László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-SZÓRÁDI-VIDA Késői darabokhoz tartozik egy Marcellinustöredék (50) (18. tábla 9) is, ez a mester feltehetően a з. században működött a ladenburgi pincelelet alapján.180 Janu(arius) II-höz több töredék is kapcsolható (26, 37, 41, 74, 109) (17. tábla 9, 20, 24; 19. tábla 8; 20. tábla 28), ezek - Julius Il-Julianus I díszítésének egyik alcsoportjához szorosan kapcsolódva - Jaccard II csoportjába tartoznak. Keltezéséhez több támpontot is ismerünk, amelyek alapján A. Mees gyártásukhoz a Kr. u. 180 és 220 közötti időszakot jelölte meg,181 Gabler D. további leletek alapján leginkább a Severus-kort tartja lehetségesnek ehhez.182 Rheinzabern műhelyéhez további 6 olyan bélyegtöredék tartozik, amelyeken Firmus (231) (26. tábla 7), Victorinus (234) (26. tábla 10), Severus (235) (26. tábla 11) és Comitialis (236) (26. tábla 12) neve azonosítható, utóbbi egy reliefdíszítéses darabon. Mindegyik bélyege már ismert Brigetioból.183 Firmus Kr. и. 160—180/190-re,184 Victorinus a Severus-korra,185 Severus Kr. u. 160-235,186 Comitialis pedig Kr. u. 180-220 közé tehető. A díszítetlen formák között a legtöbb esetben nem lehetett pontosan elkülöníteni a Drag. 18/31 vagy Drag 31, illetve azok R változatát, továbbá a Niederbieber le és a Lúd Sb típust ezek töredékessége miatt. Előkerültek Drag. 32 tányérokhoz tartozó töredékek is. Ez a forma leginkább a Kr. u. 2. század végén, 3. század első harmadában dominált. Gyártása még a Niederbieber-horizont előtt megkezdődött.187 Több töredék sorolható a Drag. 33 csészetípushoz. Ez a Kr. u. 2. század közepétől fokozatosan kiszorította a Drag. 27-est188 és vezető formává vált: a Kr. u. 3. században még gyakran használták. Érdekesség egy Drag. 39-es (Lúd Oa)189 formához tartozó töredék, amely ritkaságnak számít. Pannóniából Gabler D. publikált ilyen darabokat a balácai villából.190 Ehhez a típushoz tartozó példányoknál a széles hullámos vezetésű fogórész lehet barbotinnal ellátott vagy díszítetlen: a brigetiói példa ez utóbbi típusba tartozik. Rheinzabernben biztosan gyártották.191 A vésett üvegdíszítést imitáló formák között azonosítani lehetett a Drag. 41-es, félgömb alakú tálacskát és a Drag. 54-es típusú gömbhasú palackot. Előkerültek továbbá Drag. 43-as alakú mortariumhoz tartozó töredékek is. Barbotindíszítéssel ellátott dörzstálakat már a Kr. u. 2. század második felében gyártottak Rheinzabernban. A. Mees a biztosan keltezhető lelőhelyek alapján ennek a kezdetét Kr. u. 180-ra teszi.192 A Kr. u. 3. században is gyakran előforduló forma ez. Felismerhetőek a jellegzetes Lúd Tb193 típus peremtöredékei a 2011- es szőny-vásártéri leletanyagban, illetve a kisméretű Niederbieber 24a forma is. Westerndorf műhelyéhez 180 töredék kapcsolható, amelyből 92 reliefdíszítéssel ellátott. Comitialis, Helenius és Onniorix mester (125-204) (21. tábla 14-24. tábla 22) termékei is azonosíthatóak ezek között. A westerndorfi műhely főként a Duna menti provinciákba szállította áruit, Pannóniában 90%ban a határzónából kerül elő,194 így Vindobonából, Carnuntumból, Gerulatából, Ad Flexumból, Quadratából, Arrabonából, Ad Statuasból, Brigetióból, Celamantiából, Tokodról, Solvából, Aquincumból, Matricából, Vetus Salinából.195 A Barbaricum területéről szintén számos westerndorfi töredéket ismerünk. A műhely legkorábbi darabjai Comitialishoz köthetőek, aki Rheinzabern elhagyása után Westerndorfban kezdte meg a működését. Egyes elképzelések szerint a műhely megalapítása a markomann háborúkkal hozható összefüggésbe,196 Gabler D. azonban felveti, hogy emellett a Duna menti provinciák severusi konjunktúrája is fontos tényező lehetett.197 Comitialis és Helenius töredékei nagyjából egyenlő számban kerültek elő Szőny-Vásártéren, míg Onniorixhoz csupán 10 darab köthető. A westerndorfi töredékek jól elkülöníthetőek egymástól: Comitialis kétféle, Helenius ötféle, Onniorix szintén kétféle tojásfüzért használt, ezek mindegyike különbözik egymástól. A motívumkincsek szétválasztásával elsősorban H-J. Kellner és Gabler D. foglalkozott.198 Comitialis műhelyén belül Erotus, Luppo, Nocturnus és Decminus alcsoportját lehetett elkülöníteni, utóbbi mesteré azonban kérdéses. Mindegyik Kr. u. 180 és 210 közötti intervallumra keltezhető. Helenius westerndorfi pályafutását Comitialis fazekasaként kezdte, majd önálló műhelyt vezetett.199 A westerndorfi műhely legkésőbbi periódusát Onniorix képviseli, akinek működése Kr. u. 210-233 közé tehető,200 feltételezhetően Pfaffenhofenben is dolgozott. 180 MEES 2012,360. 181 MEES 2002, 326-328. 182 GABLER 2012, 433. 183 JUHÁSZ 1935, Tábla XLV, XLVIII, XLIX. 184 GABLER-MÁRT0N-GAUTH1ER 2009,243. 185 GABLER-MÁRTON-GAUTHIER 2009, 647. 186 GABLER-MÁRTON-GAUTHIER 2009, 581. 187 DÜERKOP, 2007,113. 188 DÜERKOP 2007 88. 189 LUDOWICIIII, 278. ‘90 GABLER-PALÁGYI1989,115; GABLER 2002a, 88. 191 DÜERKOP 2007 116. 192 MEES 2002,121. m LUDOWICI III, 277 m GABLER 1983,349. 195 GABLER 1966,126. '9I' KELLNER 1973, 20-21. 197 GABLER 1983, 354-355-198 KELLNER 1981; GABLER-KELLNER 1993. 199 GABLER-KELLNER 1993, 266. 200 GABLER-KELLNER 1993,269-270. 38
