Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

nagyon hasonló lépcsőzetes fejlápéi darabok, amelyre az északkelet-pannoniai fibulák között nem volt példa, feltehetően egy műhely készítményei.

B/y. változat (Kát. Nr. 115-119)

Az ebbe a változatba sorolt öt fibula közös sajátossága a pelta alakú fejlap, amelyhez D alakú vagy háromszögletes keresztmetszettel jellemezhető fibulatest kapcsolódik. A gallér a leletek egy részénél — keresztmetszettől függetlenül — közvetlenül a fejlapra illeszkedik (Kát. Nr. 115,118), más részüknél viszont nem közvetlenül a fejlapon, hanem a kengyel egy felsőbb szakaszán, de még a hajlat alatti részen található (Kát. Nr. 116-117, 119). A fibulák között uralkodó az alsó húrozás, csak a kisméretű, 117. számú darab készült felső húrozású rugóval. A fibulák lábrésze félköríves talpban végződik, amelynek pereme fogazott is lehet (Kát. Nr. 115-116), és többnyire egyszerű hengeres vagy háromszögletes gomb kapcsolódik hozzá. A tűtartó a pannoniai térdfibulákra jellemző módon alakított.

Az eddig közzétett leletegyüttesekben általában a félköríves fejlappal ellátott fibulák közé sorolják őket. Önálló változatba csak akkor kerültek, ha a rugót egy hengeres tok fedte.180 A pelta alakú fejlappal ellátott fibulák változatosságát jól érzékeltetik a fibulaközle-185 JOBST 1975,67; SEDLMAYER1995,47. így változatunkat nem azonosíthatjuk Jobst 1975,13/F változatával, amelyben — a rugótok megléte alapján — egy félköríves és egy pelta alakú fejlappal (JOBST 1975,170-171, Taf. 24,180.) készült fibula került egymás mellé. A tok hiánya miatt a másik lauriacumi pelta alakú fejlapos fibula a félköríves fejlappal készített térdfibulák (Jobst 1975,13/D változat) között szerepel (JOBST 1975,168, Taf. 23,169). Ugyanezt a gyakorlatot követi Schmid is a vindobonai leletek feldolgozása soi'án.

186 Carnuntum: JANDRASITS FÖ 34 (1995) 707, Abb. 530 (alsó húr, tok); Marz: KROPF FÖ 35 (1996) 481, Abb. 456 (alsó húr); Kittsee: NOWAK-ROTH FÖ 36 (1997) 829, Abb. 585 (alsó húr); Hollern: JANDRASITS FÖ 36 (1997) 843, Abb. 720 (alsó húr). A rajz alapján ide sorolható egy ismeretlen lelőhelyű fibula a turócszentmártoni Lőving er-gyűjteményből is: LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 133, Tab. XIV, 17 (tok).

187 Vindobona: SCHMID 2010,111, Taf. 22,195 (alsó húr, tok); Carnuntum: BACHMANN FÖ 36 (1997) 852, Abb. 801 (alsó Imi; tok); Schützen am Gebirge: SEYFRIEDSEYFRIED FÖ 19 (1980) 488, Abb. 477 (tok); Winden am See: NOWAK FÖ 27 (1988) 302, Abb. 456 (felső húr); Lichtenwörth: NOWAK FÖ 28 (1989) 229, Abb. 1042 (tok); Pöttsching: NOWAK FÖ 30 (1991) 275, Abb. 570 (felső húr).

188 KOSÖEVIC 1980, 55, T. XXIV, 198 (tok). Ugyancsak Pannóniából, de pontosabban nem ismert lelőhelyről származik: DONDER 1994, 119, Taf. 12, 58 (alsó húr, tok).

