Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.

A PÁPA-UGOD-DEVECSERI ESTERHÁZY-URADALOM GAZDÁLKODÁSA A l8. SZÁZADBAN... I. is nedves, nem égettetheti.212 1771 tavaszán a prefek­tus Szentiványról 35 szekeret rendelt ki a Bakony-éri zúgó és kanális építéséhez szükséges fa hordására a malomhoz.213 1772-re teljesen elkészült a kallómalomhoz való kanális, kerekéhez a prefektus a fát fűrészeltette a fűrészmalmon. Ezután a halastó töltésén kell csator­nát csinálni, a kalló kerekeinek vízcsatornájára.214 A prefektus azt jelenthette 1772 nyarán, hogy a halastóbeli „canálisok” ásatása teljesen elkészült. A kőműves befejezte az új hídnál a szárnyakat. Jelen­leg a Bakony-érnél lévő zúgón folyik a munka, a mér­nök irányításával, ácsokkal, napszámosok verik a ka­rókat.215 * * * Szeptemberre elkészült a halastóbeli zúgó.2"' Az év végére elkészült az uzsai deszkametsző.21 A jövedelmek közt fontos helye volt a kocsmáltatásból eredő bevételeknek. 1772 végére megépült a szentbékkállai pinceház, a badacsonyi présházat épp zsindellyel fedték. A devecseri vendég­­fogadóban befejezték a fogadós, a vendégek szobája, az ott árusító zsidó szobája és boltja, valamint a ven­dégfogadó alatti pince építését. Csaknem kész volt a kisapáti szoba-konyhás épület is.2,3 1775-re elkészült az új szentkúti vendégfogadó, de pince kell még hoz­zá. Fogadósnak a nemesek vendégfogadója vezetőjét alkalmazták.219 A gazdasági épületek közül a mezőgazdálkodás két ágazatához, a növény- és állattenyésztéshez kap­csolódók a kezdődő, intenzív irányú termelési fordu­latot tükrözik.- 1761-ben Szobothin Lajos devecseri számtartó (provisor) még azt panaszolta, hogy nincs hely a ga­bona tartására, tavaly is Devecseren kívül 8 helyen is volt a termés: malmoknál, falukon. Most is van még 5 egész csépeletlen asztag a majorban, mert a sze­met nem tudják hova tenni. Eszterházy Károly sze­VeML XI. 602/b. p. 398-400. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1770. április 22. 213 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 31-33. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. május 5. 214 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 29-30. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. május 30. 215 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 36. Kiss Ferenc pá­pai prefektus. Monok, 1772. július 22. 21 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 39-40. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. szeptember 14. 21 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 45-49. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1772. november 18. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 45-49. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1772. november 18. 219 1775-ben el is készült a pince s még egy téglából épí­tett új istálló is. (MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pá­pai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 102-rint csak jobb kicsépelve tartani a gabonát és kérde­zi, hogy az új granáriumra miért nem gondolnak.220 A gabona tárolására az új típusú, kőből épült, szellő­zőnyílásokkal ellátott gabonatároló épületek ekkor­tól jelentek meg a nagyobb, piac közeli uradalmak­ban.- 1776-ban a pápai pajta mintájára a szétszedett devecseri régi helyén is új pajta készült: 16 öl hosz­­szú, 8 öl széles, kő alappal és kb. egy öl magasság­ban a falai is kőből. Kerítése, két kapuja készült, a granarium két szintes (contignatio) lesz rajta. Kö­zepét a pápaihoz hasonlóan deszkázzák, „ahol nyomtattni és csépölni fognak.” Az épülethez fejtet­tek 65 öl követ (ölenként 14 garasért). Az épület kö­rüli munkákon a pápai 2 kocsis, 2 béres szekér, 14 kőműves, 20 ács dolgozott, s augusztusra készült el. A prefektus azt kívánta, „hogy úgy Gazdálkodhas­sunk, hogy a termés meg mutathassa jövendőben annak szükségét.”221- A pápai prefektus 1772-ben a majorban jó erős aljú, zsindellyel fedett színeket csináltatott a gulya­beli marháknak. „Ez pedig idén szükséges, mert a földek igen soványak ha nem trágyázunk, ha mar­hát itt télen által nem tartunk, javétani azokat és jó termést várni nem lehet.”222- A néhai pápai tiszttartó, Bitó József Pápára való jövetele harmadik vagy negyedik évében építtette a „birkásházat”. Mivel egy levele tanúsága szerint Nó­­ráp 1724. évi kiváltásakor Bittó már mint tiszttar­tó szerepelt, így a „birkásház” építése a belső város contractusa előtt történhetett, vagyis tulajdonjoga a földesúré.223- 1772-ben Kovácsiban „birkásházat” említenek.224 1772-ben Gyömörőn volt birkás. A „birkásház” itt sö­vényből készült, tégla kellene hozzá. Szükséges itt szántatni és vettetni, a szalma miatt, az állatok után 105. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1775. március 15.; MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 106-108. Kiss Fe­renc prefektus. Pápa, 1775. május 1.) 220 MOL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. 1. p.144-147. Szobothin Lajos devecseri provisor. 1761. március. 221 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 124-126. Kiss Fe­renc pápai prefektus. 1776. április 11.; MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott ira­tai. C. 51. N. 3. p. 129-131. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1776. június 6.; MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pá­pai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 132- 133. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1776. augusztus 1. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 50-54. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. május 5. 223 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 11-12. Kiss Ferenc pápai fiskális. Pápa, 1771. október 8. 224 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 31-33. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. május 5. 147 I

Next

/
Thumbnails
Contents