Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Merczi Mónika

(Carnuntum,236 Nagykanizsa237 ) keresztmetszetű is. A tűtartó kizárólag hosszirányú volt. Ennél a változatnál is megfigyelhető a henger alakú tok, amely számos esetben eredeti helyzetében maradt meg. A tok megléte alapján a rugótokkal rendelkező térdfibulák közé sorolták be,238 és így többnyire Jobst rugótokos változataival239 azonosítják, de mint korábban már láttuk, ez a hengeres tok nem azonos a rugótokkal. Pannóniától délkeletre és keletre talán egy singidunumi fibula,240 valamint két alsómoesiai/thraciai241 lelet sorolható ebbe a változatba. Az utóbbiakat helyi készítményeknek tekintik.242 Előfordulása Noricumtól nyugatra is szórványos, mindössze Raetiából (Ruffenhofen)243 és Britanniából (Newcastle upon Tyne) 244 közöltek egy-egy ide sorolható fibulát. Elterjedési területe és felépítése alapján ugyancsak tipikusan pannoniai eredetű változatnak kell tekinteni.

A 124-125. számú fibulákhoz hasonlóan fejlap nélkül, kiszélesedő fejrésszel készült a 126. számú lelet is, amelynek kengyel-lábrésze teljes hosszában trapéz keresztmetszetű, de a hajlat mögötti részen szalagszerűvé és egyenes vonalúvá válik. A lábrész trapéz alakú talpban végződik, amelyhez rövid nyélen iilő gömbölyded gomb kapcsolódik. Ugyancsak eltér a tűtartó alakítása is, amely a másik két fibulával ellentétben igen magas és széles, egyszerűen visszahajlított tűfészekkel. Kevésbé ívelt vagy egyenes vonalú fibulatest a 124-125. számú fibulák párhuzamai kö-236 Carnuntum: ADLER-SCHMELZENBARTH FÖ 30 (1991) 295, Abb. 751 (alsó húr, töredékes tok).

237 Nagykanizsa-Inkey-kápolna, 36. objektum: BERECZ 1991,171, 4. kép 11 (alsó húr, tok).

238 PU HM 1992, 72; HEYMANS 1997b, 336; SCHMID 2010,34, 40, A Taf. 19,161,163. számú leleteket JOBST 1975, 12/A változatával azonosítja, a 23. táblán bemutatott 207. számú fibulát viszont fejlap nélküli formának nevezi. BERECZ 1991,165: BÖHME 1972,21. típusával azonosítja.

239 JOBST 1975,12/A változat.

240 BOJOVIC 1983, 58, 21/10. változat, 127, T. XXII, 210. Fejlap helyett kiszélesedő fejrész, sérült, így zárszerkezete nem vizsgálható, a szerző párhuzamát nem találta.

241 HARALAMBIEVA 1993, 97, Kat. Nr. 33~34, Tabi. III, 12. A 34. számú fibula Sumen környékén került elő, amely előbb Thraciához, majd a 2. század végétől Alsó-Moesiához tartozott.

242 HARALAMBIEVA 1993, 92, 99.

243 FUNDCHRONIK 1970-1985,303, Abb. 144,1 (alsó húr ?, tok).

244 SNAPE 1993b, 20-21, Fig. 2, 6 (alsó húr).

245 Lauriacum: JOBST 1975, 154, Taf. 15, 101 (a fejrész

alakítása miatt nem tekinthetőfibulánk pontos párhuzamának); Flavia Solva: KROPF-NOWAK1998-1999,

87-88, Taf. 17, 86-87 (eltérő alakításéi fejrész és tűtartó); Virunum: PUHM 1992, 76, Kát. Nr. 22 (eltérő

alakítású fejrész, keskenyebb tűtartó); Mannersdorf:

FARKA-MELZER FÖ 18 (1979) 451, Abb. 504 (eltérő

alakítású fejrész, keskenyebb tűtartó); Schützen am

zott243 * is előfordul, és van példa hasonló méretezésű, egyszerű tűtartóra is,24(1 amelyek közül azonban az egyenes vonalú, szalagszerű fibulatest és a nagyobb méretű, egyszerű tűtartó csak egy scarbantiai fibulánál van egyszerre jelen, így darabunkhoz leginkább ez a Kovrig által bemutatott fibula247 áll közel.

B/10. változat248 (Keit. Nr. 127)

A 127. számú, ún. ikertérdfibula félköríves, díszítetlen fejlapjához két azonos kidolgozású, noricumipannoniai formát mutató, keresztmetszetben D alakú fibulatest kapcsolódik,249 amelyek a lábrésznél közvetlenül, a kengyelhajlatnál pedig egy keskeny híd révén egymással is összeköttetésben állnak. A fibula zárszerkezetét alsó húrozású rugó képezi, tűtartója — az eddigi változatoktól eltérően — a fibula hossztengelyére merőlegesen áll.

Fibulánk nagy hasonlóságot mutat Kovrig egyik leletével250, amelynél a fejlap peremét középen két kis háromszögletes toldalék egészíti ki. Eszaknyugat-Pannonián kívül (Vindobona, Carnuntum), Brigetióban, Fejér megyében és Neviodunumban251 talált ilyen felépítésű fibulákat. A brigetiói lelet a Kállay-gyűjtemény része volt, mára azonban elveszett. Fibulánkkal párhuzamba állítható leleteket újabban csak Pannonia északnyugati részéből252 tettek közzé, amelyek között egy hibás öntésű darab253 is található,254 ezen kívül mindössze Noricumban (Virunum)255 van példa előfordulására. Egy daciai

Gebirge: LHOTSKY-NOWAK FÖ 27 (1988) 300, Abb. 430 (a 126. szennú fibulához hasonlóan felső húrozás, kismértékben a fejrész is hasonlít, de eltérő tűtartó); Scarbantia: KOVRIG 1937, 66, XI. 1.117.

248 Lauriacum: JOBST 1975, 154, Taf. 15, 101 (hasonlóan magas, de kevésbé széles); Scarbantia: KOVRIG 1937, 66, XI. 1.117.

247 KOVRIG 1937, XI. 1.117.

248 GUGL 1995,13d változat.

249 Kovrig olyan térdfibulákról is szót ejt, amelyeket kettős tűvel láttak el, ezek a tartomány déli részére korlátozódtak: KOVRIG 1937, 21.

250 KOVRIG 1937, IX. t. 89.

251 KOVRIG 1937, 60, IX. t. 89 (húrozás, tűtartó állása a felülnézeti rajz miatt nem vizsgálható).

252 Vindobona: SCHMID 2010, 38, 111, Taf. 22, 200; Carnuntum: MATOUSCHEK FÖ 17 (1978) 350, Abb. 369 (alsó húr, peremen középen bemetszésekkel tagolt fejlap); FARKA-MELCHART FÖ 20 (1981) 517, Abb. 665 (alsó húr); Schützen am Gebirge: SEYFRIEDFARKA FÖ 20 (1981) 479, Abb. 509 (alsó húr).

253 Carnuntum: FARKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 574.

254 Egy brigetiói leletnél a keresztmetszetben D alakú fibulatest téglalap alakú fejlaphoz(?) kapcsolódik: PATEK1942, 61, XXII. t. 21.

255 GUGL 1995,90, Taf. 16,119 (alsó húrozás). A pannoniai leleteknél díszesebb: fejlapjának pereme rovátkolt, felső oldala hullámvonalba rendezett cikcakkvonallal díszített, a peremhez középtájt rövid nyélen ülő félgömb alakú, a lábrészt lezáró félköríves talpakhoz pedig egy-egy gömbölyded gomb kapcsolódik.

40