Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból

Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból késő római időszakban, a 4. század elejétől. Augstból a 3-4. századra datálható kontextusból került elő né­hány példányuk.92 Az opak pettyekkel, illetve szálak­kal díszített gömb alakú gyöngyök szintúgy a kora római időszaktól kezdve jelen vannak.93 Rúd alakú üveggyöngyből 10 (2, 8, 12, 23, 58, 60, 87, 90, 92, 96), a vékonyabb pálca alakúból egy töredék került elő (88). Keresztmetszetük ovális és nem haladja meg a 0,6 cm-t. Mindegyik példányuk opak, sötétkék alapüvegből van és díszített, amely opak sárga, fehér, vörös, türkizkék, a felszínbe si­mított, az axis mentén egyenesen futó sávokból áll. Készítéstechnikájukat tekintve huzagolással gyárt­hatták őket. Érdekes a hosszúkás, rúd alakú, négy vagy 6 bor­dával ellátott üveggyöngyök kérdése, amelyből 7 pél­dány került elő (3, 56, 66, 83, 86, 102, 105). Ezek egy kivételtől eltekintve áttetsző, üvegzöld színű alap­anyagból készültek, valószínűleg formába nyomás segítségével érték el ezt az alakot. Az egyetlen opak, sötétkék gyöngy (86) bordáinak tetején vékony hosz­­szanti irányú opak, fehér szálrátét díszítés figyelhe­tő meg. Párhuzamát ennek a rendkívül érdekes for­mának a római kori üveggyöngyök között nem talál­tuk. Ezekkel a példányokkal megegyező forma került elő a Wielbark-kultúra területén a Barbaricumban, Nyugat-Pomerániában, továbbá a Visztula alsó sza­kaszán, Brandenburgban és Mecklenburgban. Elő­fordulása nagyon ritka, opak és áttetsző változata egyaránt létezett. Az eddigi példányok egy rövid idő­szakra datálhatóak, a Kr. u. 2. sz. 2. felétől a 3. sz. első évtizedéig, amely megerősíti a műhely műkö­dési idejének a keltezését is. A ritka formából 7 pél­dány került elő, a műhely gyártóhelye volt a típus­nak, a hulladékgödrökből kerültek elő egyébként a töredékek. Az is elképzelhető, hogy ezeket utólag ki­sebb darabokra vágták fel, és az is lehetséges, hogy a Barbaricum népei számára készültek itt a gyöngyök, hisz a római típusok között ez ismeretlen forma.94 Kettős kónikus, nagyméretű üveggyöngyből 12 példányunk van (20, 26, 28, 42, 52, 61, 67, 77, 84, 97, 99,106). Ez a forma szintén nagyon általánosnak mondható a római császárkorban. A Kr. u. 1. és 2. században jelenik meg a szarmata sírokban, de még a 4. században is kedvelt marad a dunai és rajnai pro­vinciákban.95 Valamivel ritkábban fordul elő Galliá­ban és Britanniában, ahová lehetséges, hogy a Rajna menti műhelyekből került." Kettő kivételével díszí­tettek. Alapanyaguk sötétkék, sötétzöld, szinte feke­RIHA 1990, 86. RIHA 1990, 84-85. TEMPELMANN-MACZYNSKA 1985, 41-43. RIHA 1990, 86. GUIDO 1978, 97. SWIFT 2000,102. BARTUS 2007,153. tének tűnő opak üveg. Díszítésük megegyezik a hen­geres gyöngyökével, főként madártollat mintázó a felszínbe simított fehér vagy sárga opak szálakból ki­alakított díszítés. Azonban néhány töredéken megfi­gyelhető, hogy ugyancsak sárga, fehér opak szálak­kal díszítették a felszínt, de ezt a gyöngy axisával párhuzamos sávokban helyezték el. Kubooktaéder alakú gyöngy egy darab került elő (57), szórványként, ezért nem valószínű, hogy a mű­hely működéséhez köthető. Sötétkék, áttetsző üveg­ből készült, amely az egyik leggyakrabban előfordu­ló szín ennél a formánál.97 Ez a forma kék, zöld és li­­lás árnyalatban gyakori, nagyrészt áttetsző üveg­ből. A kubooktaéder alakú zöld és kék üveggyöngyök a Barbaricumban a Kr. u. 2. századtól jelen vannak, majd innen terjed el motívum és a Római Biroda­lom területén is népszerűvé válik, de a 3. századnál előbb nem jellemzőek ezek a gyöngyök.98 A dunai, il­letve rajnai provinciákban a 3. század második felé­től a 4. század végéig fordulnak elő." A barbaricumi üveggyöngyök kubooktaéder motívuma a késő római hajtúk, gyöngyök és fülbevalók kedvelt díszítőelemé­vé válik.99 100 Különleges egy kisméretű, gömb alakú, ún. szendvicsgyöngy, amelynél két áttetsző üvegréteg közé vékony aranyfóliát helyeztek el (10). Az arany­fóliával díszített gyöngyök csakúgy, mint az edé­nyek, a hellénizmus időszakában jelentek meg. Álta­lában színtelenített üvegből készült a gyöngy, hiszen az aranyfólia szépsége így tudott igazán érvényesül­ni. A római korban méretük általában kicsi, 5-6 mm átmérőjűek, gömb vagy hosszúkás, henger alakú­ak. Az Antoninus-Severus-korból sok példányuk is­mert Britanniából, de a 4. századtól gyakori leletek a Rajna, illetve a Felső-Duna vidékén is. Lehetséges, hogy egyik gyártóhelyük valahol a Rajna mentén le­hetett.101 A henger, pálca és rúd alakú gyöngyök húzott technikával készültek, a kubooktaéder, kettős kóni­kus, bordázott rúd alakúak formába nyomással."2 A gömb alakú gyöngyök egy része fújással (vékony fal­­vastagság, relatíve nagy méret), más részük kézzel formált (két rúd között), majd utólag perforált da­rab.10'5 Érdekes megemlíteni, hogy a Komárom/Szőny- Vásártéren 1994-ben folytatott ásatás során egy he­lyiség döngölt agyagpadlóján 224 darab üveggyöngy került elő.104 Ezek közt több formailag és színében is hasonlít az üvegműhelyben előkerültekhez, példá-99 RIHA 1990, 90-91. 100 BARTUS 2007,155. BOON 1977,193-207. 102 http://www.archaeologie-krefeld.de/projekte/ glasperlenmacher.htm (2012. november 18.). 103 STERN2001, 363-365, 384. 104 MIKLÓSITYSZŐKE 1996-97,169. 73

Next

/
Thumbnails
Contents