Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Merczi Mónika változattól eltér. A fejlap, amelyhez a fibulatest közvetlenül kapcsolódik, téglalap alakú és derékszögben meghajlított, így a rugót nemcsak felülről, hanem részben elölről is befedi. A fibula pontos megfelelőjét az eddig közzétett leletegyüttesekben nem találtuk. Kevésbé (tompaszögben) meghajlított, de ugyancsak téglalap alakú fejlap fordul elő egy olyan sisciai303 és egy galliai,304 305 de minden bizonnyal térségünkből származó fibulánál, amelyhez facettait és félköríves talpban végződő fibulatest kapcsolódik. A fejláphoz hasonlóan azonos záródású lábrészt sem találtunk, de félköríves fejlappal, háromszögletes keresztmetszetű fibulatesttel készített darabok esetében is előfordul, hogy az ugyancsak félköríves talphoz hengeres vagy háromszögletes gomb helyett lapos, félköríves303 vagy három ágra oszló toldalék306 kapcsolódik, de megfigyelhető felső-germaniai, félköríves fejlappal és laposan ívelt kengyelű térdfibuláknál is, hogy a láb vízszintes állású, trapéz alakú, díszítetlen vagy felső oldalán rovátkolt toldalékban végződik.307 B/15. változat (Kát. Nr. 135) A 135. számú fibula a félköríves fejlap, a D alakú keresztmetszettel jellemezhető kengyel-lábrész és a köztük található ugyancsak félköríves gallér ellenére nem sorolható a B/2 változatba. A fibula ellaposodó lábrészének vége ugyanis trapéz alakban kiszélesedik és a fej irányába rézsútosan visszahajlik. Külső oldala 303 KO SCEV IC 1980,55, T. XXII, 174. 304 FEUGÈRE 1985, 118, Pl. 139, 1741 (Montbazin, pannoniai eredete mellett szól a felső húr és a megerősített tűfészek). 305 Ny ugat-Pannonia — Reisenberg: NOWAK FÖ 28 (1989) 237, Abb. 1264. 306 Barbaricumi területen, Morva folyó menti lelőhelyeken — Bernhardstal: ADLER-NEBEHAYFÖ 28 (1989) 218, Abb. 817; Uherské Hradiste: PESKAR1972,48, 95, Tf. 18, 4. A két barbaricumi fibula egymás pontos párhuzama. 307 BÖHME 1972, 82, Taf. 6, 375, 383. 308 BOJOVIC 1983, 21/6. változat; BERECZ 1990, III/3. változat; COCIS 2004,19b3 típus. 309 KOVRIG1937, X. 1.102. 310 KOVRIG 1937, 63 (felső húr?): a fibula megfelelőjét Carnuntumban is megtalálta. Öt carnuntumi leletet említ JOBST 1975, 6, továbbá STIGLITZ1986,209, Taf. 7, 8. Véleményünk szerint inkább ehhez a változathoz sorolható: ADLER-SCHMELZENBARTH FÖ 30 (1991) 295, Abb. 752, amelyet GUGL1995, 69, Fundliste 5, Nr. 16: JOBST 1975, 12/E változatával azonosít. Ugyanakkor a Schmid által 2010-ben közzétett vindobonai térdfibulák között nem fordul elő. 311 KUZMOVÁ-RAJTÁR 1990, 51-52, Abb. 4, 5 (alsó húrral?). A térdfibulák a markomann háborúk idejére keltezhető palánktáborhoz köthetők. 3,2 KOVRIG 1937, 63. A hat lelet közül három Brigetióból származik, ezek között azonban a Kállay-gyűjtemény díszített. Hasonló alakítású lábrészre egyetlen közzétett leletegyüttesben sem volt példa. B/16. változat308 (Kat.Nr. 136-141) A 136-138. számú felső húrozású fibulák téglalap alakú fejlappal és kengyel-lábrészre tagolódó fibulatesttel készültek. A kengyel szalagszerű, keresztmetszete téglalap alakú, a fejláphoz közvetlenül kapcsolódik. Oldalai felülnézetben párhuzamosak egymással, a lábrésztől kismértékben kiemelkedő, egyszerű borda választja el, amely előtt cikcakkdísz húzódhat. A lábrész felülnézetben középtájt ívelten elkeskenyedik, majd ismét kiszélesedve trapéz alakú, egyenesen elvágott talpban végződik. A tűtartó hosszirányú, magas és keskeny, a tűfészek megerősített. Noha a 139-141. számú fibuláknál a fej- és kengyelrész nem vizsgálható, a lábrész alakítása alapján feltehetően ugyanebbe a változatba sorolhatók. A141. számú, nagyobb méretű fibulatöredék azt mutatja, hogy a borda esetenként osztott, a tűfészek pedig egyszerűen visszahajtott is lehetett, és a talphoz egyszerű gomb is kapcsolódhatott. Ezek az északkelet-pannoniai leletek egy Kovrignál szereplő olyan fibulával azonosíthatók,309 amely nagyobb számban a tartomány határvidékén (Carnuntum,310 Celamantia,3“ Brigetio,312 Burgenae313) található meg. A tartomány egyéb területeit tekintve egyelőre csak Budaörsről,314 Savariából315 és Zalalövó'ró'l316 kerültek közlésre ilyen leletek.317 A változat több képviselője ismert Noricumból (Lauriacum,318 Watzelsdorf,319 fibulája nem szerepel. Az MNM és a BTM gyűjteményében: BERECZ 1990, 91,46. jegyzet. 3.3 KOVRIG 1937, 63. A lelőhelyről négy képviselőjét említi. 3.4 MERCZI 2011,13/4. változat, 7. kép 8. 313 KOVRIG 1937, 63. 3.6 BERECZ 1990, 84, 91, Abb. 4, 9. 3.7 Egy gorsiumi lelet teste a változatra jellemző módon alakított, de a leírás szerint csuklós zár szerkezetű, és PATEK 1942, XXIV. t. 17. képen bemutatott fibulával állítják párhuzamba, amely viszont pelta alakban áttört kengyellel és rugótokkal rendelkezik. A rajz alapján azonban elképzelhető, hogy fejlappal fedett rugós zárszerkezettel készült. (BÁNKI 1974,209,19. á. 6.) 3.8 JOBST 1975, 161, Taf. 19, 135. A fibulát a négyzetes fejlappal, D átmetszetű, többnyire a láb vége felé fokozatosan elkeskenyedő kengyellel jellemezhető 13/A változatába sorolta: JOBST 1975, 64. A Taf. 19,136. ábrán bemutatott fibula esetében a lábrész hiányzik, így nem dönthető el egyértelműen, hogy ennek vagy a következő változatunk képviselője-e. Ugyancsak ebbe a változatba sorolható a JOBST 1975,158, Taf. 18,122. fibula is, amelynek jórészt csak lábrésze vizsgálható. A Taf. 17,121. lelet esetében a kengyel- és lábrész keskenyebb, de tagolása azonos az előző darabokéval. Magasabb fejlapját rugótok és fejlap közötti átmenetnek tekintik. Ez utóbbi két leletet a rugótokkal ellátott fibulák közé sorolja: JOBST 1975, 63,12/G változat. 3.9 ADLER-WALLNER FÖ 30 (1991) 310, Abb. 1077 (alsó húrozással). 44
