László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Perger Gyula: Rédey Miklós levelei Mohl Adolfhoz
PERGER GYULA nádor, de ez meg nem volt István, hanem Lensták. Az én adatom tehát merőben téves, mert I. István nádor nem is volt, I. Lenstaknak meg hűtlenségi pere nem volt. Marad a Lackfy tehát. Csáktornyái L. István nádornak volt hűtlenségi pere, ki is végeztette őt Zsigmond, tehát több a valószínűnél, hogy ennek voltak nagy birtokai. Talán, amire az 1391. oklevelek mutatnak. A kérésem az lenne, hogy kegyeskednék megírni, hogy a Tata plebjá nia) tó rí. (éne te) 187. lapja 3. függelék 1. 3. jegyzetnek mi az okleveles alapja? A monográfiára hivatkozástól eltekintve, mert a mon. (ográfia) felületes, okiratokkal nem dokumentált írás és így arra nem sokat adok.11 Most ez a Lackfy érdekel, mert, ha ennek a végére jutunk, egyszeribe tudjuk, mikor szállt vissza Tata a király kezére a jószágát vesztett főárról, aki 1397. febr. 27.(-én) fejezte be csúfos életét, s így ez lesz a dátum a birtokba vételre is. Ergo keresem ezt (a) Lackfyt. Horvátorsz. (ágban) körös krizeváni gyűlésen fejezték le és Keszthelyen van eltemetve. Majd még Keszthelyen is keresek utána. Mióta itthon vagyok Tata látképes metszeteihez újat szereztem. Rauschburg antiquariusnál megtaláltam a műtörténeti beccsel bíró Zimmermann-féle gyűjtemény (ritka!!) tatai lapját, ez is 1597-et ábrázoló kép, a várnak részletesebb rajzával kissé naiv felfogással, — rézkarc alján 4szer 2 soros német verssel, 1604-ben készült. Be is rámáztattam már. - Azonkívül megszereztem Károly Ambrus érsek (1809t) arcképét, akinek szíve, intenstiai a tatai nagytemplom) kriptjájában) (...) fülkében nyugszanak, aki Tatán halt meg. Szóval kutatok én is, amit tudok. Nagy tisztelője Rédey Budapest 912 VIII/21 X. Gergely u. 10.” Az egy hónap múlva írt levél, a felfedezés megosztásának öröme a kutatótárssal. A levélhez Rédey nyilván az idézett cikket, illetve képet is mellékelte Mohinak.8 9 „Bpest 912IX/23 Nagyságos Uram a szombathelyi kiállítás megnyitása alkalmával hozta a Budapest c.(ímű) napilap mai IX/23 száma. Érdekes, előttem eddig ismeretlen volt. A sárvári vár ebédlőjében van ez a freskó, a híres Dorffmeister műve. 8 A jegyzetben szereplő munka: Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. Országos Monográfia Társaság. Budapest 1907. 9 A hírlapi képkivágat előkerült Mohi Adolf hagyatékából. A freskórészletről „Tata elfoglalása 1597-ben. A sárvári vár freskóiból 1653-ból.” képeslap is megjelent /c.(iváló) tisztelettel Rédey”10 1914 októberében három levelet is intézett Mohi Adolfhoz Rédey Miklós. Már az elsőben beszámolt arról, hogy nekiállt a „Tata története” átdolgozásához. „Mélyen tisztelt Nagyságos Uram Nővérem leveléből a napokban értesültem, hogy volt oly kegyes szegény szerencsétlen édesanyámat meglátogatni. Az Isten áldja meg jóságos figyelméért, hálásan köszönöm, helyettem teszi Nagyságos Uram, mert én bizony mióta a hadüzenet megtörténtjóformán ki sem mozdulhatok a hivatalomból és a lakásomból. Most azután neki fekszem Tata történetének. A római korral jóformán teljesen végeztem - a török világnál tartok - Esterházykig, azon túl nem megyek. Sok sok érdekes anyagom van, azontúl is, amit látott Nagyságod. Nagyrabecsülő tisztelője Rédei r(endőr) tan(á esős) 914■ X. 17.” Három nap múlva „mutatványt” is küldött Rédey Mohinak, újabban szerzett forrásaiból. Az oklevélmásolat11 hátlapjára csupán ennyit jegyzett fel. „Bpest X. 20. 914. Nagyságos Uram Gaudium montio habemus novum parochum de Szentiván!, a kit még a Mohi: Tata plébániája nem ismer. Az érdekes oklevél mását küldöm. Tegnap fedeztem fel a vaticánból közzétett okiratok között, ahol „Sentiván” (?) van, hogy a győri vagy a veszprémi egyházmegyében (?) volt-e. Szívélyesen üdvözlöm Rédei” „Bp 1914 okt 29 Kedves Nagyságos Uram Deodátra vonatkozólag Karácsonyi véleményének nagyon megörültem. Egész tanulmányt csináltam már e kérdésben s igen örülök, hogy magam is e véleményre jutottam, csak kisebb pont lévén, nem lehettem oly merész, hogy nyíltan kimondjam. De már Sörös Pongrác is megingott. Legutóbb pedig a Monumenta Vaticana-ban kutatva, IX Bonifáctól találtam egy oklevelet, melyben a tatai ispotály részére a IV Kún László féle IV Bélát megerősítő oklevelet — pápailag is megerősítette. Mire volt ez a sok Szombathelyen Knebel császári és királyi fényképész kiadásában. A levélben említett „Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás” 1912. szeptember 22-én nyílt meg Szombathelyen. Az 1402. május 10. keltezésű oklevelet Rédey a Monumenta Vaticana Series I. Tom. 4. 439-ből másolta át. 154
