Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Merczi Mónika Hasonló felépítésű, de gallér nélküli és hosszirányú tűtartóval rendelkező' fibulákat Vindobonából,391 Pátyról392 és Sisciából393 ismerünk. Tó'lük egy északnyugat-pannoniai (Marz)394 fibula mindössze a fibulatest alakításában különbözik, amely a talp felé fokozatosan kiszélesedik. Hasonló felépítésű fibulák alsó húrozással is készülhettek, erre egy Flavia Solvában395 és egy Carnuntumban396 előkerült fibula szolgáltat bizonyítékot. A flavia solvai leletnél - az északkelet-pannoniai fibulához hasonlóan - a fejlap és a kengyel között gallér is található, kengyele pedig a marzi fibuláéval azonos alakítású (lábrész vége felé kiszélesedő). A carnuntumi fibula kengyele az északkelet-pannoniai 154. számú fibuláéval állítható párhuzamba. Ugyanilyen kengyel-lábrésszel és hoszszanti tűtartóval készült a 157. számú fibulatöredék is, amelynél a fejrész nem vizsgálható. Egy sisciai397 és egy helyi készítménynek tekintett daciai398 fibula arra szolgáltat bizonyítékot, hogy a keresztben álló tűtartóval is elláthatták, amely ugyancsak a germaniai-raetiai rugótokos térdfibulák sajátossága. Az északkelet-pannoniai leletek közül a 156. számú hibás öntésű fibula is keresztben álló tűtartóval rendelkezik, kerekded fejlapja azonban párhuzam nélkül áll. Noha a rugótokos térdfibulák germaniai-raetiai változatai a birodalom keleti felében nem váltak népszerűvé, a kengyelformát átvéve és azt többnyire négyzetes fejlappal, hosszirányú vagy keresztben álló tűtartóval, alsó vagy felső húrozású rugóval kombinálva olyan változat keletkezett, amelynek legtöbb képviselője Pannóniából ismert, de feltűnik Noricumban és Daciában is.399 C. Csuklós szerkezetű térdfibulák400 A csuklós zárószerkezet típusai közül a térdfibuláknál — a későbbi hagymafejes fibulákhoz hasonlóan — többnyire a 2. sz. vége körüli időkben keletkezett ún. csuklókaros változatot (Röhrenscharnier) alkalmazták, amelynél a tű tengelyét kerek vagy szögletes keresztmetszetű, hosszabb vagy rövidebb 391 SCHMID 2010,40,112, Taf. 23, 206. 392 OTTOMÁNYI2007,190,140. kép 9. 393 KOSŐEVIC1980,55, T. XXIV, 195. 394 JEDLICKA FÖ16 (1977) 400, Abb. 272. 395 KROPF-NOWAK 1998-1999, 39, 7.21. változat, 104- 105, Taf. 35,165. 396 NOWAK FÖ 28 (1989) 216, Abb. 769. 397 KOSŐEVIC 1980, 55, T. XXIV, 193. 398 COCIÇ 2004, 100-101, I9b5 típus, 199, Pl. LXXIX, 1205. 399 Az itt bemutatott leleteken kívül megemlíthető még egy sajátos daciai változat is, amelynél afibulák tagolatlan, teljes hosszában azonos szélességű teste és keresztben álló tűtartója a germaniai-raetiai rugótokos fibulák hatását mutatja, ezeket az elemeket azonban a provinciális térdfibulákra nem jellemző egytagú rugószerkezettel ötvözték. Germán térdfibulák hatását csuklókarok tartották. Az ilyen csuklós szerkezet használata a római tartományokra korlátozódik,401 ahol a 3-4. századi fibulatípusok csaknem kizárólagos zárszerkezettípusává vált. Mellettük igen ritkának tekinthetők azok a térdfibulák, amelyeknél az általában korai korongfibulákra jellemző ún. szorítópofás csuklós zárszerkezetet (BackenscharnierY02 alkalmazták. A csuklós térdfibulák birodalmon belüli megoszlása igen egyenlőtlen. Nem jellemzőek Felső- Germania és Raetia területére,403 de számukat Noricumban és Pannóniában sem tekintik jelentősnek.404 Nagyobb mennyiségben csak Pannóniától délkeletre, keletre tűnnek fel.40° Igen gyakori a csuklós záródás a felső-moesiai térdfibulák között: a Singidunum környékéről előkerült leletek közül egy készült tokkal, 46-ot fejlappal láttak el, ezzel szemben 56 fibula rendelkezik csuklós szerkezettel, vagyis ebben a térségben a térdfibulák több, mint fele csuklós záródáséi (56/103=54,4%), ezeket 17 különböző változatba lehetett besorolni. Alsó-Moesiában arányuk ennél alacsonyabbnak mutatkozik (19,6-42,3%),406 Daciában pedig a térdfibulák 15,3%-a (67/438) sorolható ebbe a csoportba. A számadatok tanúsága szerint tehát a csuklós térdfibulák (elsősorban Felső-, másodsorban Alsó-) Moesiára jellemző készítmények. A daciai leletek egy része Felső-Moesiából származik, amit alátámaszt az, hogy a csuklós térdfibulák lelőhelyei a tartomány déli részére koncentrálódnak,407 más részüket viszont helyi készítménynek kell tekinteni. A birodalom határain kívül eső területekre nem jutott el, ismeretlen a morva és szlovák területeken, nem fordul elő a szarmatáknál sem.408 Készítették őket fejlappal és fejlap nélkül, hosszirányú vagy keresztben álló tűtartóval. A fibulatest többnyire hosszában facettált (négy-, öt- vagy hatszögletes keresztmetszettel), de ritkábban D alakú és háromszögletes keresztmetszet, illetve szalagszerű fibulatest vagy pelta alakban áttört kengyelrész is jellemezheti. Egyes daciai változatoknál a fibulatest hajlat mögötti része szárnyszerűen kiszélesedhet. Az mutató, barbár készítménynek tekintik: GÓC 18 2004, 101-102,19b8 típus, 199, PL. LXXIX, 1208-1216. 400 BOJOVIC 1983, 22. típus; HARALAMBIEVA 1993, II. típus; COGItj 2004, 1908-09, I9e2-e3, 19/1 típusok; GENCSEVA 2004,17. típus. 401 RIHA 1979,11,15-16. 402 MERCZI 2009, 228. 403 BÖHME 1972, 51. 404 BÖHME 1972,51; GUGL1995,34. 405 GUGL 1995,34; KOVRIG 1937, 21. 406 A Gencseva által bemutatott 26 térdfibula közül 11 (GENCSEVA 2004, Tabi XV, 2, 4-13), a Haralambieva által közzétett 46 térdfibula közül pedig 9 rendelkezik csuklós zárszerkezettel (HARALAMBIEVA 1993, 97-98, Kát. Nr. 35~43)-407 COCIS 2004, 97. 408 VADAY1988-1989, 79. 50
