Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 18. (2012) 7-58. Jelentés a Komárom—Szóny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL1 Bartus Dávid-Borhy László-Dévai Kata-Kis Zita-Nagy Anna-Sey Nikoletta- Számadó Emese—Szórádi Zsófia—Vida István A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS EREDMÉNYEI A szőnyi Vásártéren 1992 óta folyó ásatások célja a folyamatosan kutatott városnegyed utcarendszerének, valamint közműhálózatának, ezen belül is csatornarendszerének feltárása volt. Ennek érdekében 2010-ben június 28. és július 26. között összesen 172 m2 felületen 11 szelvényt nyitottunk,2 (1. tábla) az utcahálózat kutatásához - az 1993-ban létesített négyzethálós rendszerünknek megfelelően — I14,115, J14, J15, K14, K15 jelű szelvényeket, (2-3. tábla) a csatornahálózatéhoz pedig a K16, K17, K18, L17, L18 jelű szelvényeket. (4-5. tábla) Az eredményeket ennek megfelelően két részre bontva mutatjuk be. Utcahálózat (2—3. tábla) Az I. insulát kelet felől határoló utca északi szakaszát két szelvényben sikerült megfognunk (J14 és J15). Megállapítottuk, hogy az utolsó fázisában tec7u/atörmelékből készített alapozásra (J14/ SE 073; J15/SE 083) kőlapokkal burkolt felületű utcát két oldalról agyag alapozású járda szegélyezte, amelyet szintén kőlapok burkoltak. (J14/SE 072, SE 089; J15/SE 084, SE 061-járda. J14/SE 074; J15/SE 064-kőburkolat.) A J14 és a J15 szelvények déli részében 4x2 méteres felületen az útfelületet és a járdákat átvágtuk, az út különböző felületeit, jelenségeit különítettük el egymástól (J14/SE 144-150). Megfigyeltük, hogy az útfelületet többszörösen megújították, a megsüppedt, egyenetlen részeket sittel, teg u latör m e i ék kel. sóderrel kijavították ( „kikéi -„A régészeti feltárás eredményei” című fejezet Bartus Dávid, Borhy László és Számadó Emese munkája, a bélyeges téglákról szóló Borhy Lászlóé, az üvegleletekről szóló Dévai Katáé, az import és helyi kerámiáról szóló Kis Zitáé, az amphorákról szóló Nagy Annáé, a terra sigillata leletek feldolgozása Szórádi Zsófia munkája, a bronztárgyakról szóló Sey Nikolettáé, míg az éremleletek feldolgozása Vida Istváné. A feltárást Komárom Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából valósítottuk meg, amelyet ez úton is köszönünk. Az ásatás vezetője dr. Borhy László tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék) és Számadó Emese múzeumigazgató (KGYM), az ásatásvezető helyettes pedig dr. Bartus Dávid egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék) volt. A feltáráson részt tyúzták”). (J14/SE 145-az út kavicsos felülete. J14/ SE 147—sárga sóderes csík. J14/SE 148—barna sóderes csík.) Ezek kibontása után egymással párhuzamosan futó keréknyompárt sikerült megfigyelnünk mindkét szelvényben. (J14/SE 157, SE 159; valamint J15/SE 162; J14/SE 158; J15/SE 164-a két keréknyom közötti felület.) A J14 szelvény keleti felében, az SE 108 alatti sárga agyagfelületben az út és a járda agyag alapozását találtuk. (J14/SE 118) Az utat kelet felől mindkét szelvényben észak-déli irányú falkiszedés határolta, amelynek egyes szakaszait csak nehezen lehetett megfigyelni (K14/SE 075; K15/SE 085). Az utcát nyugati oldalon szintén észak-dél irányú falkiszedés határolta (I14/SE 042; I15/SE 030, SE 038), amelynek alapozási árka alatt - az átvágást követően - az I14 és I15 szelvényben egy vályogfalú épület maradványaira bukkantunk. (I14/SE 068; I15/SE 065- agyagfal. I14/SE 104; I15/SE 097-alapozási árok. I14/SE103; I15/SE 079-betöltés.) Összességében megállapíthatjuk, hogy az utca vonalvezetését 2009 és 2010 folyamán mintegy 20 m hosszúságban sikerült megfognunk. Új elem az előző évi megfigyelésekhez képest a kőlapokkal burkolt, agyagalapozású járda, valamint a bevésődő keréknyomok. A 2010. évi feltárások fényében elmondható, hogy az utca valóban egy insulát határolt keletről, hiszen az utca keleti oldalát újabb lakóházak nyugati zárófala és a K14 szelvényben az épület agyagra (K14/SE 111) rakott tegulás alapozású (K14/ SE 112) padlója (SE 113; a fölötte levő tegulás omlavett Bózsa Anikó PhD-ösztöndíjas, Dévai Kata PhD- ösztöndíjas, Hoppál Krisztina PhD-ösztöndíjas, Juhász Lajos PhD-ösztöndíjas régész (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék), Sey Nikoletta tudományos segédmunkatárs (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék), továbbá Benes Anita, Benyó Veronika, Borsos Adrienn, Burucs Julianna, Csikó Anna, Delbó Gabriella, Farkas Ágnes, Farkas István Gergő, Harsányi Richárd, Huszta Henrietta, Károly Ildikó, Kis Zita, Mohácsi Borbála, Mosoni Molki, Nagy Alexandra, Nagy Anna, Nyerges Anita, Orosz Adrienn, Paukovics Gergő, Sáró Csilla, Simon Bence, Süvegh Eszter, Szabadváry Tamás, Szabó Annamária, Szórádi Zsófia, Toronyi Alexandra, Varga Anna, Vöő Gergely (ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék), valamint Ölveczky Balázs és Kántor Zsófia. 7
