Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

leletekre is.145 Ugyancsak ritka Noricumban is: Lauriacumban146 és Kalsdorfban147 egy-egy fibula sorolható ebbe a változatba,148 Virunumból és Welsből azonban nem közöltek ilyen leleteket. Berecz szerint ez a változat Pannonia északi részén és a borostyánút mentén fordult elő nagyobb számban.149 Ezt alátámasztani látszik az, hogy ez idáig a legtöbb leletet valóban a limes nyugati szakaszáról (Vindobona,150 Carnuntum151) és a borostyánút Fertő-tavi szakasza mentén elhelyezkedő' lelőhelyekről1 tették közzé. A limes északi, Brigetio-Solva közötti szakaszát az általunk bemutatott leletek képviselik, amelyek azonban jelzik, hogy a határvidéken sem számít ritka változatnak. A tartomány egyéb területeit tekintve Gorsiumból,153 Budörsről,154 Zala megyéből155 és Sisciából156 közöltek ilyen leleteket. Az itt felsorolt fibulák döntő többsége felső húrozású, de ritkán alsó húrozású rugóval is készíthették őket. Felülnézetben elkeskenyedő és rézsútos állású, tagolt gombban végződő fibulatestet azonban egyetlen darabnál sem lehetett megfigyelni. Pannónián kívül ezek nagyobb számban csak Felső-Moesiából (Singidunum)157 ismertek, ahol ugyancsak felső húrozás, noricumi-pannoniai térségre jellemző módon

145 Somerset: HATTATT1982,115, Fig. 50, 91 (gallér nélkül); Suffolk, illetve Lincolnshire: HATTATT 1985,121, Fig. 51, 473-474 (gallér, de az utóbbi alsó húrral).

146 JOBST 1975,164, Taf. 21,148.

147 HEYMANS 1997b, 354, Taf. 8, 77 (alsó húr, noricumipannoniai fibulatest).

148 Tulln: DRÁGÁN 2003, 503, Abb. 123 (alsó húrozás, noricumi-pannoniai fibulatest).

149 BERECZ 1990, 91; BERECZ 1991,165.

150 SCHMID 2010,108-110, Taf. 20,167,171-172,179, Taf. 21, 180, 190. Közülük mindössze a 171. számú lelet készült gallér nélkül.

,5‘ Carnuntum: FARKA FŐ 16 (1977) 426, Abb. 366; MATOUSCHEK FÖ 16 (1977) 429, Abb. 388; FARKAWINTER FÖ 19 (1980) 498, Abb. 510; MATOUSCHEK FÖ 20 (1981) 490, Abb. 537; FARKA-KLADNIK FÖ 23 (1984) 296, Abb. 512 (alsó húrozással); FARKAJEDLICKA FÖ 27 (1988) 308, Abb. 582; FARKA FÖ 27

(1988) 313, Abb. 678; FARKA-SCHMELZENBARTH FÖ 28 (1989) 230, Abb. 1057, 233, Abb. 1147; ADLERSCHMELZENBARTH FÖ 30 (1991) 301, Abb. 907 (alsó luirozással); ADLER-KLADNIK FÖ 30 (1991) 302, Abb. 940.

152 Au am Leithagebirge: FARKA-MELZER FÖ 18 (1979)

428, Abb. 425; Bruckneudorf: FARKA FÖ 16 (1977)

394, Abb. 256; NOWAK-ROTH FÖ 36 (1997) 824-825,

Abb. 541; Parndorf: NOWAK-ROTH FÖ 38 (1999) 827,

Abb. 470; Kittsee: NOWAK-ROTH FÖ 36 (1997) 828-829, Abb. 584; Leithaprodersdorf: KROPF FÖ 24-25

(1985-1986) 273, Abb. 457 (alsó húrozással); Loretto:

LHOTSKY-NOWAK FÖ 27 (1988) 297, Abb. 389;

