Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
1 Merczi Mónika lábrészen kiszélesedő, középtájt beívelő, keresztmetszetben D alakú fibnlatest, keresztben álló tűtartó, valamint a tok és a fibulatest közé ékelődő félköríves gallér jellemzi. A kengyelhajlat lekerekített és háromszögletesen kicsúcsosodó is lehetett. Noricumot és Pannóniát magába foglaló elterjedési területe alapján a facettált tok, a gallér megléte és a beívelő fibulatest a noricumi-pannoniai térség jellegzetessége, amit alátámaszt az is, hogy Germaniától és Raetiától eltérően hosszirányú tűtartóval is készülhettek. (Erre azonban leletanyagunkban nem volt példa.) A lábrész hiánya miatt a hengeres tokkal, noricumi-pannoniai térségre jellemző fibulatesttel rendelkező 4. számú fibula pontosabb besorolása nem volt lehetséges. A változat Noricumtól nyugatra nem terjedt el, de nem volt jellemző Felső-Moesiára sem. Az A/3 változatba sorolt fibulánál (Kát. Nr. 5) nemcsak a tok, hanem a fibulatest is facettált volt, ez utóbbi a noricumi-pannoniai térségre jellemző módon alakított. A tok és a fibulatest között, gallér helyett, kisméretű, zömök, félköríves fejlap foglal helyet, amely a daciai rugótokos térdfibulák sajátossága. Noha a rugótokot elsősorban a felső-germánraetiai térségre jellemző zárszerkezeti megoldásnak tekintik, az A/2-3 változat arra utal, hogy a birodalom más területein is, így a noricumi-pannoniai térségben és Daciában is kialakulhattak rugótokkal rendelkező változatok, sőt az utóbbi terület esetében csaknem olyan népszerűvé váltak, mint a nyugati tartományokban. Rugótokba rejtett rugó esetén területi eltéréseket a fibulatest alakítása és keresztmetszete, gallér hiánya/megléte, illetve mérete alapján lehet kimutatni. Az északkelet-pannoniai leletanyag esetében többségben vannak a noricumi-pannoniai térség sajátosságait mutató darabok, de egy-egy nyugati és daciai készítésű darab is felbukkan közöttük. A fejlappal és rugós zárszerkezettel készített 152 térdfibulát 24 változatra lehetett felosztani. A félköríves fejlappal készített B/1-4 változatoknál, amelyek a fejlapos térdfibulák 2/3-át teszik ki (101/ 152=66,4%), a fibulatest az A/2 változatba sorolt noricumi-panoniai rugótokos térdfibulákéhoz hasonlóan oldalnézetben magasan boltozott, S alakban ívelt, feliilnézetben a kengyelhajlatnál és a lábrésznél kiszélesedő, középtájt beívelő formát mutat. A változatok egymástól a fibulatest keresztmetszetében térnek el. A B/i változatnál (Kát. Nr. 6-28) a keresztmetszetben D alakú fibulatest gallér közbeiktatása nélkül kapcsolódik a gyakran még díszítetlen fejláphoz. Rugójuk általában felső húrozású. Az itt vázolt felépítés Pannóniában tekinthető általánosnak. Részben ilyen alakítású fibulatest jellemzi a noricumi alsó vagy felső húrozású, félköríves fejlappal, gallér nélkül, keresztmetszetben D alakú fibulatesttel készített fibulákat is, de ezek mellett megfigyelhetők olyan alsó húrozású leletek is, amelyeknél a fibulatest a láb végéig teljesen elkeskenyedik és egy rézsútos állású gombban végződik. Noha Noricumtól nyugatra a félköríves fejlap és a D átmetszetű fibulatest mindig közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, de az oldalnézetben alig ívelt, felülnézetben elkeskenyedő és vízszintes állású gombban végződő fibulatest miatt nem állíthatók párhuzamba a pannoniai leletekkel. Felső-Moesiában a félköríves fejlap és a D átmetszetű kengyel ritkán kapcsolódik egymáshoz közvetlenül, így ez a változat erre a területre nem jellemző. Ezzel szemben Daciában és Alsó-Moesiában a gallér általában hiányzik, de a beívelő fibulatest a pannoniainál sok esetben keskenyebb. A B/2 változatot (Kát. Nr. 29-58) ugyancsak D átmetszetű, felülnézetben beívelő fibulatest jellemzi, de ez egy általában félköríves gallérral kapcsolódik a fejláphoz, amelyet már jóval ritkábban hagynak díszítetlenül. Noricum és Pannonia mellett, ahol ez a változat népszerűbb, mint a gallér nélküli, Felső- Moesiára jellemző változat. Noricumtól nyugatra ismeretlen szerkezeti elem a gallér, de Pannóniától keletre, délkeletre (Dacia és Alsó-Moesia) sem vált népszerűvé. Félköríves fejláphoz, általában gallér közbeiktatásával, facettált (keresztmetszetben többnyire trapéz alakú) fibulatest is kapcsolódhatott (B/3 változat, Kát. Nr. 62-87), amelynek népszerűsége sehol sem haladja meg a D alakú keresztmetszettel jellemezhető B/i—2 változatét. Ez a változat, amelynél általános a felső húr és a beívelő fibulatest, elsősorban Pannóniában és Felső-Moesiában terjedt el, de viszonylag gyakori még Noricumban is, attól nyugatra viszont teljesen hiányzik. A facettált kengyel Daciában és Alsó-Moesiában is jelen van, de itt a többnyire díszítetlen fejláphoz általában gallér nélkül csatlakozik. A B/4 változat esetében (Kát. Nr. 88-106) a fibulatest háromszögletes keresztmetszettel jellemezhető. Az előző változathoz hasonlóan általános a felső húr, a gallér megléte és a beívelő fibulatest. Pannóniában és Felső-Moesiában elterjedt változat ez, amely azonban már nemcsak a felső-germán-raetiai térségből, hanem Noricumból is szinte teljesen hiányzik. Daciában nem csak a facettált fibulatest, hanem a háromszögletes keresztmetszet esetén is gyakori a díszítetlen fejlap, a gallér hiánya és az egyszerűen visszahajtott tűfészek. Ez a változat Alsó-Moesiában ritka. A B/5 változatba sorolt két fibula (Kat. Nr. nolll) egyedi alakítású fejlapja alapján került különálló változatba. A no. számú fibulánál az eredetileg félköríves fejlap két oldalán egy-egy háromszögletes bemetszést ejtettek, a 111. számú fibula esetében olyan háromszögre emlékeztet, amelynek két oldalsó csúcsát lekerekítették, a középsőt pedig egyenesen elvágták. A fibulatest keresztmetszete mindkét lelet esetében D alakú volt. Hasonló alakítású fejlapot pannoniai, daciai és alsó-moesiai leletegyüttesekben csak a második fibula esetében lehetett találni. 54
