László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)

Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről

JELENTÉS A KOMÁROM-SZŐNY, VÁSÁRTÉREN 2011-BEN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL a Jaccard la csoportba sorol.158 H. Bernhardnál az la159 csoportban szerepel. Reginus I (32, 77) (17. táb­la 15; 19. tábla 11) tevékenysége Bernhard la csoport­­beosztása szerint a markomann háborúkkal lezá­rul,16“ A. Mees azonban egészen Kr. u. 180-ig felté­telezi a mester működését.161 Cerialis I (72, 81) (19. tábla 6,15) áruja szorosan összefügg a Janufarius) I sorozattal. H. Bernhard az Ib csoportba sorolja eze­ket a tárgyakat, amíg A. Mees szerint Kr. u. 180 körül már a piacokon lehetettek és Kr. u. 220-at adja meg gyártásuk lehetséges záró dátumaként.162 163 A Cerialis­­sorozathoz több töredék is tartozik, ezeknél az ese­teknél azonban nem lehet pontosan eldönteni, me­lyik mesterről van szó: Cerialis I, II, „Cerialis köre B áru”, illetve Cerialis I, V. Cerialis II a Jaccard la csoportba tartozik, és szoros kapcsolata tételezhe­tő fel Cerialis III-mal.l6:i Előbbi tevékenysége Kr. u. 180 után már nem követhető, utóbbi Kr. u. 200-ig dolgozott. Cerialis V Kr. u. 160-180-ig működött, a „Cerialis köre B áru” Kr. u. 160-185 között követhe­tő.164 A Cobnertus I-hez (51) (18. tábla 10) tartozó tö­redéket Kr. u. 160-180 közé keltezhetjük. Egy má­sik töredék (38) (17. tábla 21) pedig Cobnertus I—III csoporthoz kapcsolható. Keltezés szempontjából a pontosabb megállapítás nem változtatna: Cobnertus III esetében is a Kr. u. 160-180 közötti időpont ad­ható meg, Cobnertus II esetén Kr. u. 190-ig feltéte­lezhető a gyártás. Cobnertus I a Jaccard la csopor­ton belül szoros kapcsolatot mutat Janu(arius) I-gyel. Cobnertus Lezoux-ból érkezett Rheinzabernbe, és a magával hozott pecsétlőket használta.165 Előke­rültek továbbá Comitialis IV (93) (20. tábla 12) és Comitialis V (44, 47, 88, 97) (18. tábla 3, 6; 20. táb­la 7, 16) mesterhez köthető töredékek. Mindkettő a Jaccard IV csoportba tartozik. Comitialis IV-nél olyan törött motívum követhető nyomon, amelyet Comitialis V még sértetlenül használt, így Comitialis V valamivel korábbinak tekinthető. Comitialis IV Kr. u. 175-220 közé keltezhető.166 A Mammilianushoz tartozó töredék (101, 117) (20. tábla 20; 21. tábla 6) keltezése bizonytalan, korát A. Mees leginkább Kr. u. 170-200 közé teszi. Megjegyzi azonban, hogy áruja a piacon a Kr. u. 3. század közepén még megtalálható. Mammilianus összességében a rheinzaberni műhely középső szakaszában működhetett.167 Brigetióban 158 MEES 2002,126,324. 159 BERNHARD 1981, Beilage 5. A Bernhard-féle csopor­tosítás ezen a mellékleten szerepel, így a továbbiakban külön nem jelölöm. ,6“ BERNHARD 1981, 87. 161 MEES 2002, 325. 162 MEES 2002,331. 163 MEES 2002,331. 164 MEES 2002, 331-334. 165 MEES 2002, 328-329. 166 MEES 2002,127, 335-336. 167 MEES 2002,338-339. azonosítható volt egy Firmus II-höz tartozó töredék is (80). (19. tábla 14) Jaccard V csoportjába tarto­zik, keltezése bizonytalan, leginkább a rheinzaberni műhely középső szakaszára tehető.168 Victorinus I-töredék jól keltezhető leletegyüttesből eddig sem Brigetióban, sem máshol nem ismert. A. Mees egy sérült pecsétlő alapján Reginus II-höz köti, aki­nél a motívum még teljes épségében látható.169 B. F. Attoni áruja (46) (18. tábla 5) szintén megjelenik a le­letanyagban. A rövidítés Atto mesternek dolgozó fa­zekast takar, akinek a neve B betűvel kezdődik,17“ a termékei a Jaccard III-as csoporton belül a későb­bi időszakot képviselik. Noricumban és Pannóni­ában erős a jelenlétük, Raetiában azonban ritkáb­ban kerülnek elő,171 a rheinzaberni műhely működé­sének középső időszakára keltezhetőek.172 Helenius (65) (18. tábla 24) Westerndorfba kerülése előtt Rheinzabernben dolgozott, ahonnan bélyegét is is­merjük. Mint kiformázó fazekas kezdte pályafutását, majd formatálkészítő lett.173 Verecundus I (34) (17. tábla 17) meglehetősen egyedülállónak tekinthető, és több pecsétlőjét is közösen használta Peregrinussal, ezt A. Mees a rheinzaberni műhely középső idősza­kára teszi.174 A leletanyagban felismerhető Attilius fa­zekas (78, 113) (19. tábla 12; 21. tábla 2), tevékenysé­gének keltezése azonban bizonytalan. H. Bernhard a Ha csoportba sorolja, A. Mees szerint Attilus mű­ködését még Primitivus I előtt kezdte meg, és termé­kei leginkább a műhely középső időszakára datálha­­tóak.175 Egy vásártéri töredéket Marcellus II-nek (87) (20. tábla 6) lehet tulajdonítani, aki szorosan kapcso­lódik Marcellus I tevékenységéhez. Működése a Kr. u. 3. századra tehető.176 A Primitivus-sorozaton belül H. Ricken négy csoportot állapított meg. A brigetiói darab (71) (19. tábla 5) Primitivus IV-hez kapcsolha­tó. Primitivus II, III-IV a Jaccard IV csoporton be­lül a legfiatalabbak. A Primitivusok tevékenysége a rheinzaberni műhely középső időszakára keltezhető, árujuk leginkább a Kr. u. 3. században volt forgalom­ban.177 Előkerült az úgynevezett „A áru O382.383. díszítőelemmel” töredéke (59, 70) (18. tábla 18; 19. tábla 4). A. Mees az A áru mellett a B fazekast továb­bi i-es és 2-es alcsoportra osztotta.178 A töredékek eddig csak 3. századi leletegyüttesekből kerültek elő, a legkésőbbi dátumuk Kr. u. 254.179 MEES 2002,339. 169 MEES 2002,345. 170 GABLER 2012, 428. 171 MEES 2002,126-127, 330. 172 GABLER 2012, 429. 173 MEES 2012, 346-347. 174 MEES 2002, 346. 175 MEES 2002, 347-348. 176 MEES 2002,348. 177 MEES 2002, 350. 178 MEES 2002, 356. 179 GABLER 2012, 431. 37

Next

/
Thumbnails
Contents