189 JOBST 1975,168, Taf. 23,169 (alsó húr).

190 HATTATT1985,122, Fig. 52, 482 (alsó húr, tok). Feltételezik, hogy Pannóniából jutott el Britanniába.

ményekben és a Fundberichte aus Österreich köteteiben közzétett leletek: a félkör alakú fejlappal ellátott fibulákhoz hasonlóan a fibulatest legtöbbször D átmetszett!, amely ritkán kapcsolódik közvetlenül a fejláphoz. Ilyen felépítésű fibula leletanyagunkban nem fordul elő, megtalálható viszont Carnuntumban és a Fertő-tó vidékén.185 186 A fejlap és a kengyel között azonban — leleteinkhez hasonlóan — legtöbbször gallér található, amely a leletek egy részénél közvetlenül a fejlapra illeszkedik. A115. számú fibula párhuzamait — a gallér nélküli leletekhez hasonlóan — elsősorban Carnuntumban és környékén187 találjuk meg, de ismert Sisciából,188 a noricumi Lauriacumból189 és Britanniából190 is. A gallér a leletek nagyobb részénél a kengyel felsőbb szakaszán, de még a hajlat alatti részen helyezkedik el. Carnuntumon és környékén191 kívül Noricumbanl9J is nagyobb számban tettek közzé a 116—117. számú fibuláinkkal párhuzamba állítható leleteket.193 A három forma közül a legutolsó bizonyult a legnépszerűbbnek, legritkábban a gallér nélküli megoldást alkalmazták.194

Noha leletanyagunkban nem fordul elő, pelta alakú fejlap esetén a fibulatest facettált is lehet, amelynél a kengyel és a fejlap csak egy vindobonai fibulánál195 kapcsolódott egymáshoz közvetlenül, minden más leletnél a fejlap és a fibulatest között

,9‘ Vindobona: SCHMID 2010,108, Taf. 20,169 (alsó húr) Carnuntum: FARKA-WINTER FÖ 18 (1979) 464, Abb. 544 (alsó húr, tok); FARKA-SCHMELZENBARTH FÖ 24-25 (1985-1986), 296, Abb. 776 (alsó húr); KLADNIK-KLADNIK FÖ 32 (1993) 747, Abb. 645 (tok); Mannswörth: WINTER FÖ 20 (1981) 508, Abb. 621 (alsó húr); Sommerein: FARKA-OPFERKUH FÖ 24-25 (1985-1986) 303, Abb. 904 (tok); Halbturn: NOWAK FÖ 29 (1990) 224, Abb. 711 (alsó húr, tok); Bruckneudorf: NOWAK-ROTH FÖ 36 (1997) 824, Abb. 540 (alsó húr, tok).

102 Pottenbrunn: WALLNER FÖ 23 (1984) 299, Abb. 594 (alsó húr?); Watzelsdorf: ADLER-WALLNER FÖ 30 (1991) 310, Abb. 1075 (alsó húr); Mautern: AUBRUNNER-NOWAK FÖ 34 (1995) 702, Abb. 501 (alsó húr, vastok). Feltehetően pelta alakú fejlappal készült egy zwentendorfi fibula is, amelynél a gallér a kengyel felsőbb szakaszán mutatkozott: NOWAK FÖ 28 (1989) 246, Abb. 1391.

193 Ausztria területéről, de pontosabban nem ismert lelőhelyről: HATTATT 1987, 271, Fig. 84,1241 (alsó húr, tok).

194 A KOVRIG 1937, 59, IX. t. 85. képen bemutatott fibulánál a gallér a fejlapon helyezkedett el, kengyelének keresztmetszete viszont nem ismert (D alakú vagy háromszögletes lehetett). Előfordulási helye: Sopron, Tolna megye, Neviodunum. Ugyancsak pelta alakú fejlappal és D átmetszetű kengyellel készült egypoetovioi (MIKL-CURK1976, 22, 59, T. XXIV, 4) és PATEK1942, 238, XXIII. t. 3-as, carnuntumi lelőhelyű fibulája, amelyeknél nem látható, hogy melyik megoldást alkalmazták. Ismert lelőhelyű párhuzamait Vindobonában, Carnuntumban, Velemszentviden, Brigetióban és Sisciában találta.

195 SCHMID 2010,111, Taf. 22,193 (tok).

37