Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

területükről nyugat és kelet felé egyaránt eljutottak, így megtaláljuk Britanniában,28 Raetiában (Cambodunum,29 Dambach,30 Ruffenhofen31) és a noricumi Lauriacumban is.32 Pannóniái párhuzamainak lelőhelye: Carnuntum,33 Hof am Leithagebirge,34 Gorsium.35 36 Lelőhelyeik — az i. számú fibula esetében is — többnyire a limes mentén vagy annak közelében találhatók, jelezve, hogy viselői a hadseregből kerülhettek ki,3<1 és így ez a Noricumban és Pannóniában idegen forma — a lauriacumi párhuzamokhoz hasonlóan37 — a katonaság közvetítésével érkezhetett a Rajna-vidékről Északkelet-Pannóniába. A noricumi— pannoniai térségben — a párhuzamba állítható leletek kis számán kívül — a kengyelforma alacsony népszerűségét jelzi az is, hogy hosszanti tűtartóval nem kombinálták.38 Moesiából és Daciából egyelőre nem közöltek a változatba sorolható darabokat.

A/2. változat39 (Kát. Nr. 2-3)

E változatba sorolt fibuláknál (Kát. Nr. 2-3) az alsó, illetve felső (?) húrozású rugót facettált tok fedi, amelyet a kengyelhez gallér kapcsol. Mindkét rugótokot cikcakkvonalból álló girland díszíti, de a 2. számú

28 HATTATT1985,121, Fig. 51, 477; SNAPE 1993a, 17, 20, 44, Fig. 8, 44, 76, Fig. 16,190, 86, Fig. 18, 243-244 (a fibulatest keresztmetszete nem ismert).

29 SCHLEIERMACHER 1993, 40, Taf. 23, 311.

30 FUNDCHRONIK 1970-1985, 267, Abb. 117, 3.

3' FUNDCHRONIK 1970-1985, 303, Abb. 144, 2.

32 JOBST 1975, 61-62, 156, Taf. 16, 113-114, 17, 115. Ezek a fibulák JOBST 1975, 12/C változatába tartoznak, amelyben a szerző BÖHME 1972, 21/a (a keresztmetszetük háromszögletes és enyhén trapéz alakú) és 21/b (keresztmetszetük téglalap és trapéz alakú) változatait egyesítette. Továbbá ebbe a változatba sorolta a Taf. 16,107-112. számú fibulákat, amelyeket a háromszögletesen kicsúcsosodó kengyelhajlat, a facettált tok és a gombban végződő láb alapján helyi, talán csak a Középső-Duna-vidékre jellemző készítménynek tart. Ez a kicsúcsosodó forma megtalálható Raetiában (Ruffenhofen, Theilenhofen) is (FUNDCHRONIK 1970- 1985, 303, Abb. 145, 11, 311, Abb. 159, 1, 319, Abb. 164, 24-25), de Germaniába már nem jutott el. Pannoniai előfordulása — Deutschkreutz: FARKA-SEYFRIED FÖ 24-25 (1985-1986) 272, Abb. 43; Carnuntum: BACHMANN FÖ 36 (1997) 840, Abb. 672. Ezeket a leleteket azonban nem tekintjük a bajótifibula közvetlen párhuzamainak.

33 JOBST 1975, 61.

34 FARKA-MELZER FÖ 18 (1979) 449, Abb. 493. Ugyancsak Pannóniából, de pontosabban nem ismert lelőhelyről származik: HATTATT 1985,121, Fig. 50,472.

