Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből nem teljesen rásimuló gallérhoz?), amely egy másik, rézsútosan álló, barázdákkal díszített, téglalap alakú, domború felső oldalú fejlapra illeszkedik. Ennek pereme a rövidebb oldalakon rovátkolt is lehet. Ugyancsak közös jellemzőjük az alsó húrozású rugó, amely azonban egyetlen darabnál sem maradt meg, valamint a hosszirányú, megerősített tűfészekkel készített tűtartó. Leleteink azt mutatják, hogy a noricumi-pannoniai térségre jellemzően alakított fibulatest keresztmetszete — a félköríves fejlappal készített fibulákhoz hasonlóan — D alakú (Kát. Nr. 120), trapéz alakú (facettált, Kát. Nr. 121—122) és háromszögletes (Kát. Nr. 123) egyaránt lehet, közülük a facettált kengyel bizonyult a leggyakoribbnak. A fibulák lábrésze ugyancsak a félköríves fejlapos térdfibulákéval azonos alakítású: félköríves talpban végződő, amely lehetett egyenesen elvágott, de egyszerű, hengeres vagy háromszögletes gomb is kapcsolódhatott hozzá. Az Északkelet-Pannoniában előkerült négy darab ellenére igen ritka formának tekinthető ez a változat, ugyanis mindössze egy noricumi212 és egy ismeretlen lelőhelyű fibula213 állítható párhuzamba vele. Közülük az előbbi kengyele a 121-122. sz. fibulákéhoz hasonlóan facettált, az utóbbié feltehetően D átmetszetű volt. A fibulák ugyancsak alsó húrozásúak, a noricumi fibula 6+7 csavarulatos rugóját az alsó, téglalap alakú fejlap teljesen elfedte. Ezek a fibulák megerősítik azt, hogy ennél a változatnál kizárólagos az alsó húrozású rugó és a hosszirányú tűtartó. Miután a legtöbb lelet térségünkből származik, feltételezhető, hogy a változat Északkelet-Pannoniában keletkezett. B/g. változat214 (Kát. Nr. 124-126) A térdfibulák egy sajátos változatát képviseli az 2.2 GUGL 1995, 101, Taf. 32, 210. Lelőhelye ismeretlen (esetleg Tscheltschnigkogel), a szerző a fibulát nem tárgyalja. 2.2 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 133, Tab. XIII, 10 (a turócszentmártoni Lővinger-gyűjteményben). A szerző a háromszögletes fejlappal készült fibulák közé sorolja, húrozása nem állapítható meg. 2.4 BERECZ 1991, 7/B változat; HARALAMBIEVA 1993, I.4 változat; KROPF-NOWAK1998-1999, 7.1 változat. 2.5 SCHMID 2010,108, Taf. 19,163 (tok), 112, Taf. 23, 207 (felső húr ?). 2,0 FARKA-SCHMELZENBARTH FÖ 24-25 (1985-1986) 295, Abb. 757 (tok); ADLER-SCHMELZENBARTH FÖ 30 (1991) 297, Abb. 817 (tok); ADLER-KLADNIK FÖ 30 (1991)302, Abb. 938 (alsó húr, tok). 2.7 KROPF FÖ 32 (1993) 726, Abb. 539 (alsó húr, tok). 2.8 MATOUSCHEK FÖ 18 (1979) 423, Abb. 413 (alsó húr, tok). 2"> FARKA-SEYFRIED FÖ 23 (1984) 278, Abb. 359 (alsó húr); LHOTSKY-NOWAK FÖ 27 (1988) 300, Abb. 430 (felső húr). 220 KOVRIG1937, 66, XI. 1.117 (alsó húr). 221 MIKL-CURK1976,22,59, T. XXIV, 6 (alsó húr, tok). 222 KOVÁCS 2005,118, Fig. 68, 4 (facettált?). a két lelet (Kát. Nr. 124-125), amelyeket rugós zárszerkezettel láttak el, de ezt sem tok, sem fejlap nem borítja. A fejlapot a kéttagú, alsó húrozású fibulák rugó felé kiszélesedő, alul kismértékben visszahajló fejrésze helyettesíti. A fibulatest teljes hosszában facettált, a 124. számú fibula keresztmetszete hatszögletes, a 125. számú lelet esetében az elülső szakasz hat-, a hátsó ötszögletes keresztmetszetű. Az előbbi talpa félköríves, gombbal ellátott, a másiké egyenesen elvágott, ötszögletes. Tűtartójuk — eddigi változatainkhoz hasonlóan — hosszirányú, magas, keskeny, megerősített tűfészekkel. Párhuzamaik jelentős része Pannonia területén, ezen belül is annak északnyugati, nyugati részén, a határvidéken (Vindobona,215 Carnuntum,216) illetve a borostyánéit mentén (Potzneusiedl,21 Bruckneudorf,218 Schützen am Gebirge,2'9 Scarbantia,220 Poetovio221 ) lelhető fel, de előfordulására a tartomány más területein (Annamatia,222 Szakály,223 Siscia224 ) is van példa. Kisebb számban Noricumban is (Lauriacum,22° Gries,22” Karlsdorf, * 2 Flavia Solva228 ) megtalálható, Virunumból229 egy ólommodell vált ismertté. Ezek a leletek azt mutatják, hogy a teljes hosszában hatszögletes vagy trapéz keresztmetszetű kengyel volt általános, a lábrészen ötszögletes keresztmetszetű bajóti fibula párhuzamát mindössze egy carnuntumi230 és egy bruckneudorfi231 fibula képviseli. Felépítésüket a következő elemekkel egészíthetjük ki: a pelta alakú fejlappal készült változathoz hasonlóan többségében alsó húrozásúak, de itt is alkalmazzák a felső húrt,232 a fejrész alul sok esetben visszahajlik. A fibulatest többnyire facettált, de lehet félköríves (Vindobona,233 Mannersdorf am Leithagebirge,234 Mány 235 ) és háromszögletes 223 GABLER 1980-1981, 85, Taf. 20, 4 (felső húr). 224 KOSÖEVIC1980,27,54, T. XXII, 170 (felső húr). 223 JOBST 1975,J54, Taf. 15,101 (tok).) 22(1 RAUSCH FÖ 32 (1993) 741, Abb. 606 (tok). 227 HEYMANS 1997b, 357, Taf. 10,106 (alsó húr, tok). 228 KROPF-NOWAK 1998-1999, 87-88, Taf. 17, 86-87 (alsó húr). 22> PUHM1992,76, Kát. Nr. 22. Valószínűleg ebbe a változatba sorolható egy carnuntumi hibás öntésű lelet is: FARKA-JUNGWIRTII FÖ 24-25 (1985-1986), 296, Abb. 797. 230 ADLER-KLADNIK FÖ 30 (1991) 302, Abb. 938. 231 MATOUSCHEK FÖ 18 (1979) 423, Abb. 413. 232 Schützen am Gebirge: LHOTSKY-NOWAK FÖ 27 (1988) 300, Abb. 430; Mány: PETRES 1965, 90, 26. ábra 1; Szakály: GABLER 1980-1981, 85, Taf. 20, 4; Siscia: KOSÖEVIC 1980,27,54, T. XXII, 170. 233 SCHMID 2010,107, Taf. 19,161 (húrozás sem a rajzból, sem a leírásból nem derül ki). 234 FARKA-MELZER FÖ 18 (1979) 451, Abb. 504 (alsó húr, tok). 235 PETRES 1965, 90, 26. ábra 1 (a rajz alapján keresztmetszete D alakú). 39