Mannersdorf am Leithagebirge: FARKA-MELZER

FÖ 18 (1979) 454, Abb. 513; Parndorf: NOWAK FÖ

29 (1990) 227, Abb. 759-760; NOWAK-ROTH FÖ

alakított fibulatest, gallér és megerősített tűfészek jellemzi őket. Daciában1’8 a facettált kengyelű változathoz hasonlóan többnyire díszítetlen fejlappal, gallér nélkül, felülnézetben kevésbé ívelt kengyellel és egyszerűen visszahajtott tűfészekkel készítették. Alsó-Moesiában előfordulásuk ritka.159 A birodalom területén kívül Carnuntumtól északra160 és szarmata területekre161 is eljutott. Elterjedési területük és szerkezeti sajátosságaik alapján pannoniai (és felsőmoesiai?) változatnak tekinthetők, amelynek képviselői nyugatra csak igen kis számban jutottak el. A daciai fibulák egy része a pannoniai daraboktól eltérő sajátosságokat mutat, amely arra utal, hogy ezek — a facettált darabokhoz hasonlóan — helyi fejlődés eredményeként alakultak ki.

A 107-109. számú töredékek félköríves, peremén cikcakkvonallal díszített fejlapja gallérral kapcsolódott a kengyelhajlat alatt D átmetszetű fibulatesthez, azonban töredékességük miatt nem dönthető el, melyik változatba (B/2—4 változatok) sorolhatók. A 109. számú fibulatöredék díszítése (két félköríves cikcakkvonal) a főként Pannóniában elterjedt díszítésmódok közé tartozik,162 amelyet keresztmetszetben D

33 (1994) 547, Abb. 553~554i Schützen am Gebirge: FARKA-SEYFRIED FÖ 23 (1984) 278, Abb. 358; SEYFRIED FÖ 27 (1988) 300, Abb. 422; NOWAK FÖ 28

(1989) 210, Abb. 637; St. Andrä am Zicksee: KROPF FÖ 23 (1984) 278, Abb. 356; Unterpetersdorf: LACKNER

FÖ 33 (1994) 548, Abb. 562.

TMKOCZTUR1974,126, Abb. 48,1; BÁNKI 1980,179, Taf. 1,162; BÁNKI 1981,215, Taf. II, 61.

154 MERCZI2011, 7. kép 6-7.

155 Zalalövö: BERECZ 1990, 83, Abb. 4,12; Söjtör-Bontabükki-erdö, 23. sír: BERECZ 1991,171, 4. kép 8. KOSŐEVIC1980, 54, T. XXIII, 182.

157 BOJOVIC1983,121-122, T. XX, 178-182. Közülük csak a 182. számú lelet gallér nélküli.

COCIS 2004,188, Pl. LVI, 813, Pl. LVII, 830 (gallérral, noricumi-pannoniai kengyelforma), 190-191, Pl. LX, 883, 894, Pl. LXI, 904, 907, 917, Pl. LXII, 925 (gallér nélkül; keskenyebb kengyellel, kivétel: 883. számú lelet).

159 HARALAMB1EVA 1993, 95, Tabi. I, 4 (kisméretű, gallér nélkül).

,6° Bernhardsthal: ADLER-NEBEHAY FÖ 28 (1989) 217, Abb. 789; Drösing: STUPPNER FÖ 31 (1992) 483, Abb. 688; Ringelsdorf: ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 664, Abb. 830; Waidendorf: ALLERBAUERJEDLICKA FÖ 39 (2000) 669, Abb. 856; Uherské Hradisté: FELKAR 1972, 48, Tf. 18, 4; Moravskÿ Krumlov: PESKAR 1972, 39-40, Tf. 17, 8; ismeretlen lelőhely: PESKAR 1972, 61-62, Tf. 17, 5. Endrőd-Szujókereszt, 108. sír: VADAY-SZŐKE 1983, 93, n5, !3- kép 7; Kunszentmárton-Péterszög: VADAY 1988-1989, 79, 252, Abb. 13, 7=T. 55, 14; Tiszakürt: VADAY 1988-1989, 79,276, Abb. 13, 6=T. 116, 8.

162 SEDLMAYER1995,44, Abb. 3, 9.

35