Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)
Mráv Zsolt l. kép: Azaum/Odiavum (Almásfiizitő, Komárom-Esztergom megye) auxiliáris castellumánakfekvése (1-2) és alaprajza (3) (VISY1988, 57, 43. kép után) Fig. 1: The site (1—2) and ground plan (3) ofAzaum/Odiavum auxiliary fort (Almásfüzitő, County Komárom-Esztergom, H) Méretek H=83,4 cm, sz=i6,2 cm, szfarokvége=6,9 cm, m=30 cm, v=o,6—0,8 cm. Leírás A nagybronz szoborhoz tartozó töredékről már első látásra is nyilvánvaló, hogy egy lófarkat ábrázol. (1-2. tábla) A nem egyenesre nyírt, hanem csepp alakúra tépett farok a vége felé fokozatosan keskenyedik. Felülete alig tagolt, a farok homogén tömbjéből mindössze egy-egy fürt domborodik ki, azok is csak laposan és a farok utolsó harmadában. A faroktőnél körben egy átlagosan 5 cm széles felületet simára hagytak, amelynek szélén, egy vonalat követve egyszerre indulnak ki a viaszba karcolt szőrszálak. A farok lobogó szőrzete enyhe, vége felé fokozatosan laposodó hullámokat ír le. A gondosan kivitelezett, finom rajzolatú, fürtönként jobbára párhuzamosan rendezett szőrszálak középről két oldalra ívelődnek, jobb oldali végén pedig aszimmetrikusan enyhén megcsavarodnak. A farok tövéhez közeli oldalsó szőrszálak rövidebbre tépettek, az oldalperemnél általában véget érnek. A faroktő közelében az öntvény alul erősen homorú (legnagyobb mélysége 6,5 cm). Itt a faroktő körül simára hagyott gyűrűszalag egy 15 cm hosszú, nyelv alakú felületbe fut át, amelyen nem jelezték a szőrszálakat. E felületen kívül azonban a hosszanti, párhuzamos szőrszálakat mindenhol nagy gonddal alakították ki. A talapzatára helyezett szobor közel vízszintes állású farka alulról valószínűleg jól látszódott, amely indokolja alsó felületének részletgazdag kidolgozását. Készítéstechnika A zöld, helyenként virulens patinával borított felületen tűzaranyozásnak ma már nem látni nyomát. A lófarkat valószínűleg a ló testétől külön öntötték, és utólag illesztették hozzá a farhoz. A külön öntött részlet felületén nem maradt fenn a szobor összeállítását megkönnyítő számozás, amelyet néhány augsburgi nagybronz szoborleleten alkalmaztak.6 Ott, ahol a töredék belső felülete tanulmányozható, a viasz felhordásának (sem ecsetelésnek, sem viasztábláknak) nem látszik nyoma. A belső fal durván követi a külső felület vonalát. Az öntény falvastagsága nem egyenletes, általában 0,6 és 0,8 cm között mozog, de a tetején, a kitörött felületnél csak 0,43 cm. Mindezek alapján a lófarok nem segédnegatívos, hanem direkt 6 Lásd ehhez: GIUMLIA-MAIR 2002, 96. 82
