Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből Pannóniában,446 Felső-Moesiában447 és Daciában448 * * • 449IS. Ritkán rugótok felé átmenetet képező' téglalap alakú fejlappal,410 valamint félköríves fejlappal és szorítópofás csuklós zárszerkezettel451 is készülhetett. C/4. változat (Kát. Nr. 162) A 162. számú fibula mára már elveszett tűjének tengelyét kör keresztmetszetű, teljes hosszában azonos szélességű, hengeres csuklókarok tartották. A kengyel az eló'ző változathoz hasonlóan szalagszerű, de attól eltérően az ovális alakú áttörés nem a kengyel visszahajlításával, hanem egy rézsútosan elhelyezett, téglalap alakú „támlap” segítségével jött létre. A kengyel felső oldalát három egyszerű borda tagolja, a közöttük lévő mezőben két pontkör látható, de feltételezhető, hogy teljes hosszában így díszítették. A kengyel végét lezáró mezőt cikcakkdísz tölti ki. A fibula egyenes vonalú lábrésze a kengyelhez hasonlóan szalagszerű és keresztmetszetben téglalap alakú. Felülnézetben elülső 2/3-a téglalap alakú, amelyet feltehetően hat pontkör díszített, ebből még öt látható. A hátsó harmada trapéz alakban kiszélesedik, de a fibula kopottsága miatt itt nincs nyoma cikcakkdísznek. Tűtartója keresztben áll. Noha felső oldalán bordákkal tagolt kengyel az előző változatnál is előfordult,452 a fibula párhuzamát az eddig közzétett leletegyüttesekben nem találtuk. ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a tanulmányban 162 térdfibula bemutatására és tipológiai elemzésére történt kísérlet, ezek az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum és a Tatabányai Múzeum gyűjtőterületén, illetve Brigetióban (Kállay-gyűjtemény, a hódmezővásárhelyi református gimnázium gyűjteménye) kerültek elő. A nem hiteles ásatásokból származó leletanyag a középső császárkorban széles körben elterjedt fibulatípus keltezéséhez nem szolgáltathatott újabb adatokat, azonban mennyisége, változatossága alapján igen alkalmasnak bizonyult tipológiai kérdések vizsgálatára és a pannoniai térdfibulákat ért hatások tanulmányozására. A leletanyag rendszerezése során a fibulák szerkezeti elemeinek (zárszerkezet típusa, fibulatest alakja és keresztmetszete, tűtartó állása) tulajdonítottunk jelentőséget, díszítés meglétét vagy hiányát másodlagos szempontnak tekintettük. A többségében kéttagú térdfibulák alsó vagy felső húrozású rugóval vagy 446 KOVRIG 1937, 65, XI. t. 112 (keresztben álló tűtartóval). A következő helyekről ismeri: Siscia, Dalj, Carnuntum, Sajtoskál, Szőny (+több ismeretlen lelőhelyű darab). A szőnyi lelet a Kállay-gyűjtemény része, valószínűleg azonos az itt bemutatottfibulával. PATEK1942,245: tévesen ezzel a formával azonosítja a XXIV. 1.16-17. ábrán bemutatottfibulákat, amelyek közül a 16. számú magas, rugótok felé átmenetet képező fejlappal, felső húrral, keresztben álló tűtartóval készült. KOVRIG 1937, 66, XI. t. 115 (ismeretlen lelőhely): többszörösen visszahajlított kengyellel. Patek részben ezzel a formával azonosítja a XXIV. t. 18. számú fibulát: PATEK 1942, 245-246. Újabb sisciai lelet: KOSŐEVIC 1980, 55, T. XXIV, 201. Carnuntum közelében (Leithaprodersdorf): NOWAK FÖ 29 (1990) 225, Abb. 721. A két utóbbi fibula tűtartója ugyancsak keresztben áll. 447 Keresztben álló tűtartóval: BOJOVIC 1983, 61, 22/17. változat, 135, T. XXVII, 265-266. Továbbá: BOJOVIC 1983, 61,22/16. változat, 135, T. XXVII, 264: csak anyagiban különbözik az előző változattól hogy a lábrész csuklós zárszerkezettel készültek. Leletanyagunkban a térdfibulák döntő többségénél (152/162=93,8%) olyan rugós zárszerkezetet alkalmaztak, amelynek védelmét fejlap látta el, a tokba rejtett rugó, illetve a csuklós zárszerkezet aránya igen alacsonynak (3,1-3,1%) bizonyult. Az öt rugótokos térdfibulát három változatba lehetett besorolni. Az A/i változat fibulája (Kát. Nr. 1) tipikus germaniai-raetiai sajátosságokat mutat (hengeres rugótok; a kengyel teljes hosszában azonos szélességű, csak a lábrészen kiszélesedő, keresztmetszetben rövidebb oldalára állított téglalap alakú fibulatest; keresztben álló tűtartó), ezek jelzik, hogy ez a nyugati változat kelet felé szórványosan Pannóniába is eljutott, ahol lelőhelyei a limes mentén helyezkednek el. Az A/2 változatot (Kát. Nr. 2-3) facettált, cikcakkvonallal díszített rugótok, oldalnézetben S alakban ívelt, felülnézetben a kengyelhajlatnál és elülső szakaszán is megfigyelhető egy csepp alakú áttörés. Itt említjük meg HATTATT 1989, 190-191, Fig. 90, 1659. számú, Carnuntum közelében előkerült leletet, amelynél az ívelten visszahajló kengyelt egy keskeny léc kapcsolja a lábrész végéhez. Hosszirányú tűtartóval: BOJOVIC 1983, 60, 22/11. változat, 134, T. XXVI, 257. 448 Keresztben álló tűtartóval: COCI§ 2004, 104, i9fiai-a2, igfib2 típusok, 200, Pl. LXXXI, 1232-1236, 1239-1241,1243,1245. Hosszirányú tűtartóval: COCK) 2004,104, ígfibi típus, 200, Pl. LXXXI, 1237. 449 Ismeretlen lelőhelyről: HATTATT 1987, 267, Fig. 83, 1232. Szíriából: HATPATT 1987, 267, Fig. 83, 1233. Mindkettő keresztben álló tűtartóval. 480 PATEK 1942, 245, XXIV. t. 16 (felső húr); GUGL 1995, 40, 92, Taf. 18,135 (alsó húr). 451 HARALAMBIEVA 1993, 94-95, 98, Kát. Nr. 44-46, Tabi. III, 10-11 (Alsó-Moesia/Thracia). 482 BOJOVIC 1983,134, T. XXVI, 257,135, T. XXVII, 264; HATTATT 1987, 267, Fig. 83,1233. 53 r
