László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Perger Gyula: Rédey Miklós levelei Mohl Adolfhoz
KUNY DOMOKOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 19. (2014) 153-161. RÉDEY MIKLÓS LEVELEI MOHL ADOLFHOZ PERGER GYULA Rédey nagyon fiatalon - alig húszévesen -, már 1888-ban sajtó alá rendezte és kiadta „Tata története” című munkáját.1 Bár nem sokkal a kötet megjelenése után elhagyta a várost, 1913-ban „Adalékok Tata történetéhez” sorozatcím alatt - újabb kutatásai alapján - egy tucatnyi közleményt tett közzé a Tata-Tóvárosi Híradóban. Arról, hogy fiatalkori munkáját annak folytonos bővítése és javítása mellett újra sajtó alá kívánta rendezni, mi sem tanúskodik jobban, mint az a Dornyay-iratok között fellelt kézirat,2 amelyben jól megfigyelhető Rédey munkamódszere is. Ehhez szolgálhatnak adalékul azok az eleddig ismeretlen levelek, amelyek a „Tata története” 2010-es reprint kiadása után bukkantak fel. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár kézirattárának rendezése során - a Mohi-hagyaték3 feltárása közben - került elő az a dosszié, amely felirata szerint „Rédey (Rohrbacher) levelek”-et tartalmaz. A levelek címzettje és gondos megőrzője Mohi Adolf4 apátplébános 1902-1916-ig szolgált a tatai Szent Kereszt-templomban. Ez idő alatt aktívan részt vett a település történetének feltárásában. Tatával kapcsolatos cikkei rendszeresen megjelentek a helyi szaklapokban,5 s két önálló munkát is közrebocsátott a plébánia, illetve az egyházközség múltjának témaköréből.6 Mohi a város szellemi elitjének tagjaként természetesen - már csak közös érdeklődésük okán is - kapcsolatot tartott Tata monográfusával, Rédey Miklóssal. Erről tanúskodnak azok a köszönő sorok, amelyeket Rédey Mohi monográfiájának7 kézhezvétele után vetett papírra: „ Rédey Miklós r.(endőr) tanácsos Budapest X., Gergely-utcza 10. Bp 909III. 18. Kedves Főtisztelendő Uram szíves figyelme jól esett s igen kedvesen lepett meg könyve fogadja érte hálás köszönetem. Most gyönyörködöm benne, ha elolvastam, felkeresem még soraimmal Kiváló tisztelettel Rédei r (endőr)tanáesős” ' ROHRBACHER 1888. 2 IFJ.GYÜSZI 2010,9. 3 A hagyaték Mohi Antal és Mohi Adolf kéziratait, jegyzeteit és gyűjteményeit foglalja magában. 4 Mohi Adolf 1855. február 25-én született Lövőn. Korának egyik legműveltebb és legtevékenyebb egyházi személyisége volt. Rédey folyamatosan nyomon követhette szülővárosa eseményeit - a település történetéről újabban megjelent cikkeket is - hiszen az 1912. augusztus 21- én kelt levelét is így kezdte: „Az a lelkes buzgóság, amit Nagyságos Uram szülővárosom múltja iránti kutatásaiban tanúsít, engem is újra megfogott a históriának.” A városhoz és a „históriához” való ragaszkodás - az alább közlendő levelek tanúsága szerint — Rédey élete végéig tartott. Mohi Adolf iratai között két 1912-ben, három 1914-ben papírra vetett és ugyancsak két 1927-ben keltezett Rédey-levél maradt fenn. Mindkét évszám figyelemre méltó, hiszen Rédey 1913-ban kezdett újra publikálni a Tata-Tóvárosi Híradóban, s 1925- 1926-ban jelentette meg ugyanott „Adalékok Tata történetéhez” című sorozatát. Ez utóbbi - huszonnyolc közlemény - tárgykörét tekintve joggal tekinthető az 1888-as monográfia kibővített változatának előtanulmányaként. A munka készüléséről 1927-ben Rédey be is számolt Mohinak: „Az I. kötettel (500 old.) készen vagyok, de a pótlások, tisztítások és betoldások még vagy negyed évig dolgot adnak.” Az alábbiakban betűhíven közöljük Rédey leveleit, a könnyebb olvashatóság érdekében csupán az egyértelmű kihagyásokat és a rövidítéseket oldottuk fel ( ) között. „Mélyen tisztelt Apát úr! Az a lelkes buzgóság, amit Nagyságos Uram szülővárosom múltja iránti kutatásaiban tanúsít, engem is újra megfogott a históriának. Nagyságod könyvének egy passzusán rágódom most, mely nagyon fontos arra a kérdésre vonatkozólag, mikor lett Tata megint királyi birtok; - Zsigmond király birtoka. A 187. lapon azt tetszik írni, hogy »Simontornyai Lackfy István nádor - hűtlensége következtében szállott Zsigmondra 1400 körül.« Én meg az én munkám 34. (oldalán) - 1391- ről Ilsvay István nádorról beszélek. - Ezt a kérdést most annyiban tisztáztam már, hogy mind a két adat téves. Simon Tornyai L. I. - Dénes fia - nem volt nádor. A nádor Csáktornyái Lacky István - L. István fia - volt 1387 ápr 8-1392 nou.(emberéig). Az általam említett Ilsvay pedig 1392 nov 24-1397 ápr volt 5 MOHL 1906; MOHL 1910; MOHL 1913a; MOHL 1913b. 6 MOHL 1909. 7 A Rédeynek elküldött könyv, Mohi Adolf „Tata Plébánia Története” című munkája, 1909-ben jelent meg. 153 I
