Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Északkelet-Pannoniából származó térdfibulák közül öt darab (5/162=3,1%) készült csuklós szerkezettel, amelyek négy változatot képviselnek.

C/i. változat409 (Kát. Nr. 158)

A 158. számú fibula kör keresztmetszetű, végek felé elkeskenyedő' csuklókarjai felett kisméretű, díszítetlen fejlap található, amelyhez teljes hosszában facettait (keresztmetszetben hatszögletes), a kengyelrészen fokozatosan elkeskenyedő, lábrészen kismértékben újból kiszélesedő, egyenesen elvágott talpban végződő fibulatest kapcsolódik. Hosszirányú tűtartója magas, középszéles, külső oldala profilált, a tűfészek csak a belső oldalon volt megerősített.

Ez a változat minden olyan területen előfordul, ahol a csuklós térdfibulák népszerűek voltak. így a 158. számú fibida párhuzamait megtaláljuk Felső-410 és Alsó-Moesiában,411 * 413 illetve Daciában414 is. Felső- Moesiában4'3 és Daciában414 is ismertek profilált külső oldalú tűtartóval rendelkező darabok, amelyeket az utóbbi területen különálló változatba sorolnak.4'1 Félköríves fejlappal és hosszanti tűtartóval ellátott csuklós térdfibulák ötszögletes,416 trapéz-,4'7 illetve D alakú418 keresztmetszettel is készülhettek. A158. számú fibula párhuzamait Pannóniában mindeddig csak kis számban (Siscia,419 Neviodunum,4"’ Neusiedl am See421) tették közzé. A 158. számú fibulával azonos felépítésű darabok tűtartója keresztben álló is lehetett.422

C/2. változat423 (Kát. Nr. 159-160)

A 159-160. számú fibulák esetében a csuklókarok — az előző változatba sorolt fibulákhoz hasonló-409 BOJOVIC 1983, 22/1-4, !4- változat; COCIS 2004, I9a8a2-iga8b változat.

4.0 BOJOVIC 1983, 58-59, 22/1-4. változat, 127-130, T.

XXIII, 211-222, T. XXIV, 223-225, 227, 232, 61, 22/14. változat, 134-135, T. XXVII, 261.

4.1 GENCSEVA 2004,166, Tabi. XV, 4.

4.2 COCIS 2004, 197-198, Pl. LXXIV, 1141-1142, 1144, Pl. LXXV, 1153.

413 BOJOVIC 1983, 127-129, T. XXIII, 213-214, 220, T.

XXIV, 224.

4,4 COCIS 2004, 197, Pl. LXXIV, 1144-1145 (ez utóbbi keresztmetszete ötszögletes).

415 COCIS 2004, 97, iga8b típus.

4.6 BOJOVIC 1983, 129, T. XXIV, 226, 135, T. XXVII, 262; COCIS 2004, 197-198, Pl. LXXI1I, 1134, Pl. LXXIV, 1145, PL LXXV, 1155.

4.7 BOJOVIC 1983, 130, T. XXIV, 228; COCIS 2004,197- 198, Pl. LXXIII, 1136, LXXIV, 1139, Pl. LXXV, 1154.

418 BOJOVIC 1983, 130, T. XXIV, 229-231; COCIS 2004, 197, Pl. LXXIII, 1138, Pl. LXXIV, 1143. Galliai előfordulás: FEUGÈRE 1985, 27, Pl. 139, 1742. (Lardiers, profilált oldalú tűtartó, a bal kar végéhez karikát erősítettek, amely arra utal, hogy afibulát egy lánccal összekötve, párban viselték.)

419 KOSÖEVIC1980, 55, T. XXIV, 194.

420 PETRU-PETRU1978, 61, Tab. XI, 19.

an - kör keresztmetszetűek, a végek felé kismértékben elkeskenyednek. A 160. számú leletnél a tűt egy varrótűvel pótolták. A fejlapot — a B/9 változathoz hasonlóan — a kiszélesedő és a hátoldalán enyhébben vagy erőteljesebben visszahajló fejrész helyettesíti, amelyhez a 160. számú fibulánál közvetlenül a tű felett egy téglalap alakú toldalék kapcsolódik, ez tűbiztosító szerkezetként szolgálhatott. A fibulatest teljes hosszában háromszögletes keresztmetszetű (a háromszög két felső oldala ívelt), lábrészét ívelt oldalú, háromszögletes talp zárja le, ehhez egyszerű hengeres, illetve rövid nyélen ülő kúpos gomb kapcsolódik. Tűtartójuk a fibula tengelyére merőlegesen áll, profilált.

A csuklós térdfibulák fő elterjedési területét tekintve legnagyobb számban Felső-Moesiában424 tettek közzé ilyen felépítésű fibulákat, ahol a határvidéken és a belsőbb területeken egyaránt előfordulnak.425 A Daciában felbukkanó néhány leletet426 importnak tekintik.427 Mindkét területen megfigyelhető, hogy a tűtartó alja — az északkelet-pannoniai leletekhez hasonlóan — elgörbült vagy elgörbítették. Felső- Moesián kívül — Kovrig alapján428 — Panonniában fordul elő nagyobb számban, az általa felsorolt párhuzamok szintén Felső-Moesiából származhatnak, amit alátámaszt az a tény, hogy az ismert lelőhelyű darabok olyan utak mentén helyezkednek el, amelyek Singidunumot is érintették: a Száva északi partján haladó út mentén kerültek Sirmiumba (3 db), Sisciába; a limesút mentén Burgenaeba (4 db), Kiskőszegre, Aquincumba, Szőnybe.429 Pannóniában legnyugatibb előfordulása Tét430 és Au am Leithagebirge,431 ettől

421 NOWAK FÖ 29 (1990) 227, Abb. 748 (a leírás szerint rugótokkal rendelkezik, a rajz alapján azonban valószínűleg csuklós zárszerkezetű volt). Pannóniái, de pontosabban nem ismert lelőhelyű darab: HATTATT 1985,119, Fig. 50, 467 (profilált külső oldalú tűtartóval).

422 BOJOVIC 1983, 59-60, 22/6-8. változat, 130-132, T. XXIV, 234, T. XXV, 235, 237-242, 244-246, T. XXVI, 247; COCIS 2004, 97, 1908c típus, 197, Pl. LXXIV, 1147; HARALAMBIEVA 1993, 97, Tabi. III, 1, 6-7; GENCSEVA 2004,109,17b típus, 166, Tabi. XV, 9. Ennek legnyugatibb képviselője Augstból ismert: RIHA 1994,144, Taf. 36,2713.

423 BOJOVIC 1983, 22/9. változat.

424 BOJOVIC 1983,132-134, T. XXVI, 248-255.

423 BOJOVIC 1983, 60.

426 COCIS 2004,200, Pl. LXXX, 1229,1231 (a szintén ebbe a változatba sorolt 1230. számú fibula eltérő felépítése alapján nem tartozik ide).

427 COCIS 2004,103-104,19e3 típus.

428 KOVRIG 1937, X. 1.103.

429 KOVRIG 1937, 63-64.

430 KOVRIG 1937, 64.

431 FARKA-MELZER FÖ 18 (1979) 428, Abb. 431. KOVRIG 1937, 64: további pontosabban nem ismert lelőhelyű darabokat említ Fejér és Tolna vármegyékből.

Öl

T

I