László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA A potzneusiedli fülbevalónál az üvegbetét tenax ággyal történő rögzítésére a foglalat sekély mélysége miatt nem volt alkalmas, az üveglapot másként ragasztották be a foglalatba. A kiesett üvegbetét helyén látható a foglalat sarkaiban kialakított ragasztási pont.136 A foglalat közepén bemélyedő kisebb, háromszög formájú, ferde oldalsíkú mező a fénytörés fokozásának egy másik technikai megoldása lehet. Az öntött gúlacsüngős fülbevalók keltezése Az öntött, tömör gúlacsüngős fülbevalók vizsgálata során világossá vált, hogy ezek nem köthetők kizárólag a pannoniai romanizált lakosság régészeti emlékanyagához — ahogyan ezt Volker Bierbrauer137 s az ő nyomán Vida Tivadar138 vélte —, hanem az avar kori germán/gepida nők körében is előfordultak, együtt a kisgömbös fülbevalók öntött változatával.139 A fülbevalótípus legkorábbi darabjai a sima, tömör példányok és az áttört darabok voltak, ezek a 6. század középső harmadára keltezhetők (Keszthely- Fenékpuszta, Horreum, 18. sír; Keszthely-Fenékpuszta, II. bazilika és Ringelsdorf), a pont-kör díszes darabok többsége a 6. század végére/7. század elejére datálható, vagyis Bóna István, majd Vida Tivadar keltezése továbbra is szilárdnak tűnik.140 Az üvegbetétes darabok sem tehetők azonban a 7. század első harmadánál későbbre. Tévedett Ormándy János, amikor a bronz gúlacsüngős fülbevalók sírba kerülését a 7. század második felére tette.141 Garam Éva a 7. század közepéig keltezte ezeket a darabokat,142 de a leletösszefüggések alapján ez sem támasztható alá. Az eredet, a műhelyek kérdése A kora avar kori leletanyagra kevésbé jellemző az öntött technika,143 a biztosan nem a Kárpát-medencében készült tárgyak (bizánci öv- és tarsolycsatok, maszkos veretek, fogazásos veretek, áttört korongos fülbevalók, félhold alakú fülbevalók, kúpos fejű gyűrűk, öntött kürtös végű karperecek, bronz láncok) 3 WINTER 1997, Taf. 47.41:2. 137 VIDA 2011, 403. 138 VIDA 2011, 403. 139 Például: Keszthely-Fenékpuszta, déli erődfal, 1963/28., 1963/36., 1976/15 és 1999/30 sírok (MÜLLER 2010, Taf. 37. 21; Taf. 38. 3; Taf. 62. 2-3, Taf. 84. 18); Környe, 101. sír (ERDÉLYI-SALAMON 1971, Taf 17. 101: 28); Zamárdi-Rétiföldek, 452., 960., 1041. és 1490. sírok (BÁRDOS-GARAM 2009, Taf. 51. 452: 1; Taf. 112. 960: 2, Taf. 118.1041:1, Taf. 166.1490:1). 140 BÓNA 1983,119; MÜLLER 2010,197; VIDA 2011, 403- 404; MÜLLER 2014,117-118. 141 ORMÁNDY 1995,58. j. 142 GARAM 2001,29. és az avaroktól eltérő kultúrát hordozók emlékanyagában (stílustűk, keresztek) találkozunk nagyobb számban öntött anyaggal. Többségében a Dunántúlra jellemzők. Ma még nem egyértelmű, hogy a kora avar kori öntési technika milyen eredetű. Fettich Nándor kelet felé kereste az előzményeket.144 A germán korszakból ismert nagyszámú öntött tárgyat figyelembe véve (bár azok többsége ezüst) és a langobard szállásterületről előkerült öntőmintákból, valamint ötvössírokból (például Poysdorf) tükröződő magas fokú ötvöstechnikai hagyomány alapján számolhatunk egy nyugati, elsősorban Meroving-hagyománynyal.145 Ezek mellett a helyi, római-késő antik hagyomány sem zárható ki. Természetesen a helyi, regionális tradíciókat nem kell feltétlenül összekapcsolni az etnikai továbbélés kérdésével, mert a technológiai tudás őrzéséről, átadásáról etnikumtól függetlenül is lehet szó.146 Az öntött gúlacsüngős fülbevalók pontuszi-bizánci eredetűek. Ma még a bizánci öntési technikáról viszonylag kevés információval rendelkezünk. A Balkán bizánci erődítéseiben folytatott feltárások során azonban egyre nagyobb számban kerülnek elő bizánci fémművesszerszámok (üllő, kalapács, véső, olló, mérleg, súlyok és nem utolsó sorban öntőminták),14 amelyek azt mutatják, hogy a kora bizánci ötvösségben az öntési technikának nagyobb szerepe lehetett, mint ahogyan eddig véltük. A préselési technika újjáéledésére — hiszen késő római előzménye volt — a 7. század legelején kerülhetett sor,148 s a Bizánci Birodalom legkorábbi préselőmintái és préselt veretei sem keltezhetők a 6. század végénél korábbra.149 A dunai limes mentén egy 6. századi bizánci ötvösműhelyre utalnak a romániai Drobeta-Turnu Severinben, a Theodora-toronyban talált öntött, félkész termékek és az aláhajlított lábú fibulák, valamint Salona-Histria-típusú csatok előállítására szolgáló kétrészes öntőminták.110 A Stara B’lgarija Gyűjteményben lévő, Északkelet-Bulgáriában felszíni gyűjtések során nagy tömegben talált öntvények, fél-143 BÜHLER1999, 434; GARAM 2001,114. 144 FETTICH 1929, 54- ff 145 PAULSEN 1933,186-188; MARTIN 1996, 67-72. 146 Elsőként Nagy Margit hívta fel a kutatás figyelmét az avar kori ötvösségben egy helyi hagyomány lehetőségére. (NAGY 1992, 384-386.) A kora avar kori ötvösségben megmutatkozó különböző hagyományokról bővebben: HEINRICH-TAMÁSKA 2005,131-135. 147 UENZE 1992, 530-531, T. 23-25; MIKULÓIÖ 2002, 186, 78. kép 1-4; VAVANT et al. 1990, no. 208-210, 214-215, 296, 299-306. 148 ROTH 1986,52. 149 EGER 2003,424. 150 BE JAN 1976. 104
