Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Merczi Mónika Deutschkreutz,52 Unterpetersdorf,53 Sárvár54 55) kerültek elő. A pannoniai limes egyéb szakaszait tekintve az itt bemutatott leleteken kívül Ács-Vaspusztáról35 ismert e változat. Félkész darabot Welsből56 közöltek. Az összegyűjtött párhuzamok azt mutatják, hogy a rugótok az északkelet-pannoniai leletekhez hasonlóan mind Noricumban, mind Pannóniában többnyire facettált volt, amelyet sok esetben cikcakkvonallal díszítettek. Noricumtól nyugatra szinte teljesen ismeretlen.57 Pannóniától keletre Daciában is megtalálható ez a kengyelforma, itt azonban a gallér kifejezettebb, inkább kisebb fejlapra emlékeztet, a tok pedig hengeres, így ezeket nem tekintettük a noricumi és pannoniai fibulák párhuzamainak.58 A birodalom határain kívüli területekre ritkán jutott el.59 A rugótokot és a keresztben álló tűtartót ritkán facettált,60 esetleg háromszögletes61 keresztmetszetű fibulatesttel is kombinálhatták, ilyen rugótokos térdfibulák azonban az északkelet-pannoniai leletanyagban nem fordulnak elő. Rugótokkal ellátott, D átmetszetű62 vagy facettált63 testű térdfibulákat gyakran hosszanti tűtartóval is készítettek.64 Noha Kovrig és Patek6’ is talált Brigetióból származó, hosszanti tűtartóval rendelkező darabokat, leletanyagunkban azonban ezek előfordulására nincs példa. A 4. számú, bajóti fibula hengeres, poncolt díszű tokkal és D átmetszetű kengyellel készült, de lábrésze a tűtartóval együtt letört, így pontos besorolása nem lehetséges. 52 LACKNER FÖ 38 (1999) 813, Abb. 395 (facettált tok). 53 LACKNER FÖ 33 (1994) 548, Abb. 564 (facettált tok). 54 GABLER 1991, 67, Abb. 51, links. 55 GABLER 1989,178, Fig. 76, 25. 56 SEDLMAYER1995,47; 170, Taf. 15,117. 57 BÖHME 1972, 86, Taf. 10, 473. A fibulának csak noricumi-pannoniai formát mutató kengyel-lábrésze és keresztben álló tűtartója maradt meg, Felső- Germaniában és Raetiában idegen forma, a szerző nem tárgyalja. 58 COCI§ 2004, 94-95, igaóbia-ib, I9a6b2 típusok, Pl. LXX, 1074,1080-81, LXXI, 1082,1084,1086-87,1089, 1091, 1097, 1102. A D átmetszetű és facettált kengyelű darabokat nem választja szét, a îçaôbia és íb típus csak méretében különbözik egymástól, a I9a6b2 típusnál a fejrész gyöngyfüzért imitáló huzallal díszített. A GENCSEVA 2004,108, lód típusba sorolt, 166, Tabi. XV, 1. ábrán bemutatott fibula a daciai fibulákkal állítható párhuzamba. 59 A nyitraí múzeum gyűjteményéből — lelőhelye ismeretlen: LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 138, Tab. XXI, 2. A 3. számú északkelet-pannoniai lelethez hasonlóan kicsúcsosodó kengyelhajlattal készült. 60 BERECZ1990, III.4. változat; KROPF-NOWAK 1998-1999, 7.18-7.19 változat. Noricum — Flavia Solva: FARKA-KROPF24-25 (1985-1986) 316, Abb. 950; KROPFNOWAK 1998-1999, 38-39,103-104, Taf. 33,158-159; Taf. 34,160-163; Rannersdorf: SCHRETTLE-TSIRONI 2007, 256, 280, Taf. 45, 7. Pannonia — Zalalövő: BERECZ 1990, 84, 91, Abb. 4,11. (120-180 közé keltezi, A/3. változat (Kát. Nr. 5) Az 5. számú fibula tokja és kengyele egyaránt facettált, lábrésze hiányzik, így tűtartójának állása nem vizsgálható. Jobst 12/A és B változatával ellentétben a rugótok és a kengyel között nem gallér, hanem egy kisméretű, zömök, félköríves fejlap található, peremén sűrű cikcakkdísszel. Rugótok és kisméretű fejlap együttes alkalmazása Daciában volt kedvelt,66 hosszirányú6 és keresztben álló68 tűtartójú, D átmetszetű és facettált kengyelű daraboknál egyaránt alkalmazták. A Coci§ által összegyűjtött leletek azonban a tűtartó állásától függetlenül hengeres és díszítetlen tokkal készültek, így fibulánk pontos párhuzamát, noha a fejlap alakja ehhez a területhez köti, nem találtuk meg. A rugótokkal és kisméretű fejlappal készült fibulák legnyugatibb előfordulását egy Flavia Solvában69 előkerült lelet jelenti, ez azonban D átmetszetű kengyellel készült. A birodalom területén kívül egy morvaországi lelőhelyről (Maié Hradisko)70 ismert. B. Fejlappal rendelkező térdfibulák 1 A rugótokkal ellentétben a fejlap csak a rugó felső részét borítja be. Néhány változatnál azonban megfigyelhető, hogy emellett a rugót egy vékony lemezből hajlított hengeres tokba rejtik. Ez a tok nem azonos az előző változatnál alkalmazott rugótokkal, amelyet párhuzamát a limes mellett, Intercisában találta meg.) 61 Pannonia — Carnuntum: FARKA FÖ 16 (1977) 407, Abb. 292. 62 KROPF-NOWAK 1998-1999, 7.14 változat. 63 KROPF-NOWAK 1998-1999, 7.15 változat. 64 KROPF-NOWAK 1998-1999, 37; JOBST 1975, 60,12/A változat: a D átmetszetű és facettált kengyelű darabokat nem választja szét. 65 KOVRIG 1937, 62, X. t. 99: Ily en felépítésű, Brigetióból származó fibulát a komáromi Jókai Múzeumban és a bécsi Természettudományi Múzeumban talált. PATEK 1942, 239: a XXIII. t. 5. ábrán bemutatott fibulát azonosítja Kovrig leletével (tűtartója nem látszik). Párhuzamai között Brigetióból csak a komáromi múzeumban őrzött leletet említi. 66 PATEK 1942,58; SEDLMAYER 1995, 48. 67 COCI§ 2004, 94, ígaóaia-ib, 190602 típusok: D átmetszetű és facettált kengyellel. 68 COCIS 2004, 94-95, i9a6bia-ib, I9a6b2 típusok: D átmetszetű és facettált kengyellel. 69 KROPF FÖ 35 (1996) 543, Abb. 772. 70 PESKAR 1972, 35, 95-96, Taf. 18, 5. 71ALMGREN 1923, 246-247. forma, BÖHME 1972, 19-20. típus, JOBST 1975, 13. típus, RIHA 1979, 3.12. típus, BOJOVIC1983,20-21. típus; BERECZ 1991, 7. típus; HARALMBIEVA 1993,1.1-2, 4. változatok; GUGL 1995, I3a-h változatok; KROPF-NOWAK 1998-1999, 7.1-7.13, 7.21, 7.23-7.29 változatok; COCIS 2004,19a 1- a5,19bi-b5, b8, igc-d, igei típusok; GENCSEVA 2004, i6a-b típusok. 28