Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból

Dévai Kata-Gelencsér Ákos ul henger, lencse, pálca alakú, sokszor sötétkék vagy zöld üvegből készült darabok. Azonban számos típus nem egyezik a műhelyben találtakkal (például bot­gyöngy). Üvegedények töredékei Számos üvegedény-töredék is előkerült a kemen­cék környékéről. Egy részük a műhely felszámolása utáni időszakból származik és az épület Severus-kori periódusához kapcsolható.105 Kérdéses továbbá, hogy a valószínűleg rövid ide­ig használatban lévő műhely csak a nagy számban előkerült üveggyöngyöket gyártotta-e vagy ablak­üveget, edényeket is. A számos edénytöredék ugyan­is nem egyértelmű bizonyítéka a gyártásnak, ugyanis a római korban a törött üvegedényeket szisztemati­kusan gyűjtötték és újrafelhasználták,10” tehát a mű­hely hulladékgödreiből előkerült töredékek nem biz­tos, hogy a műhely termékei. Az edénytöredékek a műhely elplanírozott hulladékából kerültek elő leg­nagyobb számban (SE 35, SE 14, SE 15, SE 16), gyön­gyökkel, olvadt üvegdarabokkal, nyersüveg töre­dékekkel keverten. Daciában Benea lokalizált sze­rinte kizárólag üveggyöngyöket gyártó műhelyet Tibiscumban.107 így vizsgálni kell, hogy jelen műhely kizárólag gyöngyöket gyártott-e, vagy vannak arra utaló bizonyítékok, hogy edényeket, ablaküveget is előállítottak volna. Sajnos nem került elő sem a for­mába fúváshoz használt forma töredéke, sem fúvóvas töredéke, sem az üvegolvasztáshoz használt olvasztó­­tégely töredéke. Edények gyártására utaló nyomok viszont vannak, például vékony üvegpálcák, amelyek a fúvásból visszamaradt műhelyhulladéknak tekint­hetőek. Amikor az edényt készre fújták és a perem­kiképzés befejezése végett a tartórúdra helyezték át, a peremet lerepesztették, valamint a fúvóvasról is el­távolították a megmaradt pálcaszerű üvegrészt. Más­részt megmaradtak olyan töredékek, amelyeken lát­szik a fúvóvas lenyomata, ezek, miután leválasztot­ták őket a fúvócsőről, hulladékként kerültek a göd­rökbe (SE 14, SE 15, SE 16). Továbbá ismerünk a kemencéből (SE 58), vala­mint a planírozási rétegből (SE 14, SE 15, SE 16) ún. syriai eredetű, plasztikus szálrátéttel díszített ke­hely töredékeket: színtelen alapon színtelen rátét, va­lamint opak sárga, fehér és türkizkék dísz. (18. kép) 105 Ennek a periódusnak az egyik legszebb töredékét, egy színtelenített, rendkívül jó minőségű üvegből ké­szített, nagyméretű, plasztikus szálrátét talpgyű­­rűvel ellátott tál aljtöredékét választottuk ki anyag­összetétel vizsgálatra. Ennek alján vésett díszítés fi­gyelhető meg, kettős vonalakból álló, csúcsára állí­tott négyszög, a közepén facettait oválissal, a négy­szög csúcsainál kettős facettált vonalakkal, ezek kö­zött a négyszög oldalainál újabb facettált oválisok­kal. Az eredmények megerősítették elképzelésünket, 18. kép: Szálrátétes díszítésű kelyhek töredékei (fotó: Bartus Dávid) Fig. 18: The fragments of cylindrical beakers with flower and bird ornaments Ugyanilyen színű díszítés van gyöngyökön is, vala­mint kis rögökben fehér, sárga és kék színező ada­lékanyagok is előkerültek. Ez arra utal, hogy itt ilyen színű kelyhek gyártása is folyt. Szintén üvegedény gyártásra utalhat az, hogy a gyöngyökhöz, amennyi­ben nem tartalmaztak rezet (vörös szín, amely elvét­ve fordul csak elő műhelyünkben, nagyon kis szám­ban), nem szükséges hűtőkemence."’8 A Komárom- Szőny, Vásártér 13. szám alatti két kemence egyikét pedig valószínűleg hűtőkemencének tarthatjuk. A különösen szép plasztikus szálrátéttel díszített kelyhek tehát részben a brigetiói műhelyben készül­hettek. A díszítéstechnika a kerámiák barbotinos dí­szítéseiből ered.109 Ezek az üvegek a Kr. u. 2. század második felében jelentek meg, mind keleten, mind a birodalom nyugati felén. Az első műhelyt, amely való­színűleg Syriában lehetett, eddig nem azonosították. A nyugati területeken legalább két műhelykört lehet elkülöníteni, az egyik a Rajna vidékére, valószínűleg Kölnbe lokalizálható (ezen kívül például Észak-Gal­­liában is lehetett egy a kölninél alacsonyabb színvo­nalon gyártó műhely),110 a másik pedig valahol Pan­nóniában működhetett.111 A Köln környékén működő műhely kimagaslóan magas színvonalú volt, ezért is gondolhatták sokáig úgy, hogy Köln a feltalálási he­lye ennek a díszítőtechnikának.112 Fremersdorf vetet­ezt a tárgyat nem az itteni műhely készítette, sokkal jobb az anyagminősége, eltér az anyagösszetétele. STERN 1999,451; Martialis Épig. 1. 41.3-5. BENEA 1995,193-200. Fórizs István megfigyelése. BARAG1967, 65. STERN 2001,139; SIMON 2007. STERN 2001,138. KISA 1899, 452, 467-74

Next

/
Thumbnails
Contents