László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-SZÓRÁDI-VIDA UVEGLELETEK A 2011-ben folytatott feltárás során a megelőző évekhez hasonló arányban kerültek elő üvegedénytöredékek, összesen 164 üvegtárgydarab látott napvilágot. A korábbi évek leletanyagához hasonlóan elsődleges cél volt az apró töredékekből legalább a funkció kategória szerinti meghatározása, abban az esetben is, amikor a pontos tipológia nem volt megismerhető, mivel ezek az adatok fontos információval szolgálnak az egykori üveghasználat mértékéről és milyenségéről. Ehhez - mint korábban is - S. M. E. van Lith és K. Randsborg tanulmányában közölt felosztást használtuk fel az edények vonatkozásában,22 kiegészítve az ablaküvegekkel, valamint az egyéb üvegtárgyak csoportjával, amelyeket célszerűnek láttuk jelen összefoglalóba bevonni. A leletek közül 96 töredéket sikerült funkcionális kategóriába sorolni, az összes lelet 58%-át. Az asztali edények csoportjába 61 edénytöredéket határoztunk meg, ezen belül jelentős számú tálforma, összesen 23 került elő. Pohárformák ugyancsak jelentős számban láttak napvilágot, 35 töredék sorolható ebbe a csoportba. Az italfelszolgáló edények száma viszont szinte jelentéktelennek mondható, csupán egy korsó szalagfüle tartozik ide. A tároló és szállítóedények kategóriájába 11 üveg került, amelyek palackok töredékeire korlátozódnak. Az illatszeres üvegek közé 10 üveg töredéke sorolható. Ablaküvegtöredékek is ismertek, összesen 10 darab. Az ékszerek és viseleti tárgyak körébe csupán egyetlen, aranyfóliával díszített gyöngy tartozik. Összefoglalóan elmondható, hogy a leletek nagy része, 60%-a az asztali edények köréből kerül ki, (1. kép) ezeken belül elsősorban a pohárformák vannak túlsúlyban (36,45%). A tároló- és szállítóedények, az illatszeres üvegek, valamint az ablaküvegek nagyjából azonos mennyiségben kerültek elő 2011-ben (11,4%, 10,4%, 10,4 %). Noha a tárgyak többségét funkcionálisan el lehetett különíteni, a rendkívül töredékes anyagnak mindössze 25%-át sikerült típusba sorolni, valamint néhány érdekes töredék párhuzam nélküli. Az üvegedénytöredékek kivétel nélkül áttetszőek, ezért ezt a katalógusban nem tüntettük fel külön. A tárgyak színének megoszlását vizsgálva láthatjuk, (2. kép) hogy túlnyomó többségük, mintegy 68%-uk színtelenített, továbbá 26%-uk üvegzöld árnyalatú. Emellett csak egy-egy esetben jelennek meg más tónusok, mint a sötétzöld (2,48%), a sárgászöld (1,25%), a fűzöld (1,25%) és a kékeszöld (0,62%). Feltűnő a kékeszöld árnyalatú üvegek hiánya, amely Pannóniában a Kr. u. 1. századra és a 2. század első felére jellemző árnyalat. ■ tálak ■ poharak ■ italfelszolgáló edények ■ tároló- és szállítóedények ■ illatszeres üvegek ■ ablaküvegek ■ ékszerek, viseleti tárgyak 1. kép: Az üvegek funkció szerinti megoszlása Abb. 1: Verteilung der Glasfunde nach Funktion A tipológiai párhuzamokat tekintve minden meghatározható töredéknél igyekeztünk megadni a leginkább elterjedt, C. Isings által kidolgozott típust és az ezt kiegészítő, trieri anyagból származó meghatározásokat,23 emellett sok töredék párhuzamát találtuk meg B. Rütti munkájában,24 valamint ahol lehetett, természetesen megadtuk a Barkóczi L. katalógusában szereplő analógiákat is.25 2. kép: Az üvegek szín szerinti megoszlása Abb. 2: Verteilung der Glasfunde nach Farbe A tálakat vizsgálva megállapítható, hogy közepes vagy jó minőségűek, többségük színtelenített alapanyagból készült. Mindössze két üvegzöld és egy sárgászöld töredék ismert. (10. tábla) Az összes táltöredék szabadon fújt technikával készült csakúgy, mint a poharak. A tálak között megfigyelhetőek a melegen lekerekített, kifelé visszahaj-VAN LITFI-RANDSBORG 1985. A katalógusban csak azokat a töredékeket tüntettük fel, amelyek legalább funkciókategóriába sorolhatóak, így a meghatározhatatlan oldaltöredékeket nem szerepeltetjük. 23 ISINGS 1957; GOETHERT-POLASCHEK1977. 24 RÜTTI 1991. 25 BARKÓCZI 1988. 16
