László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
JELENTÉS A KOMÁROM-SZŐNY, VÁSÁRTÉREN 2011-BEN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL KATALÓGUS 1. Perem-, nyak- és fültöredék (15. tábla 1) Ltsz.: KGYM 2011.L16.095.1. Méretek: m =3,4 cm, á =15 cm, v =3,7 cm, perem Kj7 ' 7 perem Kj 7 perem %J7/ 7 fm=4,7 cmx4 cm (ovális). 2.5YR 7/3 (világos vörösesbarna), bevonat: 10YR 8/4 (nagyon halvány barna). Keltezés: Kr. u. 2. század közepe-3. század. 2. Peremtöredék (15. tábla 2) Ltsz.: KGYM 2011.L15.138.5. Méretek: m=3,2 cm, á =17 cm, v =1,5 cm. Kj7 7 perem ' 7 perem 7yJ 2.5YR 6/6 (világosvörós), bevonat: 10YR 7/3 (nagyon halvány barna). Keltezés: Kr. u. 1. század vége-2. század vége. 3. Fül- és oldaltöredék (15. tábla 3) Ltsz.: KGYM 2011.L15-16.123.2. Méretek: fm=4,4 cmx2,3 cm (ovális). 10R 6/8 (világosvörös), bevonat: 10YR 7/3 (nagyon halvány barna). Keltezés: Kr. u. 2. század első negyede-3. század. 4. Peremtöredék (15. tábla 4) Ltsz.: KGYM 2011.J13-K13.011.200. Méretek: m=6 cm, á =10 cm, v =1,2 cm. 7 perem 7 perem 7 2.5YR 7/6 (világosvórös), bevonat: 10YR 8/3 (nagyon halvány barna). Keltezés: bizonytalan. TERRA SIGILLATA LELETEK 2011-ben az ásatás során összesen 1357 terra sigillata töredék került elő.124 (9. kép) Ebből 305 darab reliefes és 1052 díszítetlen. 101 töredék az állapotuk miatt azonosíthatatlan. A legkorábbi leletek közé 7 itáliai és 9 dél-galliai tartozik. 215 darabot sorolhatunk a közép-galliai csoportba, amelyek között lezoux-i áru biztosan felismerhető. A legtöbb töredék Rheinzabern műhelyéből származik, összesen 656, Westerndorfból pedig 180, amelyek között Comitialis, Helenius és Onniorix mester egyértelműen azonosítható. A Rheinzabern/Westerndorf csoportba 100, a Westerndorf/Pfaffenhofen csoportba 49 töredék tartozik. Pfaffenhofenből 32 darabot ismerünk. Összesen 21 bélyeg vagy bélyegrészlet került elő, amelyből 1 teljesen olvashatatlan. 9. kép: A terra sigillaták műhely szerinti százalékos megoszlása Abb. 9: Verteilung der Terra Sigillata nach Herstellungsort 124 Ezúton szeretnék köszönetét mondani Gabler Dénesnek, aki a terra sigillaták azonosítása során a segítségemre volt. 125 CONSPECTUS 2002,121. 126 CONSPECTUS 2002, 219. A legkorábbiak Észak-Italiából és Dél-Gallia területéről származnak. Az előbbi műhelyhez tartozó 7 töredék közül csak egyetlen Conspectus 39-es125 vagy 43-as126 forma ismerhető fel, de ebben az esetben nem lehet pontosan azonosítani a méretből adódóan. A peremen barbotin technikával felvitt, stilizált liliom részlete látható. Mindkét típust a Flavius-kortól a Kr. u. 2. század első feléig gyártották,127 ezért pontosabb meghatározásuk a keltezésen nem változtatna. A pannoniai limes mentén szembetűnő az itáliai terra sigillaták hiánya a Traianus kori táborokban,128 így Brigetio esetében sem feltételezhető Traianusnál későbbi forgalmuk. A dél-galliai 9 töredék közül 7 reliefdíszítésű, 2 díszítetlen. La Graufesenque műhelyéhez 2, Banassac-éhoz pedig 3 kapcsolható. A darabok kis mérete folytán nem lehetett teljes biztonsággal eldönteni, hogy Drag. 29 vagy Drag. 37 formájú tálhoz tartoznak. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Drag. 29-es reliefdíszítésű forma legkésőbb Kr. u. 85/90-ben eltűnik.129 Pontos mestert vagy mesterkört nem lehetett megállapítani. Pannóniában a legkorábbi la graufesenque-i termékek a Tiberius-Claudius időszakra keltezhetőek,130 számuk azonban alacsony. Brigetióban e műhely termékeit Vespasianus- Domitianus korától használják, és Traianus uralkodásáig még biztosan fellelhetőek. A banassac-i műhely exportja a frankfurt-heddernheimi kőtábor I/b periódusa alapján Kr. u. 90/100-tól kezdődik.131 Egy ideig párhuzamosan, majd a la graufesenque-it fel-127 CONSPECTUS 2002, 120, 128; GABLER 2002b, 228- 229. 128 GABLER 2001,117. 129 GABLER 2002a, 72; MEES 1995,55-56. 130 MEES 1995,55-131 GABLER 2002b, 229. 35
