Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Dévai Kata-Gelencsér Ákos ul henger, lencse, pálca alakú, sokszor sötétkék vagy zöld üvegből készült darabok. Azonban számos típus nem egyezik a műhelyben találtakkal (például botgyöngy). Üvegedények töredékei Számos üvegedény-töredék is előkerült a kemencék környékéről. Egy részük a műhely felszámolása utáni időszakból származik és az épület Severus-kori periódusához kapcsolható.105 Kérdéses továbbá, hogy a valószínűleg rövid ideig használatban lévő műhely csak a nagy számban előkerült üveggyöngyöket gyártotta-e vagy ablaküveget, edényeket is. A számos edénytöredék ugyanis nem egyértelmű bizonyítéka a gyártásnak, ugyanis a római korban a törött üvegedényeket szisztematikusan gyűjtötték és újrafelhasználták,10” tehát a műhely hulladékgödreiből előkerült töredékek nem biztos, hogy a műhely termékei. Az edénytöredékek a műhely elplanírozott hulladékából kerültek elő legnagyobb számban (SE 35, SE 14, SE 15, SE 16), gyöngyökkel, olvadt üvegdarabokkal, nyersüveg töredékekkel keverten. Daciában Benea lokalizált szerinte kizárólag üveggyöngyöket gyártó műhelyet Tibiscumban.107 így vizsgálni kell, hogy jelen műhely kizárólag gyöngyöket gyártott-e, vagy vannak arra utaló bizonyítékok, hogy edényeket, ablaküveget is előállítottak volna. Sajnos nem került elő sem a formába fúváshoz használt forma töredéke, sem fúvóvas töredéke, sem az üvegolvasztáshoz használt olvasztótégely töredéke. Edények gyártására utaló nyomok viszont vannak, például vékony üvegpálcák, amelyek a fúvásból visszamaradt műhelyhulladéknak tekinthetőek. Amikor az edényt készre fújták és a peremkiképzés befejezése végett a tartórúdra helyezték át, a peremet lerepesztették, valamint a fúvóvasról is eltávolították a megmaradt pálcaszerű üvegrészt. Másrészt megmaradtak olyan töredékek, amelyeken látszik a fúvóvas lenyomata, ezek, miután leválasztották őket a fúvócsőről, hulladékként kerültek a gödrökbe (SE 14, SE 15, SE 16). Továbbá ismerünk a kemencéből (SE 58), valamint a planírozási rétegből (SE 14, SE 15, SE 16) ún. syriai eredetű, plasztikus szálrátéttel díszített kehely töredékeket: színtelen alapon színtelen rátét, valamint opak sárga, fehér és türkizkék dísz. (18. kép) 105 Ennek a periódusnak az egyik legszebb töredékét, egy színtelenített, rendkívül jó minőségű üvegből készített, nagyméretű, plasztikus szálrátét talpgyűrűvel ellátott tál aljtöredékét választottuk ki anyagösszetétel vizsgálatra. Ennek alján vésett díszítés figyelhető meg, kettős vonalakból álló, csúcsára állított négyszög, a közepén facettait oválissal, a négyszög csúcsainál kettős facettált vonalakkal, ezek között a négyszög oldalainál újabb facettált oválisokkal. Az eredmények megerősítették elképzelésünket, 18. kép: Szálrátétes díszítésű kelyhek töredékei (fotó: Bartus Dávid) Fig. 18: The fragments of cylindrical beakers with flower and bird ornaments Ugyanilyen színű díszítés van gyöngyökön is, valamint kis rögökben fehér, sárga és kék színező adalékanyagok is előkerültek. Ez arra utal, hogy itt ilyen színű kelyhek gyártása is folyt. Szintén üvegedény gyártásra utalhat az, hogy a gyöngyökhöz, amennyiben nem tartalmaztak rezet (vörös szín, amely elvétve fordul csak elő műhelyünkben, nagyon kis számban), nem szükséges hűtőkemence."’8 A Komárom- Szőny, Vásártér 13. szám alatti két kemence egyikét pedig valószínűleg hűtőkemencének tarthatjuk. A különösen szép plasztikus szálrátéttel díszített kelyhek tehát részben a brigetiói műhelyben készülhettek. A díszítéstechnika a kerámiák barbotinos díszítéseiből ered.109 Ezek az üvegek a Kr. u. 2. század második felében jelentek meg, mind keleten, mind a birodalom nyugati felén. Az első műhelyt, amely valószínűleg Syriában lehetett, eddig nem azonosították. A nyugati területeken legalább két műhelykört lehet elkülöníteni, az egyik a Rajna vidékére, valószínűleg Kölnbe lokalizálható (ezen kívül például Észak-Galliában is lehetett egy a kölninél alacsonyabb színvonalon gyártó műhely),110 a másik pedig valahol Pannóniában működhetett.111 A Köln környékén működő műhely kimagaslóan magas színvonalú volt, ezért is gondolhatták sokáig úgy, hogy Köln a feltalálási helye ennek a díszítőtechnikának.112 Fremersdorf vetetezt a tárgyat nem az itteni műhely készítette, sokkal jobb az anyagminősége, eltér az anyagösszetétele. STERN 1999,451; Martialis Épig. 1. 41.3-5. BENEA 1995,193-200. Fórizs István megfigyelése. BARAG1967, 65. STERN 2001,139; SIMON 2007. STERN 2001,138. KISA 1899, 452, 467-74
