Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből Wels,320 Flavia Solva321) is,322 ez utóbbi lelőhelyen félkész darab is előkerült.323 Felső-Moesiában,324 Daciában,325 illetve a birodalmon kívüli területeken326 előfordulása szórványos. Az összegyűjtött leletek alapján a változat fő elterjedési területének Pannonia tekinthető, ahol gyakoribb a felső húrozású rugó. Ezen kívül nagyobb számban csak Noricumban fordul elő,327 ahol alsó húrozású rugót alkalmaztak. Mindkét tartomány esetében a limes menti lelőhelyek vannak többségben. Húrozástól függetlenül a kengyel—lábrész alakítása igen egységes, a tűtartó a fibula hossztengelyével párhuzamosan áll. A fibulák igen sok esetben a kengyelt lezáró borda előtt kettétörtek.328 Hasonló tagolódású fibulatestet a Rajna-vidéki329 és britanniai330 rugótokos, keresztben álló tűtartóval rendelkező térdfibuláknál is meg lehet figyelni.33' B/iy változat (Kát. Nr. 142-143) A 142. számú fibulát téglalap alakú fejlapja, szalagszerű, téglalap átmetszetű, feliilnézetben párhuzamos oldalú, egyszerű bordában végződő kengyele az előző változathoz köti; az eltérő alakítású, oldalnézetben egyenes vonalú, a kengyelhez hasonlóan szalagszerű és téglalap átmetszetű, feliilnézetben kismértékben elkeskenyedő lábrésze azonban külön változatba sorolását teszi indokolttá. Rugója alsó húrozású, tűtartója a pannoniai térdfibulákra jellemző módon alakított. A 143. számú fibula arra enged következtetni, hogy felső húrozást is alkalmazhattak. A két fibulával párhuzamba állítható leleteket Pannonia területén egyelőre csak Carnuntumból332 és környékéről 333 tettek közzé, ahonnan barbaricumi területre334 is eljutott. A tartomány belsőbb terüle320 SEDLMAYER 1995,171, Taf. 16,122. A fibulának csak a lábrésze van meg, a szerző nem tárgyalja. 321 KROPF-NOWAK 1998-1999, 40-41, 106, Taf. 36, 171-174: a fibuláknak a welsi lelethez hasonlóan csak a lábrésze maradt meg. Ezeket a fibulákat a 7.24 változatba sorolják, amelyet JOBST 1975,13/A változatával azonosítanak (a szövegben tévesen 12/A szerepel!), de hozzánk hasonlóan ide sorolják JOBST 1975,158, Taf. 18, 122. számú leletet is. Mindezek ellenére KROPFNOWAK 1998-1999, 7.24 változata mégsem azonosítható az északkelet-pannoniaifibulák alapján felállított változattal, mert azok között a következő változatunk képviselője is megtalálható. 322 HATTA'IT 1987, 268, Fig. 83, 1235 (pontosabban meg nem határozható lelőhelyű, Ausztriából származó, alsó húrozású lelet, amelyet pannoniai eredetűnek tekint). 323 KROPF-NOWAK 1998-1999, 41,110, Taf. 39,195. 324 BOJOVIC1983, 57,126, T. XXII, 205 (felső húrral). 325 COCIS 2004, 99, 199, Pl. LXXVIII, 1202-1203 (alsó, illetve felső húrral; az utóbbi esetében a besorolás bizonytalan). 326 pESKAR 1972, 61, 96, Tf. 18, 7 (alsó húrozással, ismeretlen lelőhely). 327 JOBST 1975, 64; KROPF-NOWAK 1998-1999, 41. 328 KROPF-NOWAK 1998-1999, 41: „Sollbruchstelle”. teiről egyelőre nem ismert. A párhuzamok alapján uralkodó az alsó húrozás. A fejlapot és a kengyelt az előző változattal azonos módon díszíthették. Néhány töredékes lelet alapján Noricumba335 is eljutott. B/18. változat (Kát. Nr. 144-145) A 144-145. számú fibulák felépítése nagy hasonlóságot mutat egymással. Az eddigi változatoknál látott korongszerű fejlap helyett ezeknél a fibuláknál ugyancsak félköríves, de magas fejrész figyelhető meg, amelynek oldalát két, illetve három körbefutó barázda díszíti. Ezekben a 144. számú fibulánál ezüsthuzal-berakás maradványai figyelhetők meg. A fejrész alsó oldalán keskeny bronzhuzal indul ki, amely jelzi, hogy mindkét fibula egytagú volt. Húrhoroggal nem látták el őket, így a rugó körültekert húrral készülhetett. A kengyel D átmetszetű, a fejrészhez közvetlenül kapcsolódik, alakját tekintve a noricumi-pannoniai térségre jellemző kidolgozású. A lábrész félköríves talpban végződik, amelyhez a 145. számú fibulánál gömbölyded gomb kapcsolódik, a 144. számúnál viszont a szélesebb talpat ezüsthuzal-berakással kitöltött barázdák díszítik. Tűtartójuk magas, keskeny-középszéles, a csak a 144. számú fibulánál vizsgálható tűfészek egyszerűen visszahajtott volt. Noha a keresztmetszetben D alakú fibulatest a noricumi-pannoniai térségre jellemző alakítású, és közvetlenül kapcsolódik a fejrészhez, ezek a fibulák nem sorolhatók a B/i változatba. Elkülöníti őket az egytagúság és a magas, peremén ezüsthuzal-berakással díszített fejrész. A térdfibulákat a szerzők többsége kizárólag kéttagú típusként írja le, egytagú változatok először a daciai térdfibulák rendszerében 3x9 BÖHME 1972, 86, Taf. 9, 468-470. 330 HATTATT1982,115, Fig. 50, 92; HATTATT1987, 264, Fig. 82,1227; SNAPE 1993a 48, Fig. 9, 62-63. 33‘ BÖHME 1972, 21-22, 21/g változat; SNAPE 1993a, 19, 5.3 csoport. 332 FARKA-JEDL1CKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 600; ADLER-SCHMELZEN BARTH FÖ 30 (1991) 296, Abb. 766, 300, Abb. 886. Feltehetően ebbe a változatba sorolhatók a következő hiányos darabok, amelyeknél a lábrésznek csak kezdeti szakasza maradt meg, ami megnehezíti besorolásukat: FARKA-JUNGWIRTH FÖ 28 (1989) 231, Abb. 1083 (fehérfém bevonattal); ADLER-SCHMELZENBARTH FÖ 30 (1991) 297, Abb. 819. 333 Csak töredékes leletek: Schützen am Gebirge: NOWAK FÖ 28 (1989) 210, Abb. 641; Jois: NOWAK-ROTH FÖ 35 (1996) 478, Abb. 430 (a leírásban Abb. 431 szerepel!). Ez utóbbi fibula felső húrozású. 334 Bernhardsthal: ADLER-NEBEHAY FÖ 28 (1989) 219, Abb. 848 (a leírásban Abb. 849 szerepel!). 333 Zwentendorf: ADLER-NOWAK FÖ 29 (1990) 253, Abb. 1216; Flavia Solva: GRILL-NOWAK FÖ 24-25 (1985- 1986) 316, Abb. 961; KROPF-NOWAK 1998-1999, 40-41,107, Taf. 37,179. Az előző változatba sorolható fibulákkal együtt tárgyalja (7.24 változat). 45 1
