Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből (apulumi) lelet,236 amelynél a fejlapot kör keresztmetszetű csuklókarok helyettesítik, arra utal, hogy rugó helyett csuklós zárszerkezettel is készíthették. Az ikertérdfibulák kengyele facettait is lehetett.256 257 * Ebben az esetben a leletek egy részénél a kengyelhajlatnál és a lábrésznél felülnézetben kiszélesedő', középtájt beívelő, noricumi-pannoniai térségre jellemző formát alkalmazták, más részüknél viszont a germaniai-raetiai rugótokos térdfibuláknál ismertetett, a kengyel teljes hosszában azonos szélességű és csak a lábrészen kiszélesedő, keresztmetszetben rövidebb oldalára állított téglalap alakú fibulatest figyelhető meg. Mindkét forma kapcsolódhatott magasabb, boltozott, téglalap alakú fejláphoz, amelyet általában a fejlap és rugótok közötti átmenetnek tekintenek. Carnuntumból és környékéről ismert. ' '' Más esetekben az arányaiban már inkább négyszögletes fejlap külső oldala még ívelt,259 de készült valóban négyszögletes (téglalap alakú) fejlappal is. Ez utóbbit, amely Pannónián260 kívül Noricumban261 is előfordul, csak a teljes hosszában azonos szélességű kengyellel kombinálták. A rugót egy augsti262 és néhány alsó-moesiai263 lelet alapján ennél a formánál is felválthatta csuklós zárszerkezet. Helyi készítésű és így az ikertérdfibulák daciai formájának kell tekinteni azt a néhány fibulát,264 amelyeknél az ugyancsak germaniai-raetiai formára visszavezethető, derékszögben meghajlított fibulatest a lábrészeknél sem szélesedik ki. Csuklós zárszerkezettel és a változatra jellemző keresztben álló tűtartóval látták el őket. Ismertek továbbá delfinalakot mintázó fibulatesttel készített ikertérdfibulák is, amelyeknél téglalap alakú fejlappal fedett, illetve tokba rejtett rugós, valamint csuklós zárszerkezetet egyaránt alkalmazhattak. Az előző formákhoz hasonlóan megtalálható Északnyugat-Pannoniában,265 de Daciából 266 is közöltek már ilyen felépítésű leleteket. Az ikertérdfibulák alsó húrozásuk, keresztben álló tűtartójuk és az esetek egy részénél megfigyelhető germaniai-raetiai fibulatest ellenére tipikus 256 COCIÇ 2004, 97, iga8d típus; 198, Pl. LXXIV, 1152. 257 GUGL 1995, 37. 238 Carnuntum: FARKA-JEDLICKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 592 (alsó húr, beívelő fibulatest); Nickelsdorf: NOWAK FÖ 29 (1990) 227, Abb. 751 (alsó húr, beívelő fibulatest); Winden am See: FARKA-KROPF FÖ 23 (1984) 278, Abb. 367 (felső húr, germaniai-raetiai fibulatest). 259 Bruckneudorf: NOWAK-ROTH FÖ 36 (1997) 823, Abb. 533 (alsó húr, beívelő fibulatest); Nickelsdorf: MATOUSCHEK FÖ 28 (1989) 208, Abb. 599 (felső húr, germaniai-raetiai fibulatest). 260 Neckenmarkt: KROPF FÖ 24-25 (1985-1986) 274, Abb. 476 (alsó Inir); Dernovo: PATEK1942, 239, XXII. t. 20 (KOVRIG 1937, IX. t. 89 formájával azonosítja, amely azonban ettől eltérő felépítésű); Neviodunum: PETRU-PETRU1978, 61, Tab. X, 40. Ez utóbbi két fibula esetében a fejlap sokkal nagyobb, mint a Carnuntum környéki leletnél. pannoniai térdfibula-változatnak tekinthetők, amelyet jórészt csak Pannóniára,267 azon belül is elsősorban annak északnyugati részére korlátozódó elterjedési területe is alátámaszt. Pannónián kívül előfordulása szórványos, egyedül Daciában igazolható sajátos helyi forma kialakulása. Noha a germaniai-raetiai változatok Pannóniában nem terjedtek el, ez az ikertérdfibulákat magába foglaló változat ismét arra szolgáltat bizonyítékot, hogy egyes nyugati elemeket átvéve és ezeket noricumipannoniai(-felső-moesiai) elemekkel kombinálva is létrejöhettek tipikus pannoniai formák. B/u. változat (Kát. Nr. 128-129) E változatba az a két fibula (Kat. Nr. 128-129) került, amelyeket a fibulatest kidolgozása delfinhez tesz hasonlatossá. Mindkét fibula felső húrozású, háromszögletes gallérjuk egészen a fejlap pereméig ér. A kengyel hajlat alatti része keskenyebb, keresztmetszete a gallérhoz hasonlóan háromszögletes. A fibulatestet a kengyelhajlat felső oldalán húzódó egyszerű (Kát. Nr. 128) vagy fogazott (Kát. Nr. 129) borda (hátuszony), a hajlat két oldalán megfigyelhető egy-egy félköríves kiemelkedés (szemek?), valamint a farokszerű, a fej irányába ívelten visszahajló lábrész teszi delfinszerűvé. A fibulák hosszirányú tűtartója is azonos kidolgozású: trapéz alakú, magas, keskeny, a tűfészek csak a hátoldalon volt megerősített. A két fibula között kisebb eltérés a fejlap alakjában mutatkozott, amely a 128. számúnál félkör, a 129. számúnál pedig pelta alakú volt. Ez utóbbi fibulát kengyelének alakítása miatt azonban nem soroljuk a pelta alakú fejlappal rendelkező térdfibulákat magába foglaló B/7. változatba. A delfin alakú térdfibulákat általában az állatalakos fibulák között tárgyalják. Tijjologizálásukat Matouschek és Nowak végezte el, akik a delfin alakú fibulákon belül öt típust különítettek el. Ezek közül az 1-2. típus foglalja magába azokat a térdfibulákat, amelyek kengyele delfint mintáz. A 128-261 KROPF-NOWAK 1998-1999, 40, 7.23. változat, 106, Taf. 36,170 (alsó húr). 262 RIHA 1979,164-165, 6.2 típus, Taf. 49,1424. 263 HARALAMBIEVA 1996-1997, 103, Tabi. V, 45, 47; GENCSEVA 2004,166, Tabi. XV, 11. 264 COCIf 2004, 103, I9e2b tipus, 200, Pl. LXXX, 1224- 1228. 265 MATOUSCHEK-NOWAK 1985-1986,149, 2a változat, 155-156, 214, Kát. Nr. 13-15. Egy ismeretlen lelőhelyű darabot a Magyar Nemzeti Múzeumban is őriznek: PATEK 1942, 245, XXIII. t. 20=KOVRIG 1937, XXVI. t. 10. 266 COCI§ 2004,117,22I2 típus, 206, Pl. Cili, 1450 (csuklós zárszerkezet). 267 GUGL 1995, 36; KROPF-NOWAK 1998-1999, 40; SCHMID 2010,38: három Dura/Europosból származó fibuláról is említést tesz. 268 MATOUSCHEK-NOWAK 1985-1986,149. 41 i
