Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
1 Merczi Mónika alakú163 vagy háromszögletes,164 valamint facettált,165 illetve szalagszerű166 kengyellel készített térdfibuláknál is alkalmaztak. fí/S- változat (Kát. Nr. 110-111) A nő-in. számú fibulákat egyéni megformálású fejlapjuk és D átmetszetű, noricumi-pannoniai formát mutató kengyelük alapján soroltuk egy változatba. Mindkét fibula felső húrozású, fejlapjuk díszítése két sor cikcakkvonalból áll, amelyek a peremen, illetve közvetlenül a kengyel előtt húzódnak. Tűtartójuk magas, a no. számú fibuláé keskeny, a m. számúé széles, a tűfészket mindkettó'nél csak a belső' oldalon erősítették meg. A no. számú fibula fejlapja, amelyet a kengyeltől félköríves gallér választ el, mindkét oldalán egy-egy háromszögletes bevágással díszített félköríves formára vezethető vissza. Párhuzamát nem találtuk. A ni. számú fibula fejlapja olyan háromszög, amelynek felső csúcsát egyenesen lemetszették, a két oldalsót pedig lekerekítették, a kengyelhez pedig közvetlenül kapcsolódik. Hasonló, trapéz alakú fejlappal készült egy facettált kengyelű, ismeretlen lelőhelyű fibula, amelyet a bukaresti Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriznek.167 Egy sisciai lelet168 fejlapjának csúcsa ugyancsak egyenesen levágott, két alsó-moesiai fibula169 esetében pedig a háromszögletesre visszavezethető fejlap mindhárom csúcsát lemetszették, így hatszögletes fejlapforma jött létre. B/6. változat'70 (Kát. Nr. 112-114) A 112-114. számú, felső húrozású fibulákat háromszögletes fejlappal látták el. A kengyel keresztmetszetének alakítására ugyanaz a változatosság jellemző, mint a félkör alakú fejlappal készítetteknél, a kis esetszám miatt azonban egyetlen változatba fogjuk össze őket. A két facettált (keresztmetszetben trapéz alakú, illetve ötszögletes) testű fibulánál (Kát. Nr. 113-114) a kengyel közvetlenül kapcsolódik a 163 Carnuntum: ADLER-KLADNIK FÖ 30 (1991) 302, Abb. 939 (gallér nélkül); Bruckneudorf: NOWAK FÖ 29 (1990) 221, Abb. 682 (gallér nélkül). Barbaricumi területen (Bernhardsthal): ADLER-NEBEHAY FÖ 28 (1989) 218, Abb. 817 (gallérral). 164 Vindobona: SCHMID 2010, 109, Taf. 20, 179 (gallérral). 165 Schützen am Gebirge: SEYFRIED FÖ 22 (1983) 277, Abb. 425 (gallér nélkül). Barbaricumi területen (Uherské Hradistë): PESKAR 1972, 48, Tf. 18, 2 (gallérral). 166 Vindobona: SCHMID 2010,111, Taf. 22,197; Neusiedl am See: ADLER FÖ 28 (1989) 208, Abb. 591. 167 COCIS 2004,102,19c típus, 199, Pl. LXXIX, 1217. 168 KOSÖEVIC1980, 54. T. XXIII, 186. 160 HARALAMBIEVA 1993, 96, Tabi. II, 5, 9 (kengyelük keresztmetszete ugyancsak D alakú). ‘7 172 173° BOJOVIC 1983,21/8. változat. ,7‘ KOVRIG1937, X. t. 95. 172 KOVRIG 1937, 61. 173 PATEK1942, 238. 174 A Koscevié által bemutatott térdfibulák közül egy sem fejláphoz, a D átmetszetű 112. számú leletnél viszont a kengyel és a fejlap között félköríves gallér található. A fejlap csak a 113. számú fibulánál szabályos háromszög, a másik kettőnél a háromszög csúcsait lekerekítették. A tűtartó mindhárom esetben magas, de a facettált kengyelűeknél szélesebb, egyszerűen visszahajtott tűfészekkel. Háromszögletes fejlappal készült egy Kovrig által ismertetett fibula,1'1 amelynél a fejláphoz közvetlenül kapcsolódó kengyel háromszögletes keresztmetszetű. Ez a forma Kovrig172 és Patek173 kutatásai alapján szórványosan a tartomány teljes területén (Vindobona, Loretto, Siscia,174 Mursa, Brigetio, Keszthely) megtalálható. Ez a lista néhány északnyugat-pannoniai,170 egy neviodunumi1,6 és egy pontosabban nem ismert lelőhelyű pannoniai lelettel177 egészíthető ki, amelyek többnyire lépcsőzetes fejlappal, gallér nélkül, háromszögletes keresztmetszetű kengyellel és megerősített tűfészekkel készültek. Egy hollerni fibula1'8 a 112. számú leletünkhöz hasonlóan gallérral és D alakú keresztmetszettel jellemezhető. Pannónián kívül Singidunumból174 is közöltek háromszögletes fejlappal készített fibulákat, amelyek háromszögletes keresztmetszetű, illetve facettált kengyele közvetlenül kapcsolódik egy ugyancsak lépcsőzetes fejláphoz. Bojovic Dél-Pannonia, ezen belül Siscia jellegzetes fibulaformájának tartja, itt gyártását is feltételezi és innen származtatja a moesiai fibulákat.180 Ritka forma Daciában,181 és nem jellemző a Pannóniától nyugatra eső tartományokra sem. A zugmanteli alsó húrozású fibula187 háromszögletes fejlapja alig ívelt, germaniai-raetiai fibulatesthez kapcsolódik, így nem tekinthető a pannoniai és moesiai leletek párhuzamának.183 A leginkább gallér nélkül és háromszögletes keresztmetszetű fibulatesttel készített, felső húrozású változat fő elterjedési területének Pannonia tekinthető.184 Az egymáshoz készült háromszögletes fejlappal. 175 Vindobona: SCHMID 2010, 40, 112, Taf. 23, 204. A szerző által a 345. jegyzetben felsorolt újabban ismertté vált párhuzamok közül a Schützen am Gebirge-i és KOSÖEVIC 1980, 54, T. XXIII, 186. számú leletét nem tekintjük e változatba tartozónak. Carnuntum: MATOUSCHEK FÖ 16 (1977) 429, Abb. 387. 176 PETRU-PETRU1978, 60, Tab. X, 33. 177 HATTATT1985,121, Fig. 50, 471. 178 JANDRASITS FÖ 36 (1997) 846, Abb. 740. 179 BOJOVIC 1983,126-127, T. XXII, 207-208. 180 BOJOVIC 1983,57-58. ‘8l COCIS 2004,102,19d típus, 199, Pl. LXXIX, 1218 (gallér nélkül, háromszögletes keresztmetszetű kengyellel, profilált kengyelhajlattal). 182 BÖHME 1972, 84, Taf. 8, 417. 183 így változatunk nem azonosítható BÖHME 1972, 20, 20/g változatával. 184 Meg kell említeni továbbá egy ismeretlen lelőhelyű, gallér nélkül és D átmetszetű kengyellel készült fibulát a turócszentmártoni Lővinger-gyűjteményből. (LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961,133, Taf. XIII, 8.) 36
