László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Perger Gyula: Tatai harangláb (dokumentumok a Tóvárosi harangláb történetének két fejezetéhez)
PERGER GYULA Tóváros község és a r(ómai)fc.(atolikus) hitközség között 1901 évi november hó lsén kötött átruházási szerződés a törvényhatóság 1902 évi május 2óán W2/gy/i5985 ai szám alatt hozott határozatával jóváhagyatván, - a községi képviselő testület f.(olyó) évi Szeptember) lseji határozatai értelmében a harangláb és tartozékainak átadása és átvételére nézve az elszámolási és kezdési határidő /(olyó) évi szeptember ísejében állapíttatott meg. Ezen naptól kezdve a harangok jövedelme a r(ómai)k.(atolikus) hitközséget illetik, mely azt tényleg be is vételezi, viszont azonban ezen naptól fogva hitközséget terhelik az átruházási szerződésben elvállalt kötelezettségek is. E szerint 1902 szeptember ítől a r(ómai) k.(atolikus) hitközség fizeti a kapuczinus zárda 105 kor.{ona) évi járulékát, tehát a folyó évre ennek i/3ad részét, - ezennel átadja, illetőleg visszafizeti a politikai község szegénypénztára részére 200 fcor(ona) tartozását 1895 január ítőljáró 6% kamataival együtt folyó évi szeptember lig számítva: 92 koronával. Viszont a politikai község ezennel át- és tulajdonába bocsátja a r(ómai)/c.(atolikus) hitközségnek a haranglábat, négy harangot tartozékaival együtt; átadja készpénzben az 1128 kor.(ona) 65 fillért tevő harang alapot, továbbá kifizeti, illetve a polg. (ári) községet terheli /(olyó) évi Szeptember) lig a kapuczinus zárdának járó évi 105 kor.(ona) tiszteletdíj, vagyis ennek 2/3 része. Alulírott községi elöljáróság elismeri, hogy a 200 kor.(ona) tőkét és 92 kor.(ona) kamatot a szegénypénztár javára felvette; a r(ómai)k.(atolikus) hitközség pedig elismeri, hogy a polg.tkri) községtől a haranglábat, 4 harangot és tartozékait, valamint az Egyezeregyszázhuszonnyolcz kor.(orona) 65fillér harang alapot hiány nélkül átvette, átvette továbbá a régi tartozás fejében visszaadott kötelezvényt is, valamint az átruházási szerződés és jelen jegyzőkönyv egy-egy példányát. Ezzel az átadás és átvétel megtörténvén, erről jelen jegyzőkönyv két példányban felvétetve, helyben hagyva áláíratott. K(elt)m(int)/(en)f. Kvárik János bíró, Mohi Adolf plébános, Lugosi Gyula, Supka Károly, Harmath József pénztárnok” 14 14 A jegyzőkönyv eredeti példánya, Tóváros Mező Város és a Tatai Egyház pecsétjével. (GyEL Mohi-hagyaték) 15 Mohi Antal szárazpecsétes levélpapírjára kézzel írt eredeti példány, 2683. iktatószám alatt. Az irat külzetén lévő megjegyzés szerint 1902. szeptember 27-én ér-16 kezett meg a levél. (GyEL Mohi-hagyaték) A Tatai Plébánia iktatókönyvében nem szerepel a fogalmazvány iktatószáma! 17 Horváth Ferenc 1812. január 12-én született a Sárvár melletti Herpenyő nevű malomban. 1840-ben szentelték pappá. 1871. május 27-én iktatták be tatai plébá-A jegyzőkönyv felvételét követő napon az ügy lezárásaként Mohi Antal püspöki helynök a végleges püspöki jóváhagyásról intézkedett. „Nagyontisztelendő szentszéki Ülnök, zsinati Vizsgáló és Plébános Úr! A tóvárosi harangok átruházási szerződését oly felhívással küldöm ide ./. csatolva vissza N(agyon) tisztelendő Uraságodhoz, hogy arról két hiteles másolatot készíteni és mindhárom szerződési példányt jóváhagyás végett minél előbb beterjeszteni szíveskedjék. Isten szent áldása Velünk! Győrött, 1902. évi szeptember hó 25-én. Magyon)tisztelendő Uraságodnak Krisztusban jóakarója Mohi Antal püspöki helynök.”'5 Mohi Adolf a jóváhagyott szerződés egy példányát a kegyúri levéltárba is eljuttatta. Erről tanúskodik 461/902 számmal jelzett fogalmazványa. „Méltfó ságos) Gróf Úr! Mély tisztelettel jelentem, hogy a m.(últ) é.(v) novembrer) 15-én kötött s a fölöttes hatóságok által jóváhagyott, és me.(llékelt) szerződés értelmében a tóvári r(ómai)k.(atolikus) hitközség /(olyó) é.(v) szeptember) 24-én a haranglábat, harangokat és harangalapot a poZíí.(ikai) községtől átvette. Egyidejűleg beterjesztem az (...) szerződés hiteles másolatát, azon czélból, hogy azt a kegyúri levéltárban megőriztetni szíveskedjék. Tata, 1902. X. 22. Mohi”16 A harangláb egyházi kezelésbe való átvételének ügye Horváth Ferenc plébánossága'7 alatt kezdődött. A szerződést Guszich Lajos idejében18 kötötték meg, de a fenntartás és működtetés Mohi Adolfra maradt. Egy ránk maradt válaszlevél tanúsága szerint Mohi a jóváhagyott szerződés, az átvétel után szembesült azzal, hogy az építmény adóköteles. A „Tóvárosi hitk. (özség)í haranglábra rótt illeték ügyében”19 a győri dr. Kora János köz és váltóügyvéd az alábbiakról tájékoztatta Mohi Adolfot. nossá. Esperesi, majd 1874-től bél-háromkúti címzetes apáti stallumot kapott. Az ő tatai működése alatt alapította Esterházy Miklós a leányiskolát, az óvodát és a kórházat. Ő hozta létre a tatai Katholikus Legény- Egyesületet is. 18 Guszich Lajos Horváth Ferenc 1900-ban bekövetkezett halála után került a tatai plébániára. Csupán másfél esztendeig szolgált, mivel 1901 végén lemondott a plébániáról, és szerzetes lett. A kézzel írt levél külzetén, Mohi Adolf kézírásával. (GyEL Mohi-hagyaték) 120
