László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

▲ tömör

1. Au am Leithaberge-Edelbachäcker (A)

2. Budakalász-Dunapart

3. Csákberény-Orondpuszta

4. Halbturn-Große Straßensöllneräcker (Ausztria)

5. Keszthely-Fenékpuszta, déli erődfal

6. Keszthely-Fenékpuszta, Horreum

7. Kölked-Feketekapu

8. Parndorf-Westlich des Ortes (A)

9- Petronell-Tiergarten (A)

10. Szekszárd-Bogyiszlói út

11. Zamárdi-Rétiföldek

12. Závod

I üvegbetétes

13. Bad-Deutsch Altenburg-Burgfeld (A

14. Bugac-Felsőmonostor, Csitári-tanya

15. Csanádpalota-országhatár (M43 56. lh)

16. Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlő

17. Kiskőrös-Pohibúj-Mackó-dülő

18. Kiskunhalas-Balotapuszta

19. Petronell-Johannesbreite (A)

20. Potzneusiedl-Bubanat (A)

21. Sokorópátka-Harangozóhegy, Bőtorok-völgy

^ áttört

22. Baja

23. Keszthely-Fenék

24. Keszthely-Fenékpuszta

25. Szarvkő-Mekota/Hornstein-Mekota (A)

26. Solt-Tételhegy, id. Csete János telke

7. kép: Az öntött gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei és a Pannóniában azonosított római kori bronzműhelyek (az alaptérkép MÓCSY-FITZ1990; a római bronzműhelyek SEY2013 nyomán)

Abb. 7: Die Fundorte der gegossenen pyramidenförmigen Ohrgehänges und die römerzeitlichen Bronzewerkstätte in Pannonien (Grundkarte nach MÓCSY-FITZ1990; die Bronzewerkstätte nach SEY2013)

kész és rontott tárgyak, öntő és préselőminták is bizánci ötvösműhelyek működésére utalnak.7 151

Az öntött, tömör gúlacsüngős függők — közeli, Kárpát-medencén kívüli analógiák hiányában — helyben készültek, az üvegbetétes típus pedig helyben alakult ki. Az üvegberakásos darabok előállítása olyan ötvöstechnikai tudásról árulkodik, amelynek nincs helyi előzménye,152 s e tudás — bizánci ötvösök révén — a Pontusz-vidék felől érte el a Kárpátmedencét.

Az öntött gúlacsüngős fülbevalók előkerülésének súlypontja egyértelműen Dunántúlra tehető, de a Duna-Tisza köze középső harmadában is jelentke151 A gyűjtemény Kr. u. 1-12. századi anyagának feldolgozása teammunka keretében történt. A 6-8. századi anyag leírását és feldolgozását jelen munka szerzője végezte. (BALOGH et al. 2012.)

152 Az újabb kutatások meggyőzően bizonyították, hogy a

Kárát-medence 6. századi germán anyagában, főként a langobard leletek között, az üvegberakás jelenléte —

a kőberakáshoz képest — jóval kisebb mértékű, mint

azt korábban feltételezték. (HORVÁTH 2006, 55.)

zik egy kisebb koncentráció. (17. kép 1) A dunántúli lelőhelyeik olyan területeken szóródnak, ahol a közelben római bronzöntő műhelyeket azonosítottak. (7. kép)153 A lelőhelyek koncentrációja alapján Keszthely-Fenékpuszta és a Fertő-tó környékének (valószínűleg Carnuntum, esetleg Scarbantia) valamelyik ötvösműhelyében készülhettek öntött gúlacsüngős fülbevalók, az utóbbi területen talán üvegberakásos darabok is. Carnuntum tágabb környékéről kerültek elő olyan préselőtövek, amelyek ezen a környéken a

7. század első felében komolyabb fémművesség jelenlétére utalnak.154 A Keszthely környéki műhely lehetőségére már Lőrinczy Gábor is utalt.155 Mindkét ré-" SEY 2013.

154 Carnuntum (WINTER 1997, Taf. 8. 4); Jois-Srassäcker (WINTER 1997, Taf. 34. 26c: 1); Ringelsdorf-Kuse (WINTER 1997, Taf. 19. 12:1); Fertőzug/Seewinkel (GSCHWANTLER-WINTER 1992, 109. Taf. l. 1); Petronell-Tiergarten (WINTER 1997, Taf. 4. 3d: 9) és egy lelőhely nélküli ausztriai szórvány (WINTER 1997, Taf. 50. 48: 3).

155 LŐRINCZY 1992, Anm. 12.

IO5