Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban lölések mögött még más elvek húzódtak. Fiigedi Erik mutatott rá arra, hogy a városjog átvétele intézményesített városi kapcsolatot jelentett. A 14. századi magyarországi latinság ezt akarta kifejezni azzal, hogy a mezővárost civitasnak nevezte.180 Általában a 15. századtól egyre következetesebben használták az oppidum megnevezést a mezővárosokra, ez alól csak néhány erősen városias település esetében tettek kivételt.180 Nem utolsó sorban azt is érdemes megnézni, ki nevezi civitasnak a települést. A fentebbi példákon láthattuk, hogy a század közepén jószerével csak a tatai polgárok nevezték maguk települését civitasnak, azaz városnak. Tata birtokosainál a 15. század közepén még megfigyelhető némi bizonytalanság.18 Ekkorra a hivatalos vagy Tatához nem kötődő személyek egyértelműen az oppidum, vagyis mezőváros megnevezést használták. A település megnevezése, jogi szemléletű besorolása azonban nem változtat az előző fejezetben bemutatott tényen, hogy Magyarország jelentősebb mezővárosai között tartották számon Tatát. A LAKOK JOGI HELYZETE A mezővárosok lakóinak a szabad királyi városokéhoz képest szűkebb körű jogi lehetőségeik voltak. Ráadásul csak a mezővárosokat vizsgálva igen heterogén képet láthatunk. Egyes mezővárosok lakói szélesebb körű jogokkal rendelkeztek, míg mások alig kaptak több kiváltságot, mint egy-egy falu jobbágyai. Bácskai Vera szerint a 15. század végére kialakult a ius oppidorum, vagyis a mezővárosok joga, aminek maximális lehetőségét Gyula mezőváros példáján mutatta be.* 186 187 188 Tatának nem maradt fenn semmilyen kiváltságot összegző oklevele, így az írott emlékek között kell megkeresnünk, hogy milyen jogok illették meg az itt élőket. Tata lakói a többi mezővároshoz hasonlóan szintén jobbágyi helyzetben éltek.189 Önkormányzatukat az évente választott bíró és a tizenkét esküdt irányította.'90 A tanács bíráskodása széles körre kiterjedt, ,85FÜGEDI 1972,335. 186 BÁCSKAI 1965,18-19. 187 A leveleket többnyire ex Tata keltezték, de az alábbi példákban valamiért a levélben vagy keltezésében a településre is kitértek 1447: Rozgonyi Rénold — „Iudici et iuratis civibus opidi nostri Thath(a).” (DL 44454.) 1452: Rozgonyi János egy pozsonyi harmincadoshoz írt levelében — „cive civitatis nostri Tatensi.” (DF 240173.) 1461: Rozgonyi János felesége Dorottya Pozsony városához írt levelében — „civem civitatis et opidi mostri Thatensi.” (DF 240458.) 1490: Korvin János herceg 1490-ben — „in civitate nostra Thata.” (DL 19675.) 188 BÁCSKAI 1965, 98. 189 Ezt a földesuraik többször is hangsúlyozták: „hunc circumspectum Clementem aurifabrem iobagionum domini nostri regis” (DF 242698.) vagy „provido Georgio Fa dicto nostri iobagione cive Thatensis.” (DF 240015.) 190 „Nos vero Vincentius iudex ac duodecim iurati de antedicta Othatha.” (DL 59532.) „Blasius Kalmar iudex” kezdetű oklevélben a bírát 12 esküdt neve követi. (DL 19678.) de fellebbviteli fóruma a földesúr volt.191 A16. században arra is maradt adatunk, hogy a város ítélete alapján gonosztevőt végeztek ki,192 tehát bizonyos esetekben akár fej- és jószágvesztési ügyekben is hozhattak döntést. Ők látták el a vásárok felügyeletét, hiszen számos oklevelet állítottak ki a vásári lefoglalásokkal kapcsolatban.193 Az itt élők különböző mértékű vámmentességet szereztek. Mátyás király az ótatai polgárok kiváltságát 1465-ben erősítette meg, míg a tóttatai polgárokéval kapcsolatban az esztergomi káptalan kérésére vizsgálatot tartott 1472-ben.194 Bácskai Vera szerint a gyulaiak rendelkeztek szabad végrendelkezési joggal, míg Blazovich László szerint csak ingóságaikkal rendelkezhettek.195 Tataiak esetében egy alkalommal merült fel végrendelkezéssel kapcsolatos ügy — ahom A már említett eljárásban a pozsonyiakat biztosította Rozgonyi Rénold, ha elégedetlenek az ítélettel, akkor előtte tárgyalhatják tovább az ügyet. (DL 44454.) 192 „Quod dum dominus Georgius Kazzai dictum Paulum Chap pro quibusdam malefaciis hic captivari et ad manus iudicis nostri tradi fecisset multaque latrocinia eum egisse fidedignis testibus comprobasset ac eundem iudicatum ad mortem foras ducerent, eisdem iuratis civibus dictum malefactorem sponte fassum fuisse, ut ipse serviendo annotatum Benedictum Thassy cum duobus servitoribus \eiusdem/ et proprio suo filio unum currum Zegediensem, hic in territorio istius oppidi maiestatis vestre depredasset ac de rebus depredatis certos gladios et clipeos ad domum ipsius Benedicti Thassy moderni iudicis nobilium comitatus Komaromiensi detulisset.” (DL105902.) Gyulán fej- és jószágvesztés kivételével ítélhetett a bíróság, de például az éjjeli gonosztevőket kivégeztethette. (BÁCSKAI 1965, 98.) A tatai bűntény is éjjel történt, m DF 242078., DF 243176., DF 242151. 194 Az ótatai polgárok vámmentességének megerősítésére: DL 59532. Az újtatai polgárok esztergomi vámmentességének vizsgálatára: DF236376. 1974 BLAZOVICH 1996, 354. 207
