polgárváros (Petronell, Ausztria) területén több műhelyt is sikerült azonosítani, fegyver-, szobor- és plasztika-, valamint fibulakészítő műhelyeket. (SEY2013,59-61.) 157 FETTICH1926,33. VII. t. 6. 158 MFM Itsz.: A.55.123.1. 159 Lásd lejjebb, az egyedi préselt darabok közt. 160 KÜRTI 1990,1. kép 3; BALOGH-WICKER 2012, 6. kép 161 3' 1 1 MRT/10,185.101. tábla 6, 8. „Ezeknek eredetileg közepes méretű gúla alakú csüngőrészük volt, de a találók levagdosták, s elvesztek.” ak lehettek. A fülbevalótípusok keltezése szempontjából a békéscsabai sír „értékes” lehetett volna, ha a függőtípus egyértelmű lenne, hiszen a síregyüttest post quem keltezi az innen származó, félbevágott Heraclius (616-625) solidus. A lemezes gúlacsüngős fülbevalók között a gúlaalapra felrakott díszítések jellege alapján a következő típusok különíthetők el. Szegvár-típus162 (3. tábla 1-9) 1. Adony, szórvány (3. tábla 2)163 2. Deszk-T. 24. sír (8. kép 1; 3. tábla 8) Kelet-nyugati tájolású fülkesírba a női csontvázat a fülkébe fejjel előre tolták be. A koponya mögött birkacsontok voltak. A függőkön kívül a sír egyéb melléklete trapéz alakú vascsat, szemes, hurokfolyatott és lecsapott sarkú hasáb alakú monochrom opak gyöngyök és orsókarika volt. Leírás: 2 db arany gúlacsüngős fülbevaló. A fülkarika kerek 1 2 Az arany, lemezes gúlacsüngős fülbevalók többsége számos kiállításon szerepelt, fotójuk a kiállításhoz kapcsolódó vezetőben, katalógusban megjelent. Ezekre csak abban az esetben hivatkozunk, ha a tárgyról leírást vagy legalább a méret és tömegadatait tartalmazza a katalógus szócikke. A típus lelőhelylistáját először Bóna István állította össze (BÓNA 1980, Anm. 13), az egyik függő lelőhelyeként Budapest-Angyalföld szerepelt. Ezt a téves lelőhelyet Bálint Csanád is feltüntette. (BÁLINT 1993, Fundliste 2b) A fülbevaló itt ismeretlen lelőhellyel szerepel. A legújabb katalógust Ormándy János közölte, ezekkel egy típusba sorolta az oldalukon háromszög alakú üres foglalattal tagolt darabokat is. (Vö.: ORMÁNDY 1995,154-155.) Ez egy olyan markáns jellemző, hogy ez utóbbiakat külön típusba soroltuk. (Lásd Velika Kladusa-típus.) 163 OrnJank 10.; BÓNA 1980, Abb. 6. 1; GARAM 1993, 51, Taf. 1. 5. 106