35 BÁNKI 1974, 209,19. á. 5=VI. t. 3.

36 BÖHME 1972, 21; JOBST 1975, 61.

37 JOBST 1975, 62.

38 Meg kell azonban említeni egy Kirchbichlből származó

fibulát, amely a leírás szerint hosszanti tűtartóval készült, a feldolgozásban azonban keresztben álló tűtartóról beszélnek. (HEYMANS 1997a, 222, 226, Taf. 4, F

26. A kengyelhajlat hátoldalán félköríves bemélyedéssel.)

fibulánál közvetlenül a gallér alatt is megfigyelhető cikcakkdísz. Afelülnézetben a kengyelhajlatnál kiszélesedő, középtájt beívelő, lábrésznél újból kiszélesedő fibulatest keresztmetszete D alakú, a lábrészt lezáró talp félköríves, hozzá egyszerű gomb kapcsolódott. A 3. számú fibula kengyelének hajlata oldalnézetben háromszögletesen kicsúcsosodik.40 Tűtartójuk a fibulatest hossztengelyére merőlegesen áll.

Noha a rugótok és a keresztben álló tűtartó Felső-Germaniára és Raetiára jellemző sajátosság, mindezt noricumi—pannoniai kengyelformával ötvözték. Ez a kettősség figyelhető meg Jobst 12/B változatánál, amely leginkább Noricumra és Pannóniára jellemző.41 Noricumban a leletek nagy része limes menti vagy ahhoz közeli lelőhelyekről (Wels,42 Lauriacum,43 Hochrieß,44 Pottenbrunn45) származik. A tartomány belsőbb területeit tekintve egyelőre csak Flavia Solvából46 közöltek ilyen felépítésű leleteket. Ismertté vált pannoniai párhuzamaik a borostyánkőéit mentén, többnyire Carnuntum,47 illetve Fertő-tó környéki lelőhelyeken (Edelstal,48 Gattendorf,49 Winden am See,50 Neckenmarkt,51

39 JOBST 1975, 12/B változat; KROPF-NOWAK 1998- 1999, 7.16-17 változat.

40 Megfigyelhető volt néhány lauriacumi, felső-germánraetiai kengyelformát mutató leletnél is, amit Jobst középső-duna-vidéki sajátosságnak tekintett: lásd a

32. jegyzetet.

4‘ JOBST 1975, 60-61; SEDLMAYER 1995, 47-48: a szerző a hosszanti és keresztben álló tűtartóval készült változatokat (JOBST 1975,12/A-B) összevontan vizsgálja.

42 SEDLMAYER 1995, 47,170, Taf. 15,117 (a tok facettált).

43 JOBST 1975,154-155, Taf. 15,102-106 (csak a 103. számú lelet tokja nem volt facettált).

44 RAUSCH FÖ 27 (1988) 310, Abb. 648 (facettált tok).

43 FARKA-WALLNER FÖ 24-25 (1985-1986) 298, Abb. 857 (facettált tok); WALLNER FÖ 28 (1989) 236, Abb. 1239 (facettált tok). Ausztriai területről, de pontosan nem ismert lelőhelyről: HATTATT 1987, 272, Fig 84, 1242 (facettált tok).

46 PUHM 1992, 72, 76 Kát. Nr. 23 (hengeres tok); KROPF FÖ 35 (1996) 543, Abb. 773 (facettált tok); KROPF FÖ 37 (1998) 824, Abb. 1040 (facettált tok); KROPF-NOWAK 1998-1999, 38,101-103, Taf. 31,147-148, 32,149-153,

33, 154-157 (a tok a leírások szerint minden esetben facettált volt).

47 JOBST 1975, 60, 267. jegyzet; FARKA FÖ 16 (1977) 424, Abb. 355 (facettált tok), 426, Abb. 363 (facettált tok); FARKA FÖ 27 (1988) 313, Abb. 677 (facettált tok); KLADNIK-KLADNIK FÖ 32 (1993) 747, Abb. 644 (facettált tok).

48 MATOUSCHEK FÖ 21 (1982) 271, Abb. 679 (facettált tok).

49 KROPF FÖ 27 (1988) 293, Abb. 355 (hengeres tok ?).

30 MATOUSCHEK FÖ 19 (1980) 488, Abb. 483 (facettált tok ?).

51 FARKA-SEYFRIED FÖ 24-25 (1985-1986) 275, Abb. 486 (facettált tok); LACKNER FÖ 36 (1997) 832, Abb. 637 (facettált tok).

27