Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Merczi Mónika

gallér található. Carnuntumból és környékéről,196 Pátyról,197 valamint Noricumból198 ismert ez, de eljutott barbaricumi területekre199 is. A kengyel felsőbb szakaszán elhelyezkedő gallérra facettált kengyel esetében nem volt példa.200 Háromszögletes kengyelkeresztmetszet esetén a gallér viszont sohasem hiányzik, ez vagy közvetlenül a fejlapon vagy a kengyel felsőbb szakaszán, de még a hajlat alatt található. A 118. számú fibulánk, amelynél a gallér a fejlapra illeszkedik, Nyugat-Pannoniában201 és Sisciában202 fordul elő, de ismert Noricumból (Weis)203 is. A 119. számú fibula párhuzamait, amelynél a gallért a kengyel felsőbb szakaszán alakították ki, eddig mindöszsze Vindobonából204 és a noricumi Lauriacumból205 tették közzé.

Az északkelet-pannoniai leletekkel párhuzamba állítható fibulák azt mutatják, hogy a változat elsősorban Carnuntum és térségében van jelen. A tartomány egyéb területeit tekintve egyelőre ritkán kerültek közlésre pelta alakú fejlappal ellátott fibulák. A változatra, noha ezt germaniai-raetiai sajátosságnak tekintik, alsó húrozású rugó jellemző, felső húrt csak ritkán lehetett megfigyelni. A változatos felépítésű fibulatest (a háromféle keresztmetszet, valamint a gallér hiánya vagy megléte, illetve elhelyezkedése alapján hét szerkezeti forma) tipikus noricumi-pannoniai formát mutat. Ugyancsak pannoniai sajátosságnak tekintik a bevezetőben már megemlített vékony bronz-, ritkábban vaslemezből

196 Vindobona: SCHMID 2010, no, Taf. 21,187 (alsó húr, tok); Carnuntum: FARKA FÖ 16 (1977) 426, Abb. 375 (alsó húr); Nickelsdorf: DEMBINSKI-JEDLICKA FÖ 15 (1976) 243, Abb. 232 (alsó húr, tok); Schützen am Gebirge: NOWAK FÖ 28 (1989) 209, Abb. 607 (alsó húr); Loretto: NOWAK FÖ 29 (1990) 226, Abb. 734 (alsó húr, tok); Hollern: JANDRASITS FÖ 36 (1997) 843, Abb. 719 (alsó húr).

197 OTTOMÁNYI2007,16,20. kép 10.

198 Pottenbrunn: FARKA-WALLNER FÖ 24-25 (1985- 1986) 298-299, Abb. 863 (alsó húr).

199 Bernhardsthal: ADLER FÖ 31 (1992) 477, Abb. 618; Drösing: ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 645-646, Abb. 651 (tok).

200 Ugyancsak Noricumból (Krusdorf) származik egy facettált fibulatesttel rendelkező fibula, amelyről azonban csak felülnézeti rajzot közöltek, így a gallér hiánya vagy megléte nem vizsgálható: HINKER 2008, 317, Taf. 12,124.

201 Carnuntum: BACHMANN FÖ 36 (1997) 853, Abb. 812 (alsó húrozás); Schützen am Gebirge: NOWAK FÖ 29 (1990) 229, Abb. 793 (alsó húr); Loretto: GRILLNOWAK FÖ 26 (1987) 230-231, Abb. 382 (alsó húrozás).

202 KOSÖEVIC 1980, 54, T. XXIII, 185 (alsó húr). Feltehetően ilyen felépítésű KOVRIG 1937, 61, X. t. 96. ábrán bemutatott, és csak felülnézetben ábrázolt, rugótokkal is rendelkező fibulája, amelyet Nyugat-Pannoniában (Carnuntum, Müllendorf), Poetovióban, Sisciában, Brigetióban és Aquincumban talált meg.

203 SEDLMAYER 1995,170, Taf. 15,115 (alsó húr, tok).

hajlított hengeres tokot206 is, amely több fibula esetében is megőrződött. Noha leletanyagunkban a B/1-4 változatokba sorolt fibuláknál nem fordult elő, más leletegyüttesek arra utalnak, hogy általánosan elterjedt változatoknál is alkalmaztak ilyen különálló tokot.207 Felépítésbeli sajátosságai és előfordulási gyakorisága alapján ezt a változatot tipikus pannoniai készítménynek kell tekinteni, amely egyben azt is jelzi, hogy egy-egy különlegesebb változatnál előnyben részesíthették a térségre különben nem jellemző alsó húrozást. Pannónián kívül csak Noricumban, ezen belül is leginkább a határvidéken tűnik fel. Az itt előkerült leletek esetében valószínűleg pannoniai eredet tételezhető fel. Pannóniától keletre egyelőre nem ismert. Bár pelta alakú fejlapra Saalburgban208 és Daciában209 is van példa, ezek azonban a fibulatest eltérő alakítása miatt nem állíthatók párhuzamba a noricumi-pannoniai leletekkel. Pelta alakú fejlap olyan térdfibuláknál is előfordulhat, amelyek delfinszerű testtel210 vagy plasztikus állatfejben végződő lábrésszel készültek.211 Ezeket azonban a fibulatest sajátos alakítása miatt nem soroljuk ebbe a változatba.

B/8. változat (Kát. Nr. 120-123)

A 120-123. számú fibulák fejrészének alakítása igen egységes: kengyelük közvetlenül kapcsolódik egy háromszögletes, lépcsőzetesen tagolt fejláphoz (vagy egy túlméretezett, a tulajdonképpeni fejlapra

204 SCHMID 2010,111, Taf. 22,194 (tok).

205 JOBST 1975,170-171, Taf. 24,180 (tok).

206 JOBST 1975, 67. 13/F változatában a félkör, illetve pelta alakú fej lappal és hengeres rugótokkal készített formákat abszolút pannoniai formáknak tekinti. Továbbá: DONDER 1994,116.

207 B/1—2 változat (félköríves fejlap, D átmetszetű kengyel): JOBST 1975, 171, Taf. 24, 181 (Lauriacum); KROPF FÖ 37 (1998) 824, Abb. 1039 (Flavia Solva); FARKA-JUNGWIRTH FÖ 28 (1989) 230, Abb. 1063 (Carnuntum); NOWAK FÖ 29 (1990) 228, Abb. 766 (Podersdorf am See). B/3 változat (félköríves fejlap, facettált kengyel): KOVRIG 1937, 61-62, X. t. 97 (Carnuntum, Bia, Pest vm.); FARKA-JEDLICKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 599 (Carnuntum). B/4 változat (félköríves fejlap, háromszögletes keresztmetszetű kengyel): KOVRIG 1937, 62, X. t. 98 (Nyugat- és Dél- Pannonia: Siscia, Poetovio, Eszék, Burgenae, Koroncó, Savaria).

208 BÖHME 1972, 19, 19/b. változat; 82, Taf. 7, 390-391. A kengyel vonala, íveltsége a germaniai-raetiai formákra jellemző, a fejlap kidolgozása is egyszerűbb. A félkör alakú fejlappal rendelkező térdfibulák közé sorolja.

209 COCIS 2004, 91,1902b típus, 191, Pl. LXIII, 937. A fibula kengyele derékszögben megtörik, keresztmetszete háromszögletes.

2,0 Lásd: Kát. Nr. 129-esfibula.

211 MATOUSCHEK-NOWAK1985-1986,159-160,215, Nr. 3-5. A fejlap félköríves is lehet.